Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

2. szám - Jenei Mária: A különböző időben vizsgált talajvizek szulfáttartalma Szegeden

JENEI M.: Talajvizek szulfáttartalma Szegeden 83 nagyobb része felfelé migrál, kisebb része a reakcióképes, vastartalmú ásványokkal és vasionokkal egyesülve fekete, metastabil vasszulfidokat hoz létre, az amorf vas-monoszulfidokat, a greigit-et és a mackinavvit-et (régi nevükön hidrotroilit-et és a melnikovit-ot). Ezekre kémiailag jellemző, hogy a pirittel ellentétben sósavval kénhidrogén fejlődése közben hevesen reagálnak. A külföldi szakirodalom e tulajdonságaik miatt a csoportra a savillékony kifejezést használja. 3. ábra: A szegedi talajvíz szulfáttartalma Szeged építésföldtani térképezésekor (1973-1980) (Kaszab I. 1987) egyszerűsített térképe alapján) A vasszulfidok lassú átalakulása diszulfiddá általában éveket vesz igénybe A folyamat a kénhidrogén bakteriális oxidációjából képződő elemi kén jelenlétében játszódik le, amely poliszulfid ionokkal lép reakcióba és pirit képződik. Édesvízi környezetben kevesebb a szulfátion, mint a tengeriben, és így betemetődéskor még nehezebb a szulfátpótlódás. Logikus tehát, hogy a piritkén nemcsak a szulfát redukcióból származhat a szakterülettel foglalkozó geokémikusok igazolták, hogy ilyen esetben a szerves anyag kénvegyületeinek redukciójából származó kénhidrogén, vagy szerves szulfidok reagálnak a vasionokkal. A keletkezett pintet az üledékben ma nem találjuk meg. Ennek oka az, hogy a vasszulfid keletkezésével a geokémiai folyamatok nem álltak le, hanem tovább folytatódnak. Az újabb vízelöntések beszivárgó vize a hajdani talajvíz évszakos vagy hosszabb változása azt eredményezte, hogy az oxigénben gazdagabb víz hatására, vagy a kiszáradás eredményeként a vasszulfid oxidálódott és kénsav keletkezett. A kénsav a környezetéből kioldódó