Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

2. szám - Csanády Mihály–Sztakó Ágnes–Égertz Péter: Arzén-tartalom Bács-Kiskun megyei egyedi kutak vizében

CSANÁDY M. - SZTAKÓ Á. - EGERTZ P.: Arzén-tartalom Bács-Kiskun m. vizekben 119 Irodalom Börzsönyi M., Bereczky A., Rudnai P., Csanády M., Horváth A. (1992): Epidemiological studies on human subjects exposed to arsenic on drinking water in South East Hungary. Arch. Toxicol. 66, 7778. Csanády M„ Kelemen B. (1982): Kísérletek arzénnek ivóvízből való eltávolítására. Ilidről. Közi. 62, 378-380Csanády M., Rozsai G., Deák Zs. (1985J: Arzén előfordulása alföldi rétegvizekben Egészségtudomány, 29, 240-249. Csanády M. (1991): Vízszennyezés okozta egészségkárosodás Magyarországon Hidrol. Közi. 71, 332-337. Csanády M„ Csalagovits /., Kárpáti Z. (19%): Arzén jelenléte hazai ivóvizekben. Környezetgazdálkodási Intézel, Budapest Csanády M. (1998): Mennyi arzén lehet a hazai ivóvizekben? Környezetügyi Műszaki Gazdasági Tájékoztató 2. KG! Budapest Gulyás E., Rudnai P. (1997): A terhességi kimenetel összehasonlító elemzése Jász-Nagykun-Szolnok megyei városban az ivóvíz eredetű arzén expozíció egészségkárosító hatásának vizsgálatára. Egészségtudomártv 41, 137-144. Horváth A. (1981) Arzénnel szennyezett területek talajhigiénés értékelése, Kandidátusi értekezés. Budapest. Kárpáti Z., Csanády M., Rozsai G., Horváth /., Csalagovits I. (1998): A hazai ivóvizek arzén tartalma. Egészségtudomány 42, 130-142. Nagy Gy., Németh A., Bodor F., Ficsór E. (1980): Idült arzénmérgezés által kiváltott hólyagrák esetek, Orvosi Hetilap 121, 17, 10091011. Pataky J., Luszfig G. (1958): Idült arsen intoxicatio okozta májcirrhosis egy család több tagján. Orvosi Hetilap 45,1580-1582 Rudnai P., Deák Zs. (1988): A magas arzéntartalmú ivóvizek egészségre gyakorolt hatását felderítő epidemiológiai felmérés. In: Dési I. (ed ): A környezet arzénszennyezettségének településegészségügyi kérdései a délalföldi régióban SZAB, Szeged, 63-68 Tempfli A. (1980): Összefoglalás Bács-Kiskun megye területén kialakult arzénes talajvíz szennyeződésről Kecskemét, KÖJÁI., kézirat Thurzó r., Csorba L.né, Iván G.né (1973): Bugac-Alsómonostor tanyavilágában észlelt arzénmérgezés közegészségügyi tapasztalatai (Orvosnapok, előadás, Bács-Kiskun m KÖJAI., kézirat) A kézirat beérkezett: 2002. november 25. Abstract Key words: DR. SZTAKÓ ÁGNES Arsenic content of individual well' waters in Bacs-Kiskun county (Hungary) Csanády, M. - Sztakó, Á. - Égertz, P. Countrywide survey of arsenic content of drinking waters supplied by public waterworks was made first in 1981-83, then (by greater sensitivity) in 1997-98 The arsenic content of water of individual water supply system, however, has not been performed, because it is assumed (and on majority of the country it is true) shallow groundwater (majority of private wells) may be considered practically free from arsenic The situation of Bacs-Kiskun county is, however, special The ratio of population living outside villages (not supplied by public waterworks) is here the highest Here arsenic is present also in waters of shallow aquifers (10-50 m). Examinations of waters from 2525 wells (about 10 % of the total individual supply systems) are shown also on figures. Almost half of the wells has waters with arsenic content over the 10 fig/I. (new) limit value; waters of 260 wells are over 50 ng/L (old) limit; in case of 23 wells the concentration exceeds also the 200 ng/L value. For the population of the affected area information leaflet was printed, which calls the attention to the hazard and proposes examination of individual well' water used for drinking and clicking, to determine arsenic (and nitrate) content, and where the concentration is high, consuming transported waters The examination has to be done also on the neighbouring county, at least in the area between the Danube and Tisza river drinking water supply, water quality, arsenic content 1975-ben végzett a SZOTE Altalános Orvosi Karán. 1975-től higiénikus orvos, majd közegészségügyi-járványügyi felügyelő főorvos a Bács-Kiskun megyei Közegészségügyi Járványügyi Állomáson Jelenleg környezet-egészségügyi osztályvezető az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Bács-Kiskun megyei Intézeténél DR EGERTZ PETER DR CSANADY MIHÁLY 1967-ben végzett a SZOTE Gyógyszerésztudományi Karán 1969-ben toxikológus, 1984-ben közegészségügyi-járványügyi-laboratóriumi szakgyógyszerészi képesítést szerzett. 1978-ban doktorált. 1974-től dolgozik a Bács-Kiskun megyei Közegészségügyi Járványügyi Állomáson., jelenleg a jogutód Megyei Tisztiorvosi Szolgálatnál a kémiai laboratórium vezetője Műszaki doktor, oki vegyészmérnök, vízellátás-csatornázás-egészségügyi szakmérnök. Szakmai működése további leírását lásd a Hidrológiai Közlöny 2001. évi 3. számának 159. oldalán.