Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

4. szám - Konecsny Károly: A felső-tiszai vízrajzi távmérő rendszer létrehozásának és üzemeltetésének tapasztalatai, további fejlesztési tervek

202 HIDROLÓGIA

I KÖZLÖNY 2003. 83. ÉVF. 4. SZ. A központban elhelyezett folyamatirányító számítógép és a mögöttes szerverek kettőzése tovább növeli a rendszer biztonságát Szintén ezt a célt szolgálja az, hogy a beépített főbb rendszerelemek önmagukról is képesek működési jellemzőket átadni a kapcsolódó rendszerelemek felé. A szoftveres rendszerbe beépített automatikus és manuális diagnosztikai módszerek elősegítik a biztonságos üzemvitelt. A másodlagos adatátviteli vonal kiépítése műszakilag ugyan megoldható, de a magas költségek, és az elsődleges vonal jó megbízhatóságú működése miatt erre eddig nem került sor. A másodlagos adatátviteli eszköz, - amelyet az elsődleges csatorna meghibásodása esetén körülményeink között lehetne használni - az ipari kivitelű GSM rádiótelefon, vagy VSAT műholdas adattovábbító rendszer. l u 1

1 ...Li iL i, jii -ÉUi'iÉi'iL-l^kűíi

1!!! 1 1 1 »JJ _ 1 i i Napok 9. ábra. Nyomásérzékelő vízszintmérő szondával észtelt, mércejavító függvénnyel javított és a távmért napi reggeli vízállások (cm) közti különbségek idősora a TiszaTiszabecs vízrajzi távmérő állomásnál 2001-ben 800 700 600 500 I 40

0 Jjj 300 n 200 > 100 0 -100 -200 1 4 7 10 13 16 19 22 25 28 31 Napok 10. ábra. Észlelt mércejavító függvénnyel javított, távmért reggeli vízállás (cm) alakulása Tisza-Tiszabecs távmérő állomásnál a 2001. márciusi árhullám idején A távmért adatok pontosságát (vízállás, csapadék, léghőmérséklet) rendszeresen kell ellenőrizni, s szükség esetén be kell avatkozni. Az adatok ellenőrzését több módon lehet végezni, ezek közüli négy lehetőséget használunk ki: - érzékelő műszerek kalibrálása, a mérési eredmények ellenőrző összehasonlítása hitelesnek tekintett műszerrel, - ötpercenkénti adatok ellenőrzése során a gyors irreális érték változások kiszűrésével, - ahol kettőzve vannak az érzékelő műszerek, az elsődleges és másodlagos műszerrel egyidejűleg mért adatsorok összehasonlításának és a köztük esetlegesen kimutatható értékek különbségeinek vizsgálatával, - az ugyanannál az állomásnál létrejött távmért és a hagyományos reggel 7 órai mérési adatok értékeinek és időbeni különbségeinek összehasonlításával Az 1999-2002. időszak tapasztalatai alapján elvégzett vizsgálatok a következő következtetésekre vezetnek: - a rendszer működési biztonsága jó, messze meghaladja az előző rendszer ezen tulajdonságát, meghibásodások előfordultak ugyan, de ezek általában a rendszer különböző elemeinél, részegységeinél, állomásainál helyileg következtek be, ami csak kivételesen érintette az egész rendszer működését, -a 3. táblázatán, amelyben a reggeli távmért és észlelt vizállásokat hasonlítottam össze az 1999-2002. időszakra vonatkozóan, megállapítható, hogy: - a reggeli észlelések időpontjában adathiány állomásonként, átlagosan az év napjainak 2 %-ban fordult elő, de ezeknek a kimaradásoknak a jelentős hányada fejlesztési-karbantartási munkák miatt következtek be, - az ötpercenkénti távmért adatok esetében is előfordult adathiányokat gyors intézkedésekkel minimális időtartamra lehetett csökkenteni; - a vízállásadatok pontosságának értékélésnél, az észlelt adattal való összehasonlításakor figyelembe kell venni a szubjektív elemek befolyásoló hatását, és az alépítmény időbeni működésének jellegzetességeit. Az észlelő lelkiismeretessége, a leolvasás rendszeres elvégzése, időpontjának pontos vezetése különösen gyors vízállásváltozás esetén meghatározó fontosságú az összehasonlítás eredményének értékelése tekintetében. Az alépítmény hidraulikai hibái, a vízmozgás akadályoztatása (összekötő cső feliszapolódása) is fontos befolyásoló tényező lehet - A közepes négyéves időszakra számított eltérés a vízállásnál 1 cm alatt van, de időszakonként és helyenként ez lényegesen nagyobb volt; - Az évi legnagyobb pozitív irányú eltérés átlagosan 17 cm; - Az évi legnagyobb negatív irányú eltérés átlagosan 25 cm; - A 10 cm-t meghaladó hibák évenkénti száma átlagosan 19. (5,2 %) volt. Karbantartási feladatok A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vízrajzi távmérő rendszerének karbantartási feladatait és a munkák egységenkénti megosztását az üzemeltetési szabályzat alapján végzik. A rendszer folyamatos üzemelését, a beérkező adatok valóságszerűségét, pontosságát és az egyes érzékelő műszerekkel kapcsolatos karbantartási, helyszíni adatkigyűjtési feladatokat az Igazgatóság vízgazdálkodási osztályának keretében működő vízrajzi csoport és a hozzátartozó állandó műszaki ügyelet végzi. A vízrajzi csoport naponta többször is ellenőrzi a rendszer működését, és ha hibára utaló jelt talál, azonnal intézkedik a hiba megszüntetése érdekében saját beavatkozással, vagy értesíti a feladat megoldása tekintetében kijelölt egységet, szakembert. A hírközlési rendszerhez tartozó eszközöket, műszereket az Igazgatóság Műszaki Biztonsági Szolgálatának hírközlési csoportja felügyeli, a hardver és szoftver eszközöket az informatikai osztály kijelölt szakemberei tartják karban A műszaki ügyeletesnek kötelessége, hogy kétóránként munkaidőben, és azon túl is tekintse át a távÉszlelt jav. i

» - - - Távmért • i • i • , • • • « • i • • » • • > < * • • j - i i i i i i i i i i i i i i i i i ) i i i i i \ i i i i i