Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

2. szám - Karádi Gábor: Szennyezett területek feltárása és hasznosítása

68 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF. 2. SZ. Vákuum Telítetlen zóna 3. a levegő betáplálásán, és 4. a szennyező anyagok biológiai lebontásán alapuló technológiák alkalmazására kerül sor. A felsorolt technológiák közül a leggyakrabban alkalmazott és konvencionálisnak tekinthető megoldás a szivattyúzás - és - tisztítás. A rendszer alapelve igen egyszerű A talajvizet a felszínre szivattyúzzák, s ott tisztító rendszerben gyakran aktivált széntartályokban - kezelik. A tisztított talajvizet vagy visszatáplálják a talajba, vagy felszíni befogadóba vezetik. Jelenleg az USA-ban a működésben lévő helyreállítási technológiák nas;y része - kb. 3000 - ezen a rendszeren alapul. A tisztítási cél a szivattyúzás - és - tisztítási technológia alkalmazásának költségeit igen jelentős mértékben befolyásolja. 1991-ben az EPA egy részletes vizsgálat eredményeit hozta nyilvánosságra (EPA, 1991) a következő feltevések figyelembe vételével: a csóva köbtartalma 190 millió liter, a szivattyúzás hozama 380 l/perc, a szennyező anyag (TCE) retardációs tényezője 4,8. Az eredményeket a 3. táblázat tünteti fel. 3. táblázat Megkívánt %-os lebontás Szükséges idő (év) Jelenlegi érték (dollár) 80 15 2 800 000 90 21 3 250 000 99 42 4 750 000 99,90 63 5 600 000 99,99 84 6 000 000 A. National Research Council (1944) e technológián alapuló 77 helyreállítási telepet vizsgált felül. A vizsgálat eredménye arra a következtetésre vezetett, hogy a szivatytytízás - és - tisztítás rendszer önmagában nem vezet a szennyezett terület helyreállítására elfogadható költséggel és időn belül. A szerző egy telep tíz évvel azelőtt megkezdett helyreállítását vizsgálta felül. A későbbiekben bemutatandó Mann-Kendall analízis azt igazolta, hogy a két legfontosabb szennyező vegyi anyag - a benzol és toluol - még tíz év után sem érte el a szennyezést megelőző ún háttér koncentráció értékét Ehhez még további 15 évre lenne szükség. Minthogy a csóva nem terjed tovább, a helyreállítás bizonyos korlátozásokkal leállítható: a talajvíz ivóvíz ellátásra nem használható és a talajvíz minták vételét további 5-10 évig szükség folytatni. Itt kell megjegyezni, hogy a tisztítási cél mellett a szivattyúzás -és - tisztítási technológia költségeit az alábbiakban ismertetendő retardációs tényező is jelentősen befolyásolja. A talajnedvesség kivonása (SVE): Ez a technológia elsősorban a szerves anyagok gőzeinek telítetlen talajból való eltávolítására alkalmas. Elszívó kutakon keresztül légszivattyúk a párát a talajközeli zónából eltávolítják, és páratisztító egységhez továbbítják. Az elszívó kutak vízszintesen vagy függőlegesen helyezhetők el. Az SVE és a szivattyiizás - és - tisztítás rendszerének kombinációja a talajvíz felszínére úszó LNAPL-ek kiszívására is alkalmas. Az SVE rendszer nagymértékben függ az altalaj és a szennyező anyag jellemzőitől. A rendszer sikeresen alkalmazható erősen illékony szerves anyagok kivonására, de kis áteresztő képességű pl., agyagtalajokban nem hatásos. Para tisztító egység Kompresszor Telített zona Szennyezett Felszín 2. ábra. Talajpára kivonás és lt Az SVE rendszerek eredményessége jelentősen növelhető levegőztető rendszer bevonásával. A 2. ábra (

Masters, 1998 után) egy SVE és levegőztető rendszer kombinációját mutatja. A levegőztető berendezés szíve a kompresszor, amely a levegőt egy injektáló kúton keresztül a telített zónába vezeti. A betáplált levegő a szennyezett csóván keresztül a felszínre emelkedik, és így a talajvízben lévő illó anyagokat a talajfelszín közeli zónába táplálja. Az adszorbeált szennyező anyagok közvetlenül a felemelkedő levegő áramban deszorbeálódnak, és így az oldott illó szerves anyagok folyékony fázisból pára fázisba alakulnak át. A párát az SVE rendszer a talajból kiszívja. A bemutatott kombináció sikeresen alkalmazható benzol és benzin szennyeződések eltávolítására. A helyszíni biológiai tisztítás (biodegradáció) illó szerves anyagok eltávolítására alkalmas, anélkül, hogy talaj eltávolításra, a talajvíz felszínre hozatalára és tisztítására lenne szükség. A rendszer alkalmazhatóságát erősen befolyásolja a 1. a talaj áteresztőképessége (a Darcy-tényező);