Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
2. szám - Karádi Gábor: Szennyezett területek feltárása és hasznosítása
70 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF. 2. SZ. Túlf olyás Víz és nyomjelző folyadék Porózus lemezek Talajminta Mért hozam DCB PCE CTET 200 400 600 800 Idő (nap) 5. ábra. A retardációs tényező időbeli változása A szakirodalomban a retardációs tényezőre jelentősen eltérő értékeket találunk. Általában elfogadott [Testa, et aL, 2000, 145. oldal), hogy a retardációs tényező értéke: R = 1 + Kj . n b/n E képletben K d = 0,6. K^.f^ a megoszlási tényező (L/kg), K f K a talaj normalizált szorpciós tényezője, f*. a talaj összes szerves sáéntartalma (mg szén/mg talaj), n a talaj hézagtérfogata. Példa. Hasonlítsuk össze a benzol és toluol retardációs tényezőit A talaj hézagtérfogata n = 0,25, mindkét talajra az ^=0,0028 (átlagos érték), benzol eseteben K^ 38 L/kg, a megfelelő tényező toluolra K k = 135 L/kg. A megoszlási tényezők értékei Rbenzol : = 1,43 R , oluo l = 2,34 Ezek az eredmények a terepen mért értékeknél magasabbak. Ezért gyakorlatban a BTEX- re az R átlagos értékét 1 és 2 között választjuk meg. Mint a 6. ábrából kitűnik a retardációs tényező értéke a helyreállítási költségekre jelentős hatással van. Emiatt a szennyezett terület helyreállításának tervezésénél a költségek felső határának megállapításához az R = 1 használata javasolható. Természetes lebontás Arra megfelelő terepen a telítetlen talajok helyreállítására a természetes lebontás a legalkalmasabb módszer, vagyis hagyjuk, hogy a természetben lévő mikrobák bontsák le a szennyeződést. Ez a módszer az utóbbi időben népszerű lett és széles körű alkalmazást talált. A módszer nem jelenti azt, hogy nincs szükség a helyreállítás megtervezésére; éppen ellenkezőleg, ezt a megoldást nagyon részletes vizsgálat előzi meg. Ennek keretében sor kerül • a rendelkezésre álló adat felülvizsgálatára kockázaton alapuló szűréssel, • a szennyezési adatok rendszerezése a környezetvédelmi közeg fajtája szerint (talaj, talaj gáz, talajvíz^ felszíni víz), • információ beszerzése a BTEX csóvákról, • a lehetséges egészségügyi és környezetvédelmi kockázatok megjelölésére, • a talajpára és talajvíz vándorlás okozta várható kockázat felmérésére, és a • a csóva vándorlásának becslésére a geotechnikai paraméterek megállapítása révén.
