Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)
3. szám - Molnár Béla–Hajdú Krisztina: A földtani felépítés, a csapadék, a tiszai vízállás és a talajvízállás közötti összefüggések Szeged–Gyálarét környékén
B. III A földtani felépítés, a csapadék, a tiszai vízállás és a talajvízállás közötti összefüggések Szeged-Gyálarét környékén Molnár Béla - Hajdú Krisztina Szegedi Tudományegyetem Földtani és Őslénytani Tanszék, 6722. Szeged, Egyetem u. 2—6 kivonat A földtani felépítés, a csapadék, a tiszai vízállás és a talajvizállás közötti összefüggéseket az 1983-2000 évek közötti 18 év megfigyelési adatai alapján Szeged-Gyálarét környékén tanulmányoztuk. A terület földtanilag jól feltárt A felszíni 2-4 m vastagságú vi/záró, vagy közel vízzáró rétegek alatt mindenhol jó vizvezető homokrétegek vannak A csapadék, a Tisza vízállási és talajvízállási adatsorait időben összehasonlítva megállapítható volt, hogy vannak olyan evek, amikor a bő csapadék azonos időben magas tiszai vízállással, és ugyancsak magas talajvízszintekkel jár együtt. Más években ezek az összefüggések nem ennyire egyértelműek, esetleg csak két tényező függ össze, főleg a magas tiszai vízállás és a magas talajvízszint, máskor időbeli eltolódás van közöttük. A 875 rendelkezésre álló adat alapján többváltozós regressziós számításokat végeztünk, részben azonos időpontokra, részben pedig a csapadék időpontjához képest a tiszai vízállást négy, a talajvizállást pedig tíz nappal később figyelembe véve. Az. így kapott adatok azt mutatták, hogy az időbeli eltolás lényegesen nem módosítja az eredményeket. A három tényező közötti összefüggés az adott földtani viszonyok mellett ilyen módon mutatható ki Kulcsszavak: földtani és vízföldtani felépítés, csapadék, tiszai vízállás, talajvízállás megfigyelés. 1. Bevezetés A gyakorlatban gyakran felmerül az a kérdés, hogy a tiszai folyómederben magas vízálláskor, vagy duzzasztott folyómederben mért vízszintek az ártéren kívüli területek talajvízállására hogyan hatnak. Milyen összefüggés van a csapadék, a tiszai vízállás és a talajvízállás között Az új Vásárhelyi terv többek között célul tűzte ki, hogy a gátak közötti területeken nagyobb vízmennyiséget kell visszatartani. Ezek indokolttá teszik, hogy a felvetett kérdéssel foglalkozzunk. A Szegedtől D-re lévő, de Szegedhez tartozó Gyálarét környéke e célra igen megfelelő terület, mert földtanilag jól feltárt Szegeden a tiszai vízállásokat és a csapadékot folyamatosan mérik, tehát az adatok rendelkezésre állnak Végül, az ártéren kívül a tiszai folyómedertől 700, a gáttól pedig 500 m-re általunk szabályosan kiépített csőkút van, amelynek talaj vízállását 1983-tól igen pontos heti mérésekkel folyamatosan méijük. A továbbiakban az összefüggéseket az 1983 és 2000 évek közötti 18 éven át vizsgáljuk. Úgy gondoljuk, célkitűzésünk szempontjából ez igen szerencsés időszak, mert magába foglalja az 1980 és 1990-es évek szélsőségesen aszályos, valamint az 1998-ban kezdődő és 1999-ben maximumát elérő csapadékos időszakot, és így az igen alacsony és az igen magas tiszai vízállásokat is tartalmazza. Szegeden a legkevesebb évi csapadékot az adott időszakon belül 280 mm-rel 2000-ben mérték, de 1988-ban is csak 418 mm, 1990-ben 419 mm, 1992-ben 457 mm, és 1993-ban mindössze 406 mm volt az évi csapadék összege. 1998-ban azonban az éves csapadék már 622 mm, 1999-ben pedig 757 mm volt. Az 1999 év csapadékmaximum 2000 tavaszán a Duna-Tisza köz DK-i részén jelentős belvizeket okozott, és a Tisza vízállása is április elején elérte a 900 cm-es szintet (Molnár B 2000). A sokévi átlag-csapadék egyébként 529 mm A csapadék- és a Tisza szegedi vízmércéjének vízállási adatait az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság adattárából kaptuk meg. 2. A vizsgált terület morfológiai helyzete A 19 század második felében a Tisza szabályozásakor a Szegedtől D-re lévő nagy kanyarulatot átvágták Ennek eredményeként alakult ki a Tisza jobb partján, a mentett oldalon a Szegedtől D-re lévő Gyála és Röszke közötti, részben délen az országhatárt is képező 18,7 km hosszúságú gyálai Holt-Tisza ág. A Holt-Tisza átlagos szélessége 86 m, átlagos mélysége 3 m, teljes területe 160 hektár (.Pálfai I. 2000). (/. ábra). A víz térfogata 4,25 millió m 3, feliszapolódottsága előrehaladott állapotban van. Vízpótlása belvizekből és háromszoros átemeléssel a Tiszából az algyői öntözési rendszeren keresztül történik. I. ábra. A Gyálai Holt-Tisza helyszínrajza, a 2. ábrán lévő elvi földtani szelvény, valamint a talajvízmegfigyelő kút helyével A holtágon belüli terület legmélyebb része 77,0 m , a legmagasabb pedig 82,0 m tszf-i magasságú. A szintkülönbség így elén az 5,0 m-t. Nagy része azonban 78,078,5 m közötti. A holtág belső oldalán, az egykori övzátonyok mentén a holtággal párhuzamosan morfológiailag váltakozva magasabb és mélyebb részek húzódnak A holtágon kívüli területek szinte minden irányban magasabban vannak, mint a holtágon belüliek Különösen így van ez Ny-i irányban a Tisza völgy pereménél A Duna-Tisza köz K-i határa ui. Mihálytelektől Ny-ra itt húzódik, és a tszf-i magasság itt 80,0 m A peremtől távolodva 10,0 km-re azonban már 90,0 m a tszf-i magasság.
