Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

4. szám - Könyvismertetés (Frisnyák Sándor: A Nyírség és a Felső-Tisza-vidék történeti földrajza) Írta: Pálfai Imre

220 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2003. 83. ÉVF. 4. SZ. BÁRDOSSY ANDRÁS: Oki. matematikus (1979), a matematika doktora (1981), Építőmérnöki Ph D. (1993), habilitáció (1994). Bányászati Kutató Intézet (1979-82), Tiszadata Mérnöki Tanácsadó Iroda (1982-86 és 1987-88) társprofesszor a Waterlooi Egyetem Építőmérnöki Karán (1986-87), Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet, Karlsruhe-i Egyetem (1988-94), Hidraulikai Intézet, Stuttgarti Egyetem, Hidrológia és Vízgazdálkodás professzora (1994-től). MOLNÁR ZOLTÁN: Építőmérnöki oklevelét 1999-ben szerezte a Budapesti Műszaki Egyetemen. A BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéken doktoijelölt. Jelenlegi kutatási területe a felszín alatti vizek hidrodinamikai modellezéséhez szükséges paraméterek meghatározási módszereinek továbbfejlesztése. 1. díjat nyert az 1999. évi Lászlóffy Woldemár Diplomamunka Pályázaton. Evaluate of the Little Hungarian Plain's groundwater status by geostatistics method Bárdossy, A. - Molnár, Z. Abstract: After the diversion of river Danube (year 1992) the groundwater status of the Little Hungarian Plain's, situated in the Northwest part of Hungary, became a major issue. The position of groundwater affects the state of the environment and water management of the area. Groundwater status of this area was analysed with geostatistics methods in order to determine the change of groundwater volume and trend. The result of investigation was that the influence of Danube to the position of groundwater significantly decreases in the Northwest part of the examined area. The groundwater of this area is substituted by subsurface flow from Austria and Slovakia. There was no change in the Southeast part of the area Keywords: groundwater, geostatistics. Könyvismerteté

s Frisnyák Sándor (szerk): A Nyírség és a Felső-Tisza-vidék történeti földrajza Kiadó: Nyíregyházi Főiskola Földrajz Tanszéke, Nyíregyháza 2002 (270 oldal). Frisnyák Sándor legújabb könyve - Magyarország, a Kárpát-medence és az Alföld történeti földrajzával foglalkozó kötetei után - a Nyírség és a Felső-Tisza-vidék történeti földrajzáról nyújt vízügyi szempontból is érdekes képet. A kötet lényegében a Nyíregyházán 2001. október 29-30án megtartott tudományos konferencia előadásait (összesen 25 előadás anyagát) tartalmazza, bőséges illusztrációkkal, jegyzetekkel és irodalmi hivatkozásokkal. Bevezetőként Dr. Marosi Sándor köszöntötte a 75 éves Somogyi Sándor professzort, a hidrogeográfia szakterületének rieves tudósát, aki többek között - különféle monografikus munkákban - elvégezte Magyarország vízföldrajzi jellemzésének és értékelésének összegzését. Az előadások sorából - vízügyi tárgyköre, illetve sok vízügyi vonatkozás miatt - különösen az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet. Löki József: A Nyírség és a Felső-Tisza vidék gazdasági életének földrajzi alapjai, Konecsny Károly: A Felső-Tisza-vidék időjárási és vízrajzi viszonyainak változása a 20. században, Kormány Gyula: A Rétközi-tó, Frisnyák Sándor: A kultúrtáj kialakulása és terjedése a Nyírség és a Felső-Tisza vidékén, Pristyák Erika: A Felső-Tisza-vidék leírása Magda Pál és Fényes Elek munkáiban, Süli-Zakar István: Arvizmentesítés és lecsapolás a Bodrogközben, Farkas József: Népi gazdálkodás az Ecsedi-lápon A dolgozatok bepillantást nyújtanak a vizsgált térség elmúlt három évszázadának vízrajzi viszonyaiba és vízszabályozási munkálataiba, amelyeket az adott kor történelmi-gazdasági körülményeit szem előtt tartva, összességében pozitív kicsengéssel értékelnek, szemben azzal fölfogással, amit az egyik előadó (Süli-Zakar /.) meg is jegyez, hogy "Napjainkban többen történelmietlenül és felelőtlenül mondanak elítélő véleményt a Tisza-szabályozás roppant munkájáról". Az előadások nagyon jól érzékeltetik, hogy a vízrajzi helyzet milyen nagy hatással volt (és van) a lakosság életkörülményeire és a gazdálkodás feltételeire, de az ökológiai viszonyokra is. Dr. Pálfai Imre