Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

2. szám - Csanády Mihály–Sztakó Ágnes–Égertz Péter: Arzén-tartalom Bács-Kiskun megyei egyedi kutak vizében

118 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2003. 83. ÉVF. 2. SZ. A 2525 kútra kiterjedő vizsgálatok összesített eredménye a következő: A megyén belül az egyes területek érintettsége nagyon különböző. Az eredményeket városok (város-környékek) szerint csoportosítva az 1. ábrán kördiagramokon mutatjuk be a vizsgálati eredmények koncentráció-tartományok szerinti megoszlását. A város-környékek határa az ábrán nem felel meg a jelenlegi hivatalos elhatárolásnak, mivel az ÁNTSZ intézetek a régebbi (járások szerinti) területi beosztás szerint dolgoztak. Látható az ábráról, hogy Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas térségében a legrosszabb a helyzet, de Kiskőrös és Kecskemét környékén is nagy az arzénes vizet adó kutak aránya. Közegészségügyi megfontolások Az, hogy a nagy arzéntartalmú víz fogyasztása egészség-károsodást okozhat, nem vitatható (RuJnai, Deák, 1988; Börzsönyi et al. 1992; Gulyás, RuJnai, 199-). Az viszont kérdés, hogy milyen koncentrációnál milyen mértékű a kockázat. Annyit rögzíthetünk, hogy a régi, 50 jig/L-es határérték fölött reális a kockázat, ezért az ilyen vizek fogyasztását indokolt korlátozni. A 10 p g/L-es új határérték, amely a 201/2001 Korm. rendelet hatálya alá eső vízellátó rendszerekre érvényes (bár többségükre csak későbbi határidő után); a hazai táplálkozási szokások (kis arzénbevitel élelmiszerrel) mellett túl szigorúnak ítélhető. A 30 ng/L-t tekintettük olyan értéknek, amely alatt nem kell kockázattal számolni. A megye vizsgált egyedi kútjainak közel egyharmada (29,6 %) 30 pg/L-nél nagyobb arzéntartalmú vizet ad. Itt beavatkozásra szükség van, és ez az 50 pg/L fölött koncentrációknál (a vizsgált kutak 10 %-a) sürgősnek is ítélhető. Az eddigi felmérés reprezentatívnak tekinthető; a megyei egyedi vizellátó rendszerek kb. egytizedére kiterjedt, de a nem vizsgált kutakra az adatokat nem szabad extrapolálni. A megye nagyobb részén az eddig még nem vizsgált kutak vizében is számítani lehet arzén jelenlétére, de a teljes körű felmérésnek sem a szakmai, sem a pénzügyi feltételei nem adottak A külterületek vezetékes ellátása megoldhatatlan, ezt nálunk sokkal gazdagabb országok sem engedhetik meg maguknak Ahol nagy arzénkoncentrációt mértünk, a kút tulajdonosát értesítettük, és javasoltuk, hogy ezt a vizet ne fogyassza, mert egészségkárosodást okozhat. Készítettünk egy tájékoztató szórólapot, amelyben felhívjuk a figyelmet a szennyezett ivóvíz fogyasztásának veszélyére. Javasoljuk, hogy aki a saját kút vizét ivó- és fözővízként használja, az a kút vízének legalább az arzén- és nitrát- tartalmát ellenőriztesse. Leírtuk azt is, hogy az arzén és nitrát forralással nem távozik el a vízből, ezért főzésre és forralás utáni használtra sem alkalmas az ilyen víz. Megadtuk az ANTSZ városi intézetek címét is, ahol további felvilágosítás nyerhető. A tájékoztatót meg szándékozunk küldeni minden olyan településre az önkormányzatokhoz, a patikákba és az orvosi rendelőkbe, amely településeken találtunk arzénes vizeket. Az önkormányzati törvény szerint az egészséges ivóvízzel való ellátás az önkormányzat feladata. Ebből - véleményünk szerint - az következik, hogy lehetővé kell tenni az érintettek számára azt, hogy az ivó- és fözöviz szükségletüket (pl. napi 6 liter/fő mennyiségben) a települési vízművek által szolgáltatott vízből (pl. közkifolyókról) kannában történő szállítással megoldhassák. Alternatív megoldást jelenthet az ivó- és fözővíz palackos vízszállítással való megoldása, de ennek költsége jóval nagyobb. Következtetések Az ismertetett adatokból megállapítható, hogy BácsKiskun megyében a vezetékes vizzel el nem látottak közel fele olyan ivóvizet fogyaszt (fogyaszthat), amelynek arzéntartalma meghaladja az új ivóvíz-minőségi rendelet szigorú (10 fi g/L-es) határértékét. Jelentős (10 %-ot meghaladó) az olyan egyedi vízellátó rendszerek száma, ahol az arzénkoncentráció a régebbi, 50 pg/L-es határértéket is meghaladja, s ezért az egészségkockázat itt reális. A reprezentatívnak tekinthető felmérés adatai alapján az érintett települések lakosai tájékoztatást kaptak (ill. kapnak), amely felhívja a figyelmet a veszélyre, ill a vizsgálat szükségességére. A vizsgálatok nem teijedtek ki Csongrád megye területére, amelynek Duna-Tisza közi részén a Bács-Kiskun megyeihez hasonló helyzet várható. A felmérést a Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram (NEKAP) támogatta. Javasoltuk, hogy a munka folytatásaként Csongrád megyére is terjedjen ki a vizsgálat, és legalább a Duna-Tisza közi részén történjen meg a reprezentatív felmérés, hiszen az ott élő külterületi lakosok egészségvédelme ugyanúgy indokolt, mint BácsKiskun megyében. Az ország többi részén sem vizsgálják arzéntartalomra az egyedi vízellátó rendszerek vizét. Ahol a közüzemi vízművek vizében jelentős arzéntartalom volt megállapítható (elsősorban Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, HajdúBihar megyékben), ott az intézményi vízművek azonos rétegre telepített kútjainak vizében nyílván ugyanolyan arzéntartalom várható. Ezekben a megyékben - az eddig ismert adatok szerint - az arzén a mélyebb rétegek vízében fordul inkább elő. A magán kutak zöme ásott kút, remélhető, hogy ezek mentesek az arzén-előfordulástól, de azért itt is indokolt lenne legalább tájékozódó vizsgálatokat végezni. A mélyebb rétegek vizét használó kis (intézményi, stb.) vízművek esetében tulajdonképpen indokolt a vizsgálatot legalább egyszer elvégezni. Ha arzénesnek bizonyul a víz, itt is az ivó- és fözővíznek szállítással (pl napi 5 l/fö) való biztosítása látszik megoldásnak, hiszen az arzéneltávolítás vagy - külterületen - a közüzemi vízműre csatlakozás a legtöbb esetben irreálisan nagy költséggel volna csak megoldható. A víz arzén tartalma Kutak % pg/L-ben száma ^ 10 1319 52,3 10-20 436 17,3 20-30 273 10,8 30-50 237 9,3 > 50 260 10,3