Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
1. szám - Könyvismertetések
63 Könyvismerteté s Vizeink krónikája - A magyar vízgazdálkodás története 1998. évi 1. számunk 40. oldalán adtunk az akkor méltó érdeklődést keltett, a História Alapítvány kiadásában megjelent Magyarok krónikája c. részletes munkáról ismertetést, amelyben megállapíthattuk, hogy az hazánk vizeinek, vízi munkálatainak, vízkárainak és vízhasznosításainak történetéről megfeledkezett, s amit azokból mégis megemlített, hiányos, olykor téves volt. Ezt szándékozott helyrehozni, de ezen túlmenően a magyarság mindenkori sorsát alakító természeti elemmel, a vízzel való évezredes együttélésünk legfontosabb eseményeit törekedett megismertetni a 2001. végén Fejér László szerkesztésében - jórészt szerzőségében - a Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény kiadásában készült, 2002. február 11-én nyilvánosan bemutatott, 25 x 20 cm formátumú, 307 oldalas, ábrákkal, színes képekkel, arcképekkel, és térképekkel gazdagon illusztrált könyv, a Vizeink krónikája A könyv előszavát - ugyanúgy, mint annak idején "A magyarok krónikája "-ét - Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke írta "Ember és természet" címmel. "Hogyan állunk a víz történetének kutatásával 9" - kérdezi a magát széljegyzetnek valló előszó. "Gyengén" - válaszolja. "A jelen munka úttörő, kitűnő vállalkozás. Remélhetően csapat épül a téma köré, a víz, a vízgazdálkodás kutatócsoportja. A történészek vesztettek érdeklődésükből a víz iránt, de mint e munka is mutatja - izmosodtak a vizesek, természetkutatók, mérnökök munkájának eredménye e mű. És erősödtek ajelennel, a vízgazdálkodással foglalkozó mérnökök, kutatók, tisztviselők. A rendszerváltás tisztító tüzében sok hasznos berendezés is elégett. Sok intézményről azt hittük, hogy csak az előző rendszernek volt szükséges tartozéka, így a vízgazdálkodás szakembereit felelőssé tették - balga módon - az előző rendszerben felnőtt szovjet technokraták megalomániás természet-átalakító aktivitásaiért. Feledve, hogy e természetrombolások nemcsak szovjet-specifikusak voltak De az utóbbi években, hál' Istennek, megindult a vízügy rehabilitációja. ... Jöttek az 1999., a 2000. év árvizei. S a mindig nagyhangú haman forradalmárok, akik pártpolitikát csináltak a vízgazdálkodás megítéléséből, akik a fürdővízzel a gyermeket is kidobták, az erőművekkel a vízgazdálkodást is megsemmisíteni akarták - nos, e nagyhangú őrségváltók megszeppenve nézhetik hibáik történetét itt és határon túl, amikor az elmúlt évek árvíz-pusztításait éli meg a Kárpát-medence társadalma. (Habár e magabiztos, tapasztalatlan seregnek az önkritika nem éppen sajátja). Egy évtizedet veszítettünk a Kárpát-medence vízgazdálkodásának újragondolásában ..." A kronológiát kisérő cikkek sorozatát időrendi tagolású rész-fejezetek fogják össze, amelyekhez összefoglaló értékelés is tartozik. Az egybe foglalt időszakok szerinti felosztás: - A Kárpát-medence ősvizrajza. - A 17-18., és részben a 19. század vízi feladatai. - A dualista korszak vízügyeinek fejlődése. - A két világháború között. - A vízügyek államosítása, a szocialista korszak vízgazdálkodása. - A rendszerváltás és a hazai vízügyek - 1989. A könyv leíró része elkülöníti a szöveg bő közlő és értékelő anyagát, illetve a leginkább az oldalak szélső hasábjain elhelyezett, színárnyalással