Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

5. szám - Faludi Gábor–Szádeczky Attila: Az 1956. évi jeges árvíz a Duna magyarországi déli szakaszán (Dokumentumok, visszaemlékezések)

Az 1956. évi jeges árvíz a Duna magyarországi déli szakaszán (Dokumentumok, visszaemlékezések) Faludi Gábor - Szádeczky Attila Alsó-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság, 6501. Baja, Széchenyi u. 2-6. Kivonat: Az összeállítás szerzői az 1956. évi kora tavaszi rendkívüli dunai jeges árvíz eseményeit idézik, emlékezve és emlékeztetve. Mindegyik visszaemlékezés a konkrét helyzet konkrét megítélése alapján kortörténeti értékű önálló vélemény, hiteles, személyes emlék. Aelsö rész(l) a bajai Vízügyi Igazgatóság akkon vezetője, Ballai István összefoglaló jelentéséből (1956 április 14.) és a Bács-Kiskun Megyei Levéltárban gondozott dokumentumokból közöl az események időrendjét követő mozaikokat. A második rész (2) az országos és Bács-Kiskun megyei sajtó 1956 március havi írásaiból válogat. A harmadik rész (3) az. akkori események, a kortárs résztvevők emlékanyagából közöl részleteket, esetenként teljes terjedelmet Kulcsszavak: vízügyi történelem, árvízvédelem, Duna. A Duna melletti ember megtelepülése óta ismeri a vizet, ismén és tiszteli éltető-romboló erejét, figyelte és figyeli állandó mozgását, csodálja harmóniáját. Tudta és tudja, hogy a víz és a nagy folyam - szűkebb és tágabb értelemben is meghatározza életfeltételeit, lehetőségeit és korlátait. A természetes egyenetlenségek, kilengések mellett is barátságban élt és él együtt a víz adta áldás-átok állapottal. A Duna magyarországi alsóbb régióiban élők az 1956 márciusában ismert és írott történelmünk legnagyobb, leggyorsabb és legpusztítóbb jeges árvizével szembesültek. Pedig akkor is, akárcsak máskor, a természet tette a magáét, érvényesítette saját törvényeit. Az 1955-56-os esztendő telének végén többféle ok egyirányú kölcsönhatása eredményezte, hogy a Duna magyarországi, fokozottabban annak alsó szakaszán katasztrofális jeges árvíz alakult ki. Az időszak főbb jellemzői: a szigorú, hosszú tél, a kemény fagyok, majd a Duna különböző szakaszain a korábbiaktól és egymástól is eltérően erős olvadás, jelentős csapadék, gyors árhullám. Az alacsony és magas hőmérsékletek szokatlanul nagy különbsége és gyors váltakozása, egyenetlensége vezetett oda, hogy a folyó több száz kilométeres szakasza teljes szélességében befagyott, és vastagon állt a jég. Újabb és újabb ár- és hideghullámok, eseti jégmozgás, lefagyó és összetorlódó jégtömegek, megbonthatatlan, 2-6; 711 m vastag jégtorlaszok, viharos szél. Soha nem tapasztalt gyorsaságú vízszintemelkedés, bizonytalan lassú jégmozgás, visszaduzzasztó árvíz (Sió, Dunavölgyi Főcsatorna, Dráva). Addig nem mért vízmagasságok, alacsony, gyenge töltések védekezés, védekezés - kiürített települések, gátszakadások, elöntött területek, lerakódott iszaptenger. ... * „A jeges árvíz olyan természeti jelenség, amelynek okozói között első helyen áll a nagy tömegű jég a folyó víz felszínén. A második ok a folyó felső szakaszán bekövetkező markáns melegfront, amely gyors olvadást okoz, esetleg olvasztó meleg csapadékkal. A melegfront az olvadó vizet a folyó középső vagy alsó szakaszán álló jégtakaróra zúdítja, ahol a vastag, álló jégtakaró olvadása legfeljebb kezdeti szakaszban van. Az