Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

4. szám - Konecsny Károly: A felső-tiszai vízrajzi távmérő rendszer létrehozásának és üzemeltetésének tapasztalatai, további fejlesztési tervek

KONECSNY K..: A felsd-tiszai vizraizi távmérő rendszer 203 mérő rendszer központjának működését a beérkező hid­rometeorológiai és vízrajzi adatokat, hiba esetén adjon jelzést a felelős szakembernek. A rendszer működésével kapcsolatos eseményeket, hibajelzéseket a központi szá­mítógép folyamatosan kijelzi és naplózza. Ugyanakkor a műszaki ügyeletes a távmérő rendszer által megjelenített fontosabb hibajelzéseket, az ezzel kapcsolatos intézkedé­seket, karbantartási munkákat és ezeknek időpontját kézí­rásos üzemnaplóban vezeti. 2002. évben például a rend­szer működésével kapcsolatban ebbe az üzemnaplóba összesen 183 bejegyzés került. Egy eseménnyel kapcso­latban az észlelő személy (általában az ügyeletes, vízraj­zos, informatikus), és a szükséges intézkedést végrehajtó is tesz bejegyzést, tehát tulajdonképpen mintegy 60 hibae­semény került az üzemnaplóba. Ezek közt a bejegyzések közt sok olyan volt, ami külön beavatkozást nem igényelt és a hiba néhány percen belül megszűnt, de voltak o­lyanok is, amelyeknek kijavítása több napot vett igénybe. 3. táblázat Az 1998-tól működő állomásoktól származó reggeli táv­mért és észlelt vízállások összehasonlítás», 1999-2002 Év Eltérés (cm) Adathiány Év Köze­pes Legki­sebb átlaga Legna­gyobb pozitív Legna­gyobb negatív 10 cm-t meg­haladó Napok száma % Tisza Tiszabecs nyomásérzékelő szonda - fekvő vízmérce 1999 3,6 2 36 -11 11 8 2,2 2000 1,6 1 17 - 12 21 0 0,0 2001 - 1,7 0 5 -22 10 6 1,8 2002 -4,7 1 9 - 19 19 0 0,0 Átlag -0,3 1 17 -16 15 4 1,0 Tisza Vásárosnamény nyomásérzékelő szonda - fekvő vízmérce 1999 -0,2 0 16 -20 11 1 0,3 2000 -3,1 0 16 -62 38 5 1,4 2001 1,1 0 56 - 18 27 14 3,8 2002 -2,2 1 12 - 19 18 0 0,0 Átlag -u 0 25 -30 24 5 1,4 Tisza Záhony nyomásérzékelő szonda - fekvő vízmérce 1999 1,0 0 13 -88 28 20 5,5 2000 2,9 1 23 -54 94 0 0,0 2001 -1,2 1 26 -84 69 6 1,8 2002 2,3 1 16 -21 68 0 0,0 Átlag 1,2 l 20 -62 65 6 1,8 Túr Garbolc úszós műszer - fekvő vízmérce 1999 2,0 0 7 - 1 0 8 2,2 2000 - 1,3 0 9 -4 0 0 0,0 2001 -1,3 0 5 -5 0 6 1,8 2002 1,5 2 12 - 19 2 0 0,0 Állag 0,2 0 8 -7 0 4 1,0 Szamos Csenger nyomásérzékelő szonda - fekvő vízmérce 1999 4,2 2 15 -41 27 28 7,7 2000 -0,5 0 9 -9 0 0 0,0 2001 -0,8 0 5 -6 0 6 1,8 2002 0,5 1 23 -14 4 0 0,0 Átlag 0,6 1 13 -18 8 8 2,3 Kraszna t Igerdőmajor úszós műszer - fekvő vízmérce 1999 0,1 1 48 -29 8 0 0,0 2000 -0,7 1 11 -12 3 64 17,5 2001 - 1,5 0 9 - 15 3 6 1,8 2002 -1,1 0 9 - 10 0 0 0,0 Átlag -0,8 0 19 -16 4 17 4,6 Az 1998-ban korszerűsített vízrajzi távmérő rendszer 4 és fél év alatt összegyűlt üzemeltetési tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a gyakrabban előforduló adatkima­radások, hibás mérési értékek és a működési hibák okai a következőkben foglalhatók össze: - Nyomásérzékelő vízszintmérö műszer meghibásodá­sa például villámcsapás