Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

3. szám - Könyvismertetés (Juhász József: Hidrogeológia). Írta: Scheuer Gyula

178 HIDROLÓGIAI K.OZLONY 2003

. 83. ÉVF. 3. SZ. E főfejezetben a Szerző vizsgálja a kitermelhető talajvíz, parti szűrésű víz, rétegvíz-készlet, és végül karsztvíz-készlet vízháztartásainak meghatározásait, továbbá a felsorolt felszínalatti vízféleségekre megadja a vízháztartási egyenleteket is. A talajvíz esetében részletesen tárgyalja a beszivárgó csapadékot, a talajvíz-hozzáfolyást, a talajvízből elpárolgó vízmennyiséget és a talajvízlefolyást és ezekkel kapcsolatos hazai kutatásokat és a kapott eredményeket. Megállapítja többek között, hogy talajvíz esetében csak a párolgás-csökkentésből származó kitermelhető készlettel számolhatunk, s a vízkivétel kutas vagy galériás megcsapolással oldható meg leggazdaságosabban. Ebből adódóan vizsgálja külön-külön a kutas és a galériás vízkivételeknél alkalmazható vízhozam-számításokat is. Ezekkel kapcsolatban a különböző esetekre számos ábrát és matematikai összefüggést közöl. Hasonlóan a talajvízhez, vizsgálja a kitermelhető parti szűrésű vízkészleteket is részletesen tárgyalva a folyó és a hátoldali tápterületek felől érkező vízutánpótlódást és az ezekkel kapcsolatos matematikai összefüggéseket, levezetéseket ad meg, kiegészítve ábrás, számítási sémák bemutatásával. A kitermelhető rétegvízkészlet tárgyalása során a Szerző megállapítja, hogy a rétegvíz dinamikus készletét a talajvíz közvetítésével kapja, és ez a vízutánpótlódás folyamatosan biztosított, ezért a rétegvíz dinamikus készletének meghatározásakor a hozamot a gyakorlatban egyenletesnek tekinthetjük. A rétegvíz kitermelésre és a vízhozamra vonatkozóan is felírja a matematikai összefüggéseket és számításokat kitérve külön a kitermelhető készlet számítógépes meghatározására. Továbbá részletesen tárgyalja azokat a változásokat, amelyek a kitermelés során bekövetkezhetnek. így a hozamváltozást, a nyomás átrendeződést, az utánpótlódásnál bekövetkező esetleges módosulásokat, a vízminőség alakulását a termelés során, többek között. A Szerző a továbbiakban még kitermelhető dinamikus vízkészlet növelésével foglalkozik, lerögzítve, hogy a vízkészlet dúsításnak három formája használatos: felülről dúsítás; medencés dúsítás; kutas dúsítás. Az első és második módszert kifejezetten a talajvízre, vagy vele szorosan összefüggő sekély mélységű rétegvízre lehet alkalmazni, míg a harmadik eljárás bármely vízfajta készletének növelésére megfelelő módszerként vehető figyelembe. Majd a dúsításokra és azok végrehajtására ad útmutatást s mennyiségi számításokat, számos ábrával. A könyv harmadik részen belül még önálló főfejezetben tárgyalja a vízkészletek védelmét a Szerző. Ebben vizsgálja a vízkészlet-védelem kialakításának elveit, a teljes értékű védőidom meghatározását, a vízminőség védelmet, majd rátér a talajvíz, rétegvíz és a karsztvíz aktív vízbázis-védelmére. Ez utóbbiak kapcsán megjegyzi, hogy ma már a fejlettség olyan szintet ért el, hogy az adottságok ritkán teszik lehetővé, a vízbázisok köré teljes értékű védelmet alakítsunk ki. A továbbiakban megadja a késleltető védelem értelmezését, amely egy adott vízbázis vízkészletének mennyiségi és minőségi védelmét célozza, de csak egy rövid időre (20, 50 év), és ezek lehetnek aktívak vagy passzívak, megadva ezek definícióját. Majd foglalkozik részletesen az elérési idővel, késleltetett védelemmel. A szemléltetés és értelmezés érdekében több ábrát, matematikai összefüggést, számítást közöl, amellyel kiszámítható, hogy egy adott vízrészecske milyen távolságból és idő múlva éri el a vízbázist. A könyvnek negyedik része a Hidrogeológiai kutatás címet kapta Ez a rész 69 oldalból és 3 főfejezetből áll, melyeken belül a Szerző 62 ábrát, 2 táblázatot és több matematikai összefüggést, levezetést közöl. A témát bevezető főfejezet „A kutatás általános kérdéseit" tárgyalja. Ezen belül a kutatás feladatait, a vízkutatás időbeni ütemezését és a kutatáskor követendő elveket vizsgálja a Szerző több alfejezetben. így például a megelőző vízkutatást, az üzemi vízkutatást, továbbá a termelés utáni kutatást, valamint ezek céljait, végrehajtandó feladatokat és a kapott eredmények kiértékelését ismerteti, majd kitér a kutatások gazdaságosságára is. A második főfejezetben kerül ismertetésre a „Kutatás műszaki eszközei és módszerei" Ezen belül alfejezetekre bontva részletesen leíija a napjainkban alkalmazott eszközöket, kihangsúlyozva a felszíni és egyéb vizsgálatokat. A harmadik főfejezet a „Hidrogeológiai megismeréssel" foglalkozik, melynek keretében tárgyalja a Szerző a figyelő kutak telepítésének célját, amely alapvetően megfigyelési adatok gyűjtésére irányul meghatározott feladatok megoldása érdekében. Továbbiakban pedig a figyelő kutak kiképzésére vonatkozóan ad szöveges és ábrás ismertetést. Ezen belül külön foglalkozik a vízbázis körüli figyelőkút-rendszer telepítésének elveire és szempontjaira, így pl. a parti szűrésű vízbázis figyelőkút-rendszerre közöl ábrákat és matematikai összefüggéseket. A könyv záró főfejezetében az „Általános hidrogeológiai kutatás figyelőkútjai" címmel a regionális hidrogeológiai kutatási témával foglalkozik a Szerző, amelyben tárgyalja az országos, vízföldtani tájegység vagy egyegy nagyobb területre kiterjedő figyelőkút hálózat kiépítésének céljait és azokat a feladatokat és módszereket, amellyel ezek megvalósíthatók. A mellékelt szakirodalom jegyzék és a szövegben történt irodalmi hivatkozások megfelelnek a kor követelményeinek. A Szerzőnek a hidrogeológiáról írt újabb harmadik bővített kiadása olyan gondosan megírt és szerkesztett szakkönyv, amely tartalmazza és átfogja a felszínalatti vizekkel kapcsolatos tudományágnak minden alapvető és meghatározó jelentőségű témáit, továbbá megismerjük a legújabb eredményeket is, mert e szakág sem maradt ki az utóbbi évtizedek dinamikus fejlődéséből. Ezért mind a tanuló diákságnak, mind pedig a korábbi ismereteit bővíteni kívánó gyakorló szakembereknek figyelmébe melegen ajánlom e könyvet. Dr. Scheuer Gyula