olvadó víz zajló jeget is szállít, aminek egy része az álló jég alá sodródik és torlaszt képezhet. A hazai jeges árvíz oka alapvetően a tartós, igen hideg időszak megjelenése, és a Dunát borító vaskos jégtakaró keletkezése. A kártétel befolyásolója az olvadás intenzitása, az újabb hideghullám beköszöntése. A szélsőséges természeti események egybeesése egészen ritkán ismétlődő árvíz katasztrófát okozott 1956-ban." Dr. Wisnovszky Iván Március hónap második dekádjának első napjaiban (1114) a sükösdi Vajastorok és Érsekcsanád közt 6 helyen, a Baja környéki folyószakaszon 2 helyen szakadt át a bal parti védtöltés. A Margitta (Mohács) sziget nyugati szegélyén húzódó gát 14 helyen szakadt át. A Baja feletti szakadások, szélessége 20-130 m, a város alattiaké 22-200 m, mélységük 1,5-15 m közötti. („A jeges árvíz legnagyobb töltésszakadása Dombori pusztánál a jobb parti töltésen keletkezett. A szakadás 250 m széles, a kimosott kopolya pedig 17 m mély volt". - Dr. Wisnovszky /.) Baja számára a legtragikusabb esemény 1956 március 11-én 17,45 órakor következett be, amikor - a védekezők erőfeszítése ellenére - a jeges ár áttörte a város központjában lévő, a halász szoborról is ismert tégla boltíves Vörös-hidat. Több méteres jeges víz alá került Józsefváros és a város több más területe, ipari-gazdasági létesítménye. Baján 360 család vált hajléktalanná. De, víz alá került a teljes Margitta(Mohács) sziget és több település is. A jeges ár 1956 március 13-án tetőzött Bajánál 1037 cm-rel, addig soha nem mért maximummal. (Március 3-án a ül. fokú árvízvédelmi készültség elrendelésekor a bajai vízmérce 512 cm-es vízállást jelzett). Március 18-án a jég - a kimerült lakosság nagy örömére - elvonult Baja alól. • Összeállításunk első részében (1) a bajai Vízügyi Igazgatóság akkori vezetője, Ballai István {KI.) főmérnök összefoglalójelentéséből (1956 április 14.) és a Bács-Kiskun Megyei Levéltárban {Le) gondozott dokumentumokból (Elnöki anyagok) közlünk az események időrendjét követő mozaikokat. A második részben (2) az országos és Bács-Kiskun megyei sajtó 1956 március havi írásaiból válogatunk (Szabad Nép = SzN, Népújság = Nü). A harmadik részben (3) az akkori események, a kortárs résztvevők emlékanyagából közlünk részleteket, esetenként teljes terjedelmet. Mindegyik emlékezés a konkrét helyzet konkrét megítélése alapján kortörténeti értékű önálló vélemény, hiteles, személyes emlék. Az 1956. évi kora tavaszi rendkívüli dunai jeges árvíz eseményeit idézzük emlékezve és emlékeztetve. (1.) 03. 3. 14,03. "Utasítás érkezett a budapesti ÁKSZ-től, hogy Dégen Imre kormánybiztos az összes Duna-menti Vízügyi Igazgatóság részére elrendelte a Dl. fokú árvízvédelmi készültséget. A rendelkezést azonnal közöltük telefon útján a Bács-Kiskun és Baranya megyei szervekkel. Egyidejűleg mozgósítottuk az összes gátőijárás védekező munkáscsapatait. Elrendeltem az éjjel-nappali szolgálatot, bekapcsolva a postát is az állandó telefonszolgálatba". KI. 03. 4. 16,30. "Kiss György műsz. osztályvezető részletes utasítást adott mindhárom árvízvédelmi szakaszra a nyúlgátolások haladéktalan megkezdése érdekében. Erre a célra a községek közerejét kell mozgósítani. Megadta a munkahelyeket is, ahol kezdeni kell a nyúlgátolásokat. A víz lassú, de állandó emelkedést mutat, a jég általában változatlanul áll mindenütt". Le