Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

5. szám - Faludi Gábor–Szádeczky Attila: Az 1956. évi jeges árvíz a Duna magyarországi déli szakaszán (Dokumentumok, visszaemlékezések)

Az 1956. évi jeges árvíz a Duna magyarországi déli szakaszán (Dokumentumok, visszaemlékezések) Faludi Gábor - Szádeczky Attila Alsó-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság, 6501. Baja, Széchenyi u. 2-6. Kivonat: Az összeállítás szerzői az 1956. évi kora tavaszi rendkívüli dunai jeges árvíz eseményeit idézik, emlékezve és emlékeztetve. Mindegyik visszaemlékezés a konkrét helyzet konkrét megítélése alapján kortörténeti értékű önálló vélemény, hiteles, sze­mélyes emlék. Aelsö rész(l) a bajai Vízügyi Igazgatóság akkon vezetője, Ballai István összefoglaló jelentéséből (1956 áp­rilis 14.) és a Bács-Kiskun Megyei Levéltárban gondozott dokumentumokból közöl az események időrendjét követő mozai­kokat. A második rész (2) az országos és Bács-Kiskun megyei sajtó 1956 március havi írásaiból válogat. A harmadik rész (3) az. akkori események, a kortárs résztvevők emlékanyagából közöl részleteket, esetenként teljes terjedelmet Kulcsszavak: vízügyi történelem, árvízvédelem, Duna. A Duna melletti ember megtelepülése óta ismeri a vizet, ismén és tiszteli éltető-romboló erejét, figyelte és figyeli ál­landó mozgását, csodálja harmóniáját. Tudta és tudja, hogy a víz és a nagy folyam - szűkebb és tágabb értelemben is ­meghatározza életfeltételeit, lehetőségeit és korlátait. A ter­mészetes egyenetlenségek, kilengések mellett is barátságban élt és él együtt a víz adta áldás-átok állapottal. A Duna magyarországi alsóbb régióiban élők az 1956 márciusában ismert és írott történelmünk legnagyobb, leg­gyorsabb és legpusztítóbb jeges árvizével szembesültek. Pe­dig akkor is, akárcsak máskor, a természet tette a magáét, érvényesítette saját törvényeit. Az 1955-56-os esztendő telének végén többféle ok egy­irányú kölcsönhatása eredményezte, hogy a Duna magyaror­szági, fokozottabban annak alsó szakaszán katasztrofális je­ges árvíz alakult ki. Az időszak főbb jellemzői: a szigorú, hosszú tél, a kemény fagyok, majd a Duna különböző szaka­szain a korábbiaktól és egymástól is eltérően erős olvadás, jelentős csapadék, gyors árhullám. Az alacsony és magas hőmérsékletek szokatlanul nagy különbsége és gyors válta­kozása, egyenetlensége vezetett oda, hogy a folyó több száz kilométeres szakasza teljes szélességében befagyott, és vas­tagon állt a jég. Újabb és újabb ár- és hideghullámok, eseti jégmozgás, le­fagyó és összetorlódó jégtömegek, megbonthatatlan, 2-6; 7­11 m vastag jégtorlaszok, viharos szél. Soha nem tapasztalt gyorsaságú vízszintemelkedés, bizonytalan lassú jégmozgás, visszaduzzasztó árvíz (Sió, Dunavölgyi Főcsatorna, Dráva). Addig nem mért vízmagasságok, alacsony, gyenge töltések ­védekezés, védekezés - kiürített települések, gátszakadások, elöntött területek, lerakódott iszaptenger. ... * „A jeges árvíz olyan természeti jelenség, amelynek oko­zói között első helyen áll a nagy tömegű jég a folyó víz fel­színén. A második ok a folyó felső szakaszán bekövetkező markáns melegfront, amely gyors olvadást okoz, esetleg ol­vasztó meleg csapadékkal. A melegfront az olvadó vizet a folyó középső vagy alsó szakaszán álló jégtakaróra zúdítja, ahol a vastag, álló jégtakaró olvadása legfeljebb kezdeti sza­kaszban van. Az olvadó víz