Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)
1. szám - Megemlékezések Dégen Imre (1910–1977) vízügyeink 1955–1975 közötti vezető egyénisége elhunytának 25. évfordulója alkalmából (Szeged, 2002. június 17-én) - Melléklet Rozgonyi Tamás: „Dégen Imre és a vízügyi szervezet alakulása” c. tanulányához
<en Imre és a vízügyi szervezet 15 den kritika nélküli végrehajtását követeli meg, mint rendkívüli körülmények között. Nem támaszkodik megfelelően a kollektívára. Az OVH kollégiumi ülésein mindig saját véleményét érvényesíti. Ha ez másként nem sikerült, akkor arra hivatkozva, hogy abban már megegyeztek valamelyik felettesével, vagy felettes szervével. így a vitának nem is látják értelmét. Az elnök által alkalmazott káderpolitika eredményeként az OVH vezető állású dolgozóinak többségét sikerült úgy összeválogatnia, hogy azok feltétlenül, kritika nélkül elfogadják véleményét. A területen dolgozó vízügyi szakemberek egy részétől olyan egybehangzó vélemény is elhangzott, hogy az OVH apparátusában a vezető munkatársak kiválogatásánál nem is a szakmai tudás a legdöntőbb tényező, hanem az elnökkel szembem feltétlen engedelmesség. A VTTUKI igazgatója többször szót emelt a káderkérdésekben tapasztalható problémákban, ellenvéleményét kifejtette alapvető szakmai kérdésekben. A hatáskörileg illetékes PB fellépése nélkül már nem lenne beosztásában. Kinevezési ügye - jogsértő módon - a vizsgálat idején még nem volt megoldva Az OVH elnöke körül egészségtelen légkör, szemlélet alakult ki. Ez a vízgazdálkodás felső irányításán túl, kisugárzik a vízügy más területeire is. 2. Néhány gazdasági, morális jellegű problémáról A vizsgálat a gazdasági, morális jellegű bejelentések egy részét megalapozottnak találta, más részét nem. Rendellenességek a következő kérdéscsoportban tapasztalhatók: a) A vízügy területén olyan létesítmények is épültek állami költségvetésből, amelyek a vízgazdálkodás, illetve a vízkárelhárítás céljai mellett üdülésre, pihenésre is használhatók. Az OVH 12 vízügyi igazgatósága 1973-ban 41 ilyen kettős rendeltetésű létesítménnyel rendelkezett (gátőrház, mederőrház, szivattyútelep, munkásszállás stb.). Ezek egy része szerény, más része viszont indokolatlanul igényes kivitelezésű. Ez utóbbiak eleve nem foghatók fel üzemi vagy szociális létesítménynek. Mégis ilyen címen, de elsősorban pihenés, üdültetési rendeltetéssel készítették azokat a vízügy fejlesztésére szánt pénzeszközökből, többnyire luxus kivitelben (lázbérci gátőrház, kőszegi mederőrház, harkányi mederőrház, hajdúszoboszlói munkásszállás, győri árvízvé delmi központ, bánki mederőrház stb ). Ez szabálytalan, sazesetek egy részében pazarlásnak minősül. A rendeltetéstől eltérő használatot az is bizonyítja, hogy a kettős rendeltetésű létesítmények 425 férőhelyéből 119 a Balatonnál van munkásszállásként nyilvántartva többnyire olyan vízügyi szervek kezelésében, amelyeknek nincs is ott munkahelyük. Ezeket az épületeket pihenés céljára a vízügyi dolgozók veszik igénybe - kevésbé a fizikai dolgozók - a szakszervezeti bizottságok elosztása alapján. Ennek rendezése azonban csak egy 1973-ban elvégzett pénzügyminisztériumi revízió után történt meg. A férőhelyek kihasználása egy-két frekventált helység kivételével alacsony szintű. A tatai szakaszmérnökség kettős rendeltetésű épületében az OVH elnöke részére külön lakrészt tartanak fenn. Korábban fenntartottak szobákat más vizügyi