Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)
3. szám - Molnár Béla–Hajdú Krisztina: A földtani felépítés, a csapadék, a tiszai vízállás és a talajvízállás közötti összefüggések Szeged–Gyálarét környékén
MOLNÁR B. - HAJDÚ K.: A földtani felépités Szeged-Gyákrét kornyékén 147 3. A terűlet földtani felépítése A holtágon belül és közvetlen közelében a felszínen az agyagos kőzetliszt uralkodik. Két foltban a holtágon belül, annak északabbi részén humusz tartalmú fekete réti agyag jelenik meg. É-on a mai Tisza gáttal párhuzamosan folyóvízi aprószemű homok van. Végül a Tisza oldalozó eróziójából (avulziójából) kimaradt infúziós löszfoltok (dombok) találhatók. A holtágtól távolodva, de még az egykori tiszai ártéren az utolsó eljegesedés előtti (W2-W3 interglaciális) térszínt ENY ugyanez a lösz borítja. Tovább Ny felé a Duna-Tisza közi futóhomok hátságon aprószemű futóhomok és a mélyedésekben (semlyékekben) karbonátiszap települ. A futóhomokot az alatta lévő infúziós löszre a holocénben az uralkodó ÉNy-DK-i irányú szél fújta rá (Molnár B. 2000). A felszín alatti képződményeket a területen ÉNy—DK-i irányban húzódó elvi földtani szelvény mutatja a legjobban (l.,2. ábra). Felülről lefelé és Ny-ról K felé haladva 20,0 m mélységig a következő rétegek jelennek meg (2. ábra) 000000000 00 000000000000000000 00000 00000000 00 0000000000 * 700 m y o o 0 00 000 < t ka * 6 E3 7 G3 8 2 ábra. A Szeged-Gyálatrét környéki földtani képződmények elvi kifejlődésben vázlata, a talajvíz-megfigyelő kút helyével l.Aprfaxemű futóhomok, 2Jnfúrió» lön, 3. Agyag, 4. Durva kőzctliszt, 5 Finom kóutlmt, 6. Ftnomsiemó- 7. Aprótmnű 8. Kfizépucmú folyóvízi homok, 9.A Ttaa hoiocén bcvágódása Az egykori tiszai ártéren kívül, Ny-on a Duna-Tisza közi Hátságon maximum néhány m vastagságban az utolsó jégkorszaki W 3 infúziós lösz felett, aprószemű futóhomok van (2. ábra, 1). Alatta 2-3 m vastag infúziós lösz települ (2. ábra, 2), amelybe közel 20,0 m mélységig a holocénben az egykori Tisza vágta be medrét (2. ábra, 9). A mederkitöltésben lefelé haladva törvényszerűen az agyagtól a középszemű homokig durvuló üledéksor következik (2. ábra, 3-8). Az utóbbiak jó vízvezető rétegek. A Holt-Tisza és a mai Tisza meder, továbbá lerakott üledéke ezekbe a rétegekbe van bevágódva, illetve beágyazódva. 4. A terület vízföldtani viszonyai A terület morfológiai és földtani viszonyait ismerve jellemezhetjük vízföldtanát is. A felszín közelében mint láttuk a legtöbb helyen 2-4 m vastag vízzáró, vagy közel vízzáró képződmények vannak. Ez alatt a mélység alatt egyre jobb vízáteresztő rétegek települnek. Különösen jó vízvezető rétegek vannak 15,0-20,0 m mélységek között. A Holt-Tisza és a Tisza beágyazódott meder-feltöltésében lefelé haladva ugyancsak durvulnak a rétegek, úgy azonban, hogy az azonos áteresztő képességű üledékek nem a korábbiakkal azonos mélységben vannak, vagyis egymás mellett eltérő a szemcseösszetétel, amely az eltérő időben, vagyis később történő bevágódást (avulziót) is bizonyítja (2. ábra) MiháUz I. (1996) korábban megállapította, hogy a morfológiailag magasabb területen a futóhomokra hulló csapadék beszivárog és a mélyebben elhelyezkedő Tisza völgy felé halad A magasabb tiszai vízálláskor pedig a Tisza vize a Tisza melletti képződményekbe szivárog be. Molnár B. (2000) korábbi kutatási eredményei szerint azonban inkább a Tisza felé szivárgó talajvizek nem tudnak ilyenkor a Tisza medrét képező mélyedés felé szivárogni. Az ilyen irányú szivárgást az is mutatja, hogy ezen a szakaszon is, a gátakon belül alacsony tiszai vízálláskor az adott vízszinthez közel több vízszivárgás („forrás") jelenik meg. 5. A vizsgált csőkút (talajvíz) földtani és vízföldtani helyzete A kút 1982-ben a mai Tisza és a Holt-Tisza ág közötti 77,8 m tszf-i magasságú területen mélyült (l.,2. ábra). A szűrözött szakasz 16.0-21,0 m közötti. E mélységben a környezetével jó kapcsolatban lévő középszemű jó vízvezető homokréteg van. A kút átmérője 100 mm, amely PVC csővel van kiépítve. A réz szitaszövet 0,32 mm lyukbőségű. A beszűrőzött szakasz kavicspalásttal ellátott. A felszíni beszivárgás ellen a kút 1,0 m mélységig betonba ágyazott acélcsővel van lezárva. A kút a bemutatott helyzete miatt - mivel a Tisza mai árterétől mindössze 500-700 m-re, a Ny-ra lévő morfológiailag magasabb területtől pedig alig néhány km-re van a talajvíz a Tisza és a magasabb Duna-Tisza köze felől is a kút felé szivároghat, így a talajvízszint változásait is tükrözheti.