következtében, amikor túlfeszült­ség keletkezik, ami tönkre teheti a nyomásérzékelő szon­dát, de az adatgyűjtő és továbbító egységet is; - Amennyiben a mederbe lehelyezett összekötő cső vé­gébe rögzített szonda nincs kettőzve, és csak búvármun­kával lehet lecserélni, a meghibásodás hosszabb adatki­maradást is okozhat, különösen akkor, ha árvíz idején az erős vízsodrás miatt nem lehetséges a csere; - A mérőakna függőleges csövének, illetve a kútgyü­rűknek megdőlése esetén az úszós vízszintérzékelő úszó­teste hozzásúrlódhat a cső falához (különösen, ha ennek átmérője kicsi), sőt itt fenn is akadhat, és ezáltal folyama­tosan azonos, valótlan vízállásokat jelezhet; - Áramszünet, a kapcsolat (antenna lefagyás, műszer meghibásodás miatti) szünetelése; - Karbantartás, fejlesztés miatti leállások, - A meghibásodások többségére jellemző volt, hogy csak az egyes részegységeknél következett be, az egész rendszer nem állt le; - Évszakonkénti időjárás változás miatti nehézségek - Ott, ahol a meder és mérőakna közötti összekötő cső LKV feletti szinten vagy azzal azonos szinten lett kié­pítve, de medermélyülés miatt ennél alacsonyabb vízállá­sok is kialakultak, kisvizek idején a víz nem tudott beha­tolni a mérőaknába, - Megfelelő szigetelés hiányában télen a víz lefagy­hat az aknában, és ebben az esetben olvadásig a műszer úszója a befagyott jég szintjét méri, - Pára ráfagyása az úszós műszer mozgó részeire. - Rendszeres táv- és helyszíni ellenőrzés szükséges; - Szükség van tartalék műszerek és pótalkatrészek rak­táron tartására, és ezek felhasználásával meghibásodás e­setén az azonnali cserére, - Az érzékelő műszerek rendszeres évenkénti műszer­kalibrációja a magas költségek miatt csak részben oldható meg A vízrajzi távmérő rendszer folyamatos üzemeltetése akkor biztosítható jó körülmények között, ha erre megfe­lelően képzett, szakosodott és szükséges műszerekkel, tartalék műszerekkel, alkatrészekkel, illetve közlekedési eszközökkel ellátott szervizelő egység kerül kialakításra. Szintén fontos feltétel, olyan műszaki ügyeleti rendszer kialakítása, ami lehetővé teszi a rendszer napi lehetőleg 24 órás figyelését, és bármilyen működési rendellenesség észlelése esetén a haladéktalan beavatkozást. A távmért vízrajzi adatok hasznosítása A megjelenített adatok a távmérő központ számítógépén, ACCESS mérnöki munkaállomáson, OHM-MAHAB, VIZ­IGINFO-ban elemezhetők, adattáblázatok, grafikonok for­májában. A távmért vízrajzi adatok - hasonlóan a hagyományos észlelt adatokhoz - felhasználhatók a napi operatív tevékeny­ségben, azzal a pozitív különbséggel, hogy ezek az adatok folyamatosan, 5 percenkénti gyakorisággal képződnek, mun­kanapokon vagy munkaszüneti napokon, nappal és éjszaka Az archivált távmért digitális adatok alapján különböző hid­rológiai statisztikai feldolgozások, vizsgálatok is végezhetők. A vízrajzi távmérő rendszertől származó adatok leg­fontosabb felhasználási területe kétségtelenül a vízkárese-

Next

/
Thumbnails
Contents