Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
1. szám - Deák Antal András: Válasz Andrásfalvy Bertalan „Adatok a fokok készítéséről” gondolatára
57 úgy tömve vagyon, az egy fok elégtelen .. Folyamodunk ezért ezen alázatos instanciánk által ... hogy ezen sok veszedelmes vizeknek ki eresztésére magunk határán egy Fokot /kinyitani engedjenek/, amellyet minekutánna az egész töltés véghez fogna menni, mi magunk eltölteni készek leszünk." A 19 századból Pesty nevű helynévgyűjteményből: „Pap foka, Pap nevű árendás által vájatott" /Decs/ A legfontosabb érv a fokokkal szabályozott ártéri vízhaszonvételre az ún. Széchenyi-féle Duna-völgyi mappáció egésze A térképlapok, melyeken egészen világosán megrajzolták a hosszú, több száz méteres, mesterséges csatornákat, párhuzamos oldalakkal, alacsonyabb és magasabb felszíneken keresztül is, valamint a mappáció alkalmával készült leírások, melyek arról vallanak az ottlakók a 18. század végén, az 1770-es évektől sokat szenvednek az állandóan rajtuk maradó vizektől. Ott, ahol a mérnök térkepén mocsarat jelöl a 19. század elején, ott a lakosok gyermekkorukban gyümölcsfák közt labdáztak, kertek és kaszálók voltak Danicska iratán kívül új érvet nem hoztam az ártéri gazdálkodás múltjára vonatkozóan, a már közöltek közül válogattam. Döntse el az olvasó: délibábot kergetnek- e azok, akik többszáz év tapasztalatával szeretnék rendezni jövendőjüket? Bírálóimat arra kérem tisztelettel, hcjy figyelmesebben olvassák el könyvemet és érveimmel vitatkozzanak és ne azt cáfolják, amit nem is írtam. A kézirat beérkezett: 2001. július 16. Jelen kiegészített változat beérkezett: 2001. szeptember 19. ANDKASFALVY BERTALAN 1955-ben muzeológus-néprajz diplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarán. Muzeológusként dolgozott Szekszárdon (1955-1960), majd a pécsi Dunántúli Tudományos Intézet munkatársa. 1976-1985 közt a Baranya megyei Levéltár munkatársa, ill. a múzeum Néprajzi Osztályának vezetője. 1985-1989 között az MTA Néprajzi Kutatócsoport osztályvezetője Budapesten. 1989-ben nevezik ki egyetemi docensként a Pécsi Tudományegyetemre, ahol 1994-től egyetemi tanár, 2001-től professor emeritus. 1990-1994 között országgyűlési képviselő, művelődési és közoktalásügyi miniszter. 1971-ben a néprajz tudomány kandidátusa, 1991-ben a tudomány doktora (DSc). The role of inlets in flood plain use. Data on inlet construction Andrásfalvy, B. Abstract: Comments on the article "Inlets and fata morgana" by A.A. Deák in Hidrológiai Közlöny, Vol. 2001, No. 1, p 39 Válasz Andrásfalvy Bertalan: "Adatok a fokok készítéséről" mondolatára Deák Antal András Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum, 2500. Esztergom, Kölcsey u. 2. Dr. Andrásfalvy Bertalan úr megtisztelt azzal, hogy Fokok és délibábok c. írásomra 1 válaszolt 2 Ezt a gesztust szeretném viszonozni, előre bocsátva, hogy a fok- és ártéri gazdálkodás terén végzett úttörő jelentőségű munkáját nagyra becsülöm. A fokok mesterséges eredetét valló nézetét azonban tévesnek tartom. Válaszát olvasva a nyelvújítás-kori viták jutottak eszembe. A régi felfogást képviselők a Mondolatbm (a gondolat nyelvújítási változata) támadták az újítókat A hosszan elnyúló vitát Kazinczy Tövisek és virágok c. írása zárta le, de a végső ítéletet a gyakorlat, az élet mondta ki a neológusok, azaz Kazinczyék javára A mi vitánkban is alapvetően a tapasztalatnak kell ítélő bírónak lennie. Ezt illetően úgy látom, hogy egyre-másra nyilvánítják helyesebbnek az általam képviselt felfogást, hogy a fok eredendően természet-alkotta képződmény. Hivatkozhatnék itt ismét térképekre vagy saját Tisza-menti megfigyeléseimre is, de jelen esetben hitelesebbnek fogadható el, ha mások tapasztalatát írom le. Dr. Tóth Albert főiskolai tanár (Mezőtúr) 2000. november 30-án jegyezte le, hogy Szajol határában a szajoli hullámtéri öblözetben egy 10-40 m szélességű, az elágazásokkal együtt 90-100 m hosszú fok képződött. Keletkezésének ideje: 2000. május-június. Egyik szemtanú szerint ítja Tóth Albert úr - még június 20-án jelentős mennyiségű víz folyt benne a Tisza-meder irányába. A fok völgytalpán még augusztus 26-án is egyfajta talajvízforrásból szivárgott a víz. Keletkezési módja: a szajoli ártér öblözetéből a nagy mennyiségű, az anyamederbe siető víztömeg törte át a folyó balparti folyóhátját. A fok kiszakadását tehát egyértelműen a visszaáramló víz hátráló eróziója hozta létre. Izgalmas számunkra az is, amit az életnek a fokban való térnyeréséről ír, mivel ez választ adhat Andrásfalvy Bertalan úrnak azon problémájára, miért kellett a fokokat megásni, tisztogatni, és hogy miként jöttek létre ásványok vagy csatornák akkor is, ha ezt a fokok medrében művelték: A megbontott meredek völgyfalba a nyár folyamán már parti fecske és gyurgyalag telep jött létre. Róka kotorék is keletkezett. A vegetáció gyors terjedését jellemzi, hogy pionírtársulásként a farkasfog-társulás (Bidentetum) szinte teljesen befedte a völgytaljxit. Tömeges volt a fekete nyár hibridjeinek és a gyalogakácnak a térnyerése is. Tóth Albert úr egy másik, ez idő tájt Tiszavárkony község közelében keletkezett fokról is leírást ad' Ennek hossza ' Hidrológiai Közlöny, 2001 január-február 81 évf. 1 szám 2 Hidrológiai Közlöny, 2002. 82. évf. 1. szám 3 Tóth Albert: A szajoli és a tiszavárkonyