Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)
4. szám - Nagy László–Ivaskó Lajos: Az 1999. márciusi tiszai árvíz szolnoki „Niagar csurgás”-a
224 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 200 3. 83. ÉV F. 4. S Z. mentett oldali humuszos talajréteget. E humuszos réteg szivárgási tényezője mindenképpen nagyságrendekkel alacsonyabb volt, mint a zúzottkőé. A laza talajon először felpuhulás és felpúposodás jelentkezett, majd amikor már olyan mértékű volt a víznyomás, megjelent a víz a mentett oldalon. A csurgás kialakulását hatalmas felpuhulások előzték meg, a felpúposodás a rézsűn helyenként elérte a 30 centiméter magas terepszint emelkedést. Az eredetileg nem árvízvédelmi töltésnek épült földmű szerkezetének megismerése sok új ismerettel szolgálhat az ország más területein lévő vasúti töltések, mint árvízvédelmi fővédvonalak kezelőinek is. A szolnoki volt vasúti töltés feltárásának módszere (geoelektromos hossz- és keresztirányú mérés, fúrással történt feltárás, laboratóriumi vizsgálat) mintául szolgálhat más a vasúti töltésen tapasztalt jelenség azonosítására. Az árvíz utáni helyreállítás A volt vasúti töltés teljes hosszára a fenti vizsgálat még 1999-ben elkészült. Ugyancsak elkészült a bemutatott jelenségnél a helyreállítás még 1999-ben, így a 2000. év még nagyobb és tartósabb árhullámát a töltés árvízi jelenség nélkül kivédte. A szolnoki volt vasúti töltésnél tapasztalt jelenségek nyomán a biztonság növelésére a következő alternatív szerkezeti beavatkozásokat javasolta a szakértő-tervező: - A vízoldali vízzáró agyag padka szélesítése-magasítása a mértékadó árvízszint feletti egy méterre vagy valamely más előirányzott tervezési vízszintre azokon a helyeken, ahol a koronán vezetett geoelektromos hosszszelvény „ablakot" azonosított a 68+350-68+900 tkm szelvények között. - Talajcsere a töltésben azokon a helyeken, ahol a koronán vezetett geoelektromos hossz-szelvény „ablakot" azonosított. Ezek a szelvények nem a fontossági sorrendben: 68+350-68+480, 68+610-68+710, 68+730-68+780. - A talajcsere mélységére a felsorolt helyekre rendre 3,0, 3,0 és 2,5 m adható meg a vizsgálatok alapján úgy, hogy a talajcsere erjen fel a töltés korona szintjéig. Tekintettel a töltés inhomogenitására a talajcsere mélysége változhat a munkagödör megnyitásakor. A kőbordák azonosítására a kivitelezés előtt kutató árok készült. A Vízügyi Igazgatóság ez utóbbi változat mellett döntött (3. ábra) A kivitelezéskor kotróval megnyitották a töltés szerkezetének azonosítására a teljes Niagara" keresztszelvényt. A keresztszelvény megnyitása mindenben alátámasztotta a korábbi vizsgálatok eredményeit. 3. ábra. Helyreállítási keresztszelvény Összefoglalás Ez az árvízi jelenség is felhívja a figyelmet, hogy az árvízvédelmi töltésekről és azok szerkezetéről elég kevés információval rendelkezünk. A töltés talajára, szerkezetére vonatkozó ismereteinket a roncsolásmentes, geoelektromos vizsgálatok szolgáltatták. Első ízben került sor árvízi műszaki döntéshozás támogatására végzett geofizikai mérésre rendkívüli védekezési körülmények között. A csurgás elleni védekezés az árvízvédelemben jól ismert. A bemutatott jelenség nemcsak a jelentős vízhozam miatt, hanem az ismeretlen - mint később kiderült: egyedi - töltésszerkezet miatt is különleges volt. Az egyedi problémához egyedi megoldást választottak a védekezők, és a rendkívül veszélyes jelenséget sikeresen elhárították. Az alkalmazott beavatkozás szükséges, elégséges, szakszerű és gyors volt. A szolnoki volt vasúü töltésnél tapasztalt jelenségekkel kapcsolatosan országos feladatként jelentkezik azon árvízvédelmi töltések szerkezetének vizsgálata, amelyek korábban vagy jelenleg is vasúti töltésként épültek, üzemeltek, de most árvízvédelmi fővédvonalként (is) funkcionálnak. Ilyen gátak vannak többek között Komárom mellett, Budapesten stb. E töltések vizsgálatához most már megfelelő módszerrel rendelkezünk. Irodalom: KOTIVIZIG: 10.02 árvízvédelmi szakasz nyilvántartási terve, 1998. Korbély József: A Tisza szabályozása. Debrecen, 1937. KBFI Triász Kft.: Szolnokon a volt vasúti töltés geoelektromos vizsgálata. Vizsgálati jelentés, Kézirat 1999. A kézirat beérkezett: 2003. március 12. NAGY l.ÁSZLÓ mérnök, szakmérnök, az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vlzkárelhárítási Főosztály Szaktigyeleti Osztályának tanácsosa IVASKÓ LAJOS mezőgazdasági vízgazdálkodási mérnök, vízépítési szakmérnök. 1968. óta a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóságnál folyószabályozási előadó, árvízvédelmi és folyószabályozási osztályvezető-helyettes, 1992-től osztályvezető 1970. óta részt vett minden árvízvédekezésben. A Magyar Hidrológiai Társaság Ár- és Belvízvédelmi Szakosztályának vezetőségi tagja The "Niagara" levee leakage at Szolnok during the Tisza flood in March 1999 Nagy, L. - Ivaskó, L Abstract: In March, 1999, a flood wave of- then - unprecedented magnitude has travelled down the middle reach of the River Tisza In the area of the Middle-Tisza District Water Authority, within the political boundaries of Szolnok Town, leakage of a size never experienced before has developed in an oversize embankment (higher and larger in cross sectional area than prescribed). The phenomena observed on the downstream slope of the flood embankment around levee station 68 + 745 km on the right-hand side of the River Tisza, the emergency measures taken and the data of the subsequent detailed soil mechanical explorations are described. The phenomenon dubbed rightly for its size "Niagara" has taught special lessons to those involved in controlling it. Keywords: flood fighting, levee leakage, soil exploration.