vezetők részére is a különböző létesítményekben. Ez okot adott különféle pletykákra (dorbézolás, italozás, stb ). den kritika nélküli végrehajtását követeli meg, mint rendkívüli körülmények között. Nem támaszkodik megfelelően a kollektívára Az OVH kollégiumi ülésein mindig saját véleményét érvényesíti. Ha ez másként nem sikerült, akkor arra hivatkozva hogy abban már megegyeztek valamelyik felettesével, vagy felettes szervével. így a vitának nem is látják értelmét. Az elnök által alkalmazott káderpolitika eredményeként az OVH vezető állású dolgozóinak többségét sikerült úgy összeválogatnia hogy azok feltétlenül, kritika nélkül elfogadják véleményét. A területen dolgozó vízügyi szakemberek egy részétől olyan egybehangzó vélemény is elhangzott, hogy az OVH apparátusában a vezető munkatársak kiválogatásánál nem is a szakmai tudás a legdöntőbb tényező, hanem az elnökkel szembeni feltétlen engedelmesség. A VITUKI igazgatója többször szót emelt a káderkérdésekben tapasztalható problémákban, ellenvéleményét kifejtette alapvető szakmai kérdésekben. A hatáskörileg illetékes PB fellépése nélkül már nem lenne beosztásában Kinevezési ügye - jogsértő módon - a vizsgálat idején még nem volt megoldva. Az OVH elnöke körül egészségtelen légkör, szemlélet alakult ki Ez a vízgazdálkodás felső irányításán túl, kisugárzik a vízügy más területeire is. 2. Gazdasági jellegű problémák tapasztalatairól a.) A vízügy területén épültek-e olyan luxus kivitelű létesítmények (gátőrházak, mederőrházak, stb.) az állami költségvetés terhére, amelyek nem a vízgazdálkodás, vagy a vízkárelhárítás céljait szolgálják, hanem üdülésre, pihenésre használják szűk körben az OVH vezetői? Az OVH-hoz tartozó 12 vízügyi igazgatósága 1973-ban 41 ilyen kettős rendeltetésű létesítménnyel (gátőrház, mederőrház, szivattyútelep, munkásszállás) rendelkezett, amelyeket vízügyi rendeltetése mellett üdülésre, pihenésre is használtak. E kettős rendeltetésű létesítmények egy része szerény, más része viszont indokolatlanul igényes kivitelezésű. Ez utóbbiak eleve nem foghatók fel üzemi vagy szociális létesítménynek. Mégis ilyen címen, de elsősorban pihenés, üdültetési rendeltetéssel is készítették azokat többnyire luxus kivitelben (lázbérci gátőrház, kőszegi csatornaház, harkányi mederőrház, hajdúszoboszlói munkásszállás, győri árvízvédelmi központ, stb.) A rendeltetéstől eltérő használatot az is bizonyítja hogy a kettős rendeltetésű létesítmények 425 férőhelyéből 119 a Balatonnál van munkásszállásként nyilvántartva többnyire olyan vízügyi szervek kezelésében, amelyeknek nincs is ott munkahelyük. Ez szabálytalan, s az építkezés igényessége az esetek egy részében a pazarlás fogalmát is kimeríti. A Pénzügyminisztérium 1973. évi ellenőrzése hasonló megállapításokat tett. E kettős rendeltetésű létesítményeket pihenés céljára a vízügyi dolgozók veszik igénybe - kevésbé a fizikai dolgozók - a szakszervezeti bizottságok elosztása alapján. Ennek rendezése csak a PM revízió után történt meg. A férőhelyek kihasználása egy-két frekventált helység kivételével alacsony szintű, amit pl. a Borsod, Vas és Győr megyei Pártbizottságok vezetői is szóvá tettek. Külön az OVH elnöke részére fenntartott lakrészre csak a tatai szakaszmérnökségen utaltak. Utalás történt arra is, hogy korábban fenntartottak szobákat más vízügyi vezetők részére is. Ez okot adott különféle pletykákra (dorbézolás, italozás, stb.)