Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

4. szám - Nagy László–Ivaskó Lajos: Az 1999. márciusi tiszai árvíz szolnoki „Niagar csurgás”-a

224 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 200 3. 83. ÉV F. 4. S Z. mentett oldali humuszos talajréteget. E humuszos réteg szivárgási tényezője mindenképpen nagyságrendekkel a­lacsonyabb volt, mint a zúzottkőé. A laza talajon először felpuhulás és felpúposodás jelentkezett, majd amikor már olyan mértékű volt a víznyomás, megjelent a víz a men­tett oldalon. A csurgás kialakulását hatalmas felpuhulások előzték meg, a felpúposodás a rézsűn helyenként elérte a 30 centiméter magas terepszint emelkedést. Az eredetileg nem árvízvédelmi töltésnek épült földmű szerkezetének megismerése sok új ismerettel szolgálhat az ország más területein lévő vasúti töltések, mint árvíz­védelmi fővédvonalak kezelőinek is. A szolnoki volt vas­úti töltés feltárásának módszere (geoelektromos hossz- és keresztirányú mérés, fúrással történt feltárás, laboratóri­umi vizsgálat) mintául szolgálhat más a vasúti töltésen ta­pasztalt jelenség azonosítására. Az árvíz utáni helyreállítás A volt vasúti töltés teljes hosszára a fenti vizsgálat még 1999-ben elkészült. Ugyancsak elkészült a bemutatott je­lenségnél a helyreállítás még 1999-ben, így a 2000. év még nagyobb és tartósabb árhullámát a töltés árvízi jelen­ség nélkül kivédte. A szolnoki volt vasúti töltésnél tapasz­talt jelenségek nyomán a biztonság növelésére a követke­ző alternatív szerkezeti beavatkozásokat javasolta a szak­értő-tervező: - A vízoldali vízzáró agyag padka szélesítése-magasítá­sa a mértékadó árvízszint feletti egy méterre vagy vala­mely más előirányzott tervezési vízszintre azokon a he­lyeken, ahol a koronán vezetett geoelektromos hossz­szelvény „ablakot" azonosított a 68+350-68+900 tkm szelvények között. - Talajcsere a töltésben azokon a helyeken, ahol a ko­ronán vezetett geoelektromos hossz-szelvény „ablakot" a­zonosított. Ezek a szelvények nem a fontossági sorrend­ben: 68+350-68+480, 68+610-68+710, 68+730-68+780. - A talajcsere mélységére a felsorolt helyekre rendre 3,0, 3,0 és 2,5 m adható meg a vizsgálatok alapján úgy, hogy a talajcsere erjen fel a töltés korona szintjéig. Tekin­tettel a töltés inhomogenitására a talajcsere mélysége vál­tozhat a munkagödör megnyitásakor. A kőbordák azono­sítására a kivitelezés előtt kutató árok készült. A Vízügyi Igazgatóság ez utóbbi változat mellett dön­tött (3. ábra) A kivitelezéskor kotróval megnyitották a töltés szerkezetének azonosítására a teljes Niagara" ke­resztszelvényt. A keresztszelvény megnyitása mindenben alátámasztotta a korábbi vizsgálatok eredményeit. 3. ábra. Helyreállítási keresztszelvény Összefoglalás Ez az árvízi jelenség is felhívja a figyelmet, hogy az ár­vízvédelmi töltésekről és azok szerkezetéről elég kevés információval rendelkezünk. A töltés talajára, szerkezeté­re vonatkozó ismereteinket a roncsolásmentes, geoelekt­romos vizsgálatok szolgáltatták. Első ízben került sor ár­vízi műszaki döntéshozás támogatására végzett geofizikai mérésre rendkívüli védekezési körülmények között. A csurgás elleni védekezés az árvízvédelemben jól is­mert. A bemutatott jelenség nemcsak a jelentős vízhozam miatt, hanem az ismeretlen - mint később kiderült: egyedi - töltésszerkezet miatt is különleges volt. Az egyedi prob­lémához egyedi megoldást választottak a védekezők, és a rendkívül veszélyes jelenséget sikeresen elhárították. Az alkalmazott beavatkozás szükséges, elégséges, szakszerű és gyors volt. A szolnoki volt vasúü töltésnél tapasztalt jelenségekkel kapcsolatosan országos feladatként jelentkezik azon ár­vízvédelmi töltések szerkezetének vizsgálata, amelyek ko­rábban vagy jelenleg is vasúti töltésként épültek, üzemel­tek, de most árvízvédelmi fővédvonalként (is) funkcionál­nak. Ilyen gátak vannak többek között Komárom mellett, Budapesten stb. E töltések vizsgálatához most már megfe­lelő módszerrel rendelkezünk. Irodalom: KOTIVIZIG: 10.02 árvízvédelmi szakasz nyilvántartási terve, 1998. Korbély József: A Tisza szabályozása. Debrecen, 1937. KBFI Triász Kft.: Szolnokon a volt vasúti töltés geoelektromos vizsgála­ta. Vizsgálati jelentés, Kézirat 1999. A kézirat beérkezett: 2003. március 12. NAGY l.ÁSZLÓ mérnök, szakmérnök, az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vlzkárelhárítási Főosztály Szaktigyeleti Osztályának tanácsosa IVASKÓ LAJOS mezőgazdasági vízgazdálkodási mérnök, vízépítési szakmérnök. 1968. óta a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóságnál folyószabályozási előadó, árvízvédelmi és folyószabályozási osztályvezető-helyettes, 1992-től osztályvezető 1970. óta részt vett minden árvízvédekezésben. A Magyar Hidrológiai Társaság Ár- és Belvízvédelmi Szakosztályának vezetőségi tagja The "Niagara" levee leakage at Szolnok during the Tisza flood in March 1999 Nagy, L. - Ivaskó, L Abstract: In March, 1999, a flood wave of- then - unprecedented magnitude has travelled down the middle reach of the River Tisza In the area of the Middle-Tisza District Water Authority, within the political boundaries of Szolnok Town, leakage of a size never experienced before has developed in an oversize embankment (higher and larger in cross sectional area than pre­scribed). The phenomena observed on the downstream slope of the flood embankment around levee station 68 + 745 km on the right-hand side of the River Tisza, the emergency measures taken and the data of the subsequent detailed soil me­chanical explorations are described. The phenomenon dubbed rightly for its size "Niagara" has taught special lessons to those involved in controlling it. Keywords: flood fighting, levee leakage, soil exploration.

Next

/
Thumbnails
Contents