Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

2. szám - Jenei Mária: A különböző időben vizsgált talajvizek szulfáttartalma Szegeden

82 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF. 2. SZ. A talajvíz szulfáttartalom származás és időbeni növekedésének okai Szegeden a kis mélységű fúrások mélyítésénél gyakran találkozunk gipszkristályok előfordulásával. Az innen, és az Alföld más helyeiről előforduló gipszkristályokat Szónoky M irta le (1987). Szónoky M (1996) opponensi kérdésre adott válaszában keletkezésükkel is foglalkozott. Szerinte a gipsz keletkezése a szélsőséges talajvíz-ingadozással, az időszakos kiszáradásokkal, a felszín közeli rétegekből való erős párolgással magyarázható. A gipsz ott keletkezik, ahol a szulfidásványok oxidálódnak és a környezetben kalcium található. Az utóbbi közismert, hogy az egykori felszíni alluviális (korábbi nevezéktan szerint infúziós) löszökben 10-20 %-ban jelen van. Fontos követelmény, hogy a rétegek között több mocsári kifejlődésű, szerves anyagban gazdag agyagréteg is jelen legyen. A lösz alatti feküben ez is adott, sőt a tőzegcsíkok több esetben a löszben is jelentkeznek. A szerves anyag a betemetődés során a jelenlévő oxigén felhasználásával részben elbomlik. A pirit édesvízi környezetben, anoxikus viszonyok közt az üledék pórusterében képződik, ahol elegendő bomlékony szerves anyag, oldott szulfát és reakcióképes vasásvány van jelen. E folyamatban a mikroorganizmusok a biopolimerek egyszerűbb molekulákká alakításáról gondoskodnak. A szerves anyag oxidációjához az oxigént a vízben oldott szulfátból vonják el, miközben kénhidrogén is keletkezik. A pórusvízben a víz és az üledék határfelülete alatt néhány dm-rel, maximum több m-rel keletkező kénhidrogén I. i: Sí V—3> - .—I N,/// /// o • • 2. óéra: ,4 szegedi talajvíz szulfáttartalma a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat 1969-1979 évi vizsgálata alapján (Aujeszky G.,1979-1980)