zajló jeget is szállít, aminek egy része az álló jég alá sodródik és torlaszt képezhet. A hazai jeges árvíz oka alapvetően a tartós, igen hideg i­dőszak megjelenése, és a Dunát borító vaskos jégtakaró ke­letkezése. A kártétel befolyásolója az olvadás intenzitása, az újabb hideghullám beköszöntése. A szélsőséges természeti események egybeesése egészen ritkán ismétlődő árvíz ka­tasztrófát okozott 1956-ban." Dr. Wisnovszky Iván Március hónap második dekádjának első napjaiban (11­14) a sükösdi Vajastorok és Érsekcsanád közt 6 helyen, a Baja környéki folyószakaszon 2 helyen szakadt át a bal parti védtöltés. A Margitta (Mohács) sziget nyugati szegélyén hú­zódó gát 14 helyen szakadt át. A Baja feletti szakadások, szélessége 20-130 m, a város alattiaké 22-200 m, mélységük 1,5-15 m közötti. („A jeges árvíz legnagyobb töltésszakadá­sa Dombori pusztánál a jobb parti töltésen keletkezett. A szakadás 250 m széles, a kimosott kopolya pedig 17 m mély volt". - Dr. Wisnovszky /.) Baja számára a legtragikusabb esemény 1956 március 11-én 17,45 órakor következett be, amikor - a védekezők e­rőfeszítése ellenére - a jeges ár áttörte a város központjában lévő, a halász szoborról is ismert tégla boltíves Vörös-hidat. Több méteres jeges víz alá került Józsefváros és a város több más területe, ipari-gazdasági létesítménye. Baján 360 család vált hajléktalanná. De, víz alá került a teljes Margitta­(Mohács) sziget és több település is. A jeges ár 1956 márci­us 13-án tetőzött Bajánál 1037 cm-rel, addig soha nem mért maximummal. (Március 3-án a ül. fokú árvízvédelmi ké­szültség elrendelésekor a bajai vízmérce 512 cm-es vízállást jelzett). Március 18-án a jég - a kimerült lakosság nagy örömére - elvonult Baja alól. • Összeállításunk első részében (1) a bajai Vízügyi Igazga­tóság akkori vezetője, Ballai István {KI.) főmérnök össze­foglalójelentéséből (1956 április 14.) és a Bács-Kiskun Me­gyei Levéltárban {Le) gondozott dokumentumokból (Elnöki anyagok) közlünk az események időrendjét követő mozaiko­kat. A második részben (2) az országos és Bács-Kiskun me­gyei sajtó 1956 március havi írásaiból válogatunk (Szabad Nép = SzN, Népújság = Nü). A harmadik részben (3) az ak­kori események, a kortárs résztvevők emlékanyagából köz­lünk részleteket, esetenként teljes terjedelmet. Mindegyik emlékezés a konkrét helyzet konkrét megítélése alapján kor­történeti értékű önálló vélemény, hiteles, személyes emlék. Az 1956. évi kora tavaszi rendkívüli dunai jeges árvíz e­seményeit idézzük emlékezve és emlékeztetve. (1.) 03. 3. 14,03. "Utasítás érkezett a budapesti ÁKSZ-től, hogy Dégen Imre kormánybiztos az összes Duna-menti Víz­ügyi Igazgatóság részére elrendelte a Dl. fokú árvízvédelmi készültséget. A rendelkezést azonnal közöltük telefon útján a Bács-Kiskun és Baranya megyei szervekkel. Egyidejűleg mozgósítottuk az összes gátőijárás védekező munkáscsapa­tait. Elrendeltem az éjjel-nappali szolgálatot, bekapcsolva a postát is az állandó telefonszolgálatba". KI. 03. 4. 16,30. "Kiss György műsz. osztályvezető részletes utasítást adott mindhárom árvízvédelmi szakaszra a nyúlgá­tolások haladéktalan megkezdése érdekében. Erre a célra a községek közerejét kell mozgósítani. Megadta a munkahe­lyeket is, ahol kezdeni kell a nyúlgátolásokat. A víz lassú, de állandó emelkedést mutat, a jég általában változatlanul áll mindenütt". Le

Next

/
Thumbnails
Contents