Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

1. szám - Megemlékezések Dégen Imre (1910–1977) vízügyeink 1955–1975 közötti vezető egyénisége elhunytának 25. évfordulója alkalmából (Szeged, 2002. június 17-én) - Melléklet Rozgonyi Tamás: „Dégen Imre és a vízügyi szervezet alakulása” c. tanulányához

14 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2003. 83. ÉVF. 1. SZ. Helyzetükre jellemző, hogy amikor az ügyben illetékes főosztálytól igényelték a szükséges konzekvenciák levonását - intézkedést, felelősségrevonást - az eredmény több alkalommal is csak "magyarázkodás" lett. Az OVH pártszervezetének vezetőségét káderkérdésekben néhány alkalommal "megkerülték". A szükséges felelősségrevonás minden alkalommal elmaradt. Az OVH szakmai vezetése sok esetben nem informálta kielégítően a pártvezetőséget a kádermunka kérdéseiről, személyi és más ügyekről. A vezetőség csak nehezen tudta elérni azt is, hogy "joga" legyen betekinteni személyi anyagokba. Az OVH-ban 1974-től Személyzeti és Oktatási Főosztály működik. Saját értékelésük szerint is, hosszú időn keresztül több okból nem tudtak érdemi, igényes munkát végezni. Egyrészt, mert a vezetés ezt nem igényelte, másrészt, mert ahhoz a szervezeti, személyi és tárgyi feltételeket sem biztosították kellő szinten. A főosztály feladatát és hatáskörét nem úgy alakították ki, hogy alapvető funkcióit megfelelően el tudja látni. Túl sok, "egyéb" feladattal terhelték meg. ("M"-ügyek, ifjúságpolitikai kérdések stb.) Helytelen gyakorlat az is, hogy egyes személyi ügyek intézését a hivatal elnöke megosztotta az elnöki titkárság, az igazgatási főosztály és a személyzeti főosztály között. Ennélfogva előfordulnak olyan esetek, hogy káderek mozgatásáról a személyzeti főosztály egyáltalán nem tud, vagy csak utólag szerez tudomást. így a személyzeti munkában az egyszemélyi felelősség elve sem érvényesíthető maradéktalanul és a felelősség is áthárítható. A Hivatal történetében még nem volt példa arra, hogy a káder- és személyzeti munkában elkövetett hibákért bárkit is felelősségre vontak volna. A személyzeti főosztályon tapasztalható szemléleti problémák, a negatív jelenségekkel kapcsolatos sorozatos megalkuvás, részben azok elősegítése is hozzájárultak a hiányosságokhoz. A káder- és személyzeti munkában tapasztalható torzulások azért is bekövetkezhettek, mert az OVH tevékenységét a párt Központi Bizottságának illetékes osztálya és a kormány kellő alapossággal nem ellenőrizték. Ha néhány alkalommal volt is igény tájékozódásra, az csak az OVH vezetése által készített önértékelő jelentés formájában történt meg. A káder- és személyzeti munka területeinek, témáinak részleteiben történő ellenőrzése elmaradt, ezért érdemi észrevételeket sem tettek feléjük. Ezt az OVH vezetői a vizsgálat során többször is hangsúlyozták. Néhány következetés az Országos Vízügyi Hivatal elnökének munkamódszeréről, vezetői magatartásáról: Az Országos Vízügyi Hivatal feladatköre egy vonatkozásban sajátos. A vízgazdálkodás rendszeres (tervezhető) feladatai mellett a vízkárelhárítás előre nem látható időben és mértékben veszi igénybe nemcsak a vízügyi szolgálat kapacitását, hanem esetenként a közerőket is. Nagyobb árvíz esetén az OVH elnöke kormánybiztosként nagy intézkedési hatáskörrel irányítja nemcsak a vízügyi dolgozókat, hanem a védekezés más résztvevőit is. Az egy kézben koncentrált döntési hatáskör, az utasítások feltétlen és gyors végrehajtása ilyen esetekben indokolt. Helyzetükre jellemző, hogy amikor az ügyben illetékes (igazgatási) főosztálytól igényelték a szükséges konzekvenciák levonását - intézkedést, felelősségrevonást - az eredmény több alkalommal is csak "magyarázkodás" lett. Az OVH pártszervezetének vezetőségét káderkérdésekben néhány alkalommal "megkerülték". A szükséges felelősségrevonás minden alkalommal elmaradt. Az OVH szakmai vezetése sok esetben nem informálta kielégítően a pártvezetőséget a kádermunka kérdéseiben, személyi és más ügyekben. A vezetőség csak nehezen tudta elérni azt is, hogy "joga" legyen betekinteni személyi anyagokba A káder- és személyzeti munkában tapasztalható torzulások azért is bekövetkezhettek, mert az OVH ilyen irányú tevékenységét a párt és a kormány részéről kellő alapossággal nem ellenőrizték. Ha néhány alkalommal volt is igény tájékozódásra, az csak az OVH vezetése által készített önértékelő jelentés formájában történt meg. A káderés személyzeti munka területeinek, témáinak részleteiben történő ellenőrzése elmaradt, ezért érdemi észrevételeket sem tettek feléjük. Ezt az OVH vezetői a vizsgálat során többször is hangsúlyozták. Néhány következtetés az Országos Vízügyi Hivatal elnökének munkamódszeréről, vezetőt magatartásáról: Az Országos Vízügyi Hivatal feladatköre egy vonatkozásban sajátos. A vízgazdálkodás rendszeres (tervezhető) feladatai mellett a vízkárelhárítás előre nem látható időben és mértékben veszi igénybe nemcsak a vízügyi szolgálat kapacitását, hanem esetenként a közerőket is. Nagyobb árvíz esetén az OVH elnöke kormánybiztosként nagy intézkedési hatáskörrel irányítja nemcsak a vízügyi dolgozókat, hanem a védekezés más résztvevőit is. Az egy kézben koncentrált döntési hatáskör, az utasítások feltétlen és gyors végrehajtása ilyen esetekben indokolt. A pártvizsgálat időszakában az alapszervezeti vezetőség vizsgálódása nyomán fény derült az OVH-nál meglevő néhány gazdasági, pénzügyi jellegű szabálytalanságra. A vizsgálat tapasztalatai megerősítik azokat a véleményeket, hogy az OVH elnöke normál körülmények között is csaknem olyan feltétlen engedelmességet, utasításainak min-