is megkülönböztetett, történeti és életrajzi adatokat tartalmazó részletes kronológiát. "A 16-17. század európai éghajlatváltozása, az ún. kis jégkorszak eleve csapadékosabb és hűvösebb időjárást eredményezett, mint az azt megelőző évszázadokban Az említett időszak túlnyomó részeben nagy árvizekről tudósítanak a krónikák a Duna és a Tisza vízvidékén egyaránt, tehát nem csupán a háborús viszonyoknak volt szerepe a bodrogi és beregi vidékek addig nem tapasztalt vízbőségében. ... Szabolcs vármegyében falvak tucatjai települtek más helyre az árvizek gyakorisága miatt". "Paleocapa elképzelései - bár elvileg valós alternatívát kínáltak a Vásárhelvi-féle koncepciónak - a hazai gazdasági viszonyok között nem vohak alkalmasak a megvalósításra. Jóval nagyobb termőföldet vettek volna el a birtokosoktól, jelentős akadályokat okozl ak volna a közlekedési hálózat kiépítésében. ... A szabályo;sási müvek kiépítési árát, majd később az árvédelmi müvek rendszerének fenntartási és fejlesztési költségeit igen megnövelték volna, amire akkoriban nem volt megfelelő tőkeforrás". "A magyar vízügyi szolgálat, amelybe a vizitársulatok, valamint az állami folyam- és kultúrmérnöki hivatalok egyaránt beletartoztak, az I. '/ílágháború kitöréséig tiszteletreméltó eredményeket tudhatott maga mögött. A Felső-Duna középvízi szabályozása, az al-dunai Vaskapu-csatoma kiépítése, az elfajult tiszai átvíigások kijavítása és bővítése, a Dráva, valamint a kisebb folyók szabályozása, a kultúrmérnöki hivatalok vízrendezési, talajüavítási munkái, stb. mind-mind hozzájárultak az ország gazdasági fellendülésének elősegítéséhez, de az elavult, zömmel tőkeszegény mezőgazdaság kevéssé volt képes a megváltozott körülményeket a társadalom javára hasznosítani". "Az 1930-as évek első felének alföldi aszályai megadták azt a társadalmi nyomást, amely a kormányzatot is tettekre sarkallta az öntözések ügyének felkarolása tekintetében. ...A vízügyi szolgálat Sajó Elemér és utódai vezetésével sorra dolgozta ki a műszaki elképzeléseket, s tette az egymást váltó kormányok asztalára". "Ahogy a 19. századi mappációs munkák a vízrajz tudományának ugrásszerű fejlődését hozták, úgy járult hozzá (a 20. sz. második felében) az ország vízkészleteinek felmérése a hidrológia tudományának hazai felíveléséhez. Nemzetközi körökben Magyarországról, mint hidrológiai nagyhatalomról beszéltek. E munkák szintézisét az egymást követő vízgazdálkodási kerettervek jelentették". "A 2000. és 2001. évi árvizek bizonyos szakaszokon minden eddigi magassági rekordot megdöntötték. ... Ennek ellenére sem lehet azt mondani, hogy túlzottan csapadékos évek jöttek volna egymás után, mert az árvizekkel szinte párhuzamosan jelentkeztek a szárazság - a mezőgazdaság nyelvére forditva az aszály - jelen ségei". "A hazai árvízvédelem jövőjét megalapozó koncepcióra épülő program, valamint a hozzá rendelt konkrét tervek kidolgozása - a Vásárhelyi terv továbbfejlesztése - napjaink egyik fontos feladata". E néhány jellegzetesnek tekintett idézettel aligha lehetett a könyv tartalmát részleteiben is megvilágítanunk. Jól sikerült, nagy vállalkozás volt összeállítása, remény szerint sokaknak válhat hasznára, ismerteinek jelentékeny bővítésére. A szűkebb szakterület mellett fontos volna, ha a társadalom és a tanuló ifjúság minél szél esebb köre megismerhetné Dr. Vágás István
