Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)
2. szám - Csanády Mihály–Sztakó Ágnes–Égertz Péter: Arzén-tartalom Bács-Kiskun megyei egyedi kutak vizében
CSANADY M - SZTAKÓ Á - HGERTZ P Arzén-tartalo m Bács-Kiskun m. vizekben 117 A térképektől azt reméltük, hogy sikerült esetleg olyan következtetésre jutni, hogy bizonyos területeken halmozódik az arzén, illetve kijelölhetők olyan sávok, ahol a koncentrációk meghatározott tartományba esnek. A kapott térképek ezt a várakozást nem igazolták A kiugró koncentrációk szeszélyes eloszlást mutatnak Kecskemét környékének adatait próbáljuk bemutatni fekete-fehér ábrán, az áttekinthetőség kedvéért kihagyva a 10 ng/L alatti koncentrációval jellemezhető kutak feltüntetését (csak a külterületi kutakat ábrázolva, mivel a belterületi kutakat jellemző pontok sehogyan sem fértek volna rá a térképre). As kűncentrtdó(uö/l) 10-30 X 30-50 + SO-100 • > 100 | | tózJgazgatáil határck 2. ábra. Kismélységü kutak arzén koncentrációja Bács-Kiskun megyében. Kecskemét és környéke. A vizsgált kutak zöme fürt kút, ami lényeges az arzén előfordulása szempontjából. Az arzén általában csak oxigénhiányos közegben, arzenitként mobilizálódik (később, mire vizsgálatra kerül, nagyobb része már általában 5 vegyértékűvé alakulva arzenátként van jelen). A nyitott ásott kutak vízében ezért is kisebb általában az arzén-tartalom, de valószínűleg azért is, mert a mélységi vizek feláramlásából adódik az arzén jelenléte, így mélyebben nagyobb koncentráció várható. A Duna-Tisza köze negatív vízmérlegű terület: a párolgás mértéke általában meghaladja a csapadék mennyiségét, így a felszínközeli rétegekben (elsősorban a talajvízben) párolgás okozta koncentrálódás következhet be. Az érintett területnek van olyan része (pl. Gátér külterülete), ahol a bekoncentrálódást nemcsak az arzéntartalom igen nagy értékei, de az összes só tartalom (elsősorban nátrium-hidrogénkarbonát) is mutatja Itt nitrát és arzén együttes előfordulására, sőt igen nagy (8-12 mg/L) ammónium-koncentrációra és keménységre (1100-1600 mg/L CaO) is van példa A 10 méternél nem nagyobb mélységű kutak kétharmada arzénszegény (< 10 (ig/L) vizet szolgáltat A vizsgált 86 ilyen kútból 10 volt olyan, ahol az arzéntartalom az 50 ng/L-t meghaladta. Ha azt nézzük meg, hogy a nagy arzéntartalmú (> 50 |ig/L) vizet adó kutaknak milyen a mélység szerinti megoszlása, a következő kép adódik (kihagyva a nem ismert mélységű kutakat): Mélység %-os megoszlás < 10 m 4,1 10-20 12,0 20-30 30,7 30-40 29,9 40-49 15,8 > 50 7,5 Látszik az adatokból, hogy a vizsgált kutak zömének mélysége 20-40 m közötti. A kereken 20, 30, 40 m-rel jelzett mélységű kutakat az alsó csoportba soroltuk Az 50 m-nél azért tettünk különbséget, mivel sok (17 db) kútnál adtak meg kereken 50 m-es mélységet, és ezt érdemes volt a többitől elválasztani Egyetlen kútnál szerepelt csak 50 m-t meghaladó mélység (52 m) A mélység adatok egyébként bemondás alapján felvett, nem ellenőrzött számok A számokból látszik hogy az arzéntartalom általában itt sem a talajvízben (a 10 m-nél kisebb mélységű kutak vizében), hanem a második (vagy harmadik) vizadó réteg vízében nagy. (Ennél mélyebb kutakra a jelen vizsgálat nem terjedt ki, mivel az egyedi vízellátó rendszerekben ilyennel nem találkoztunk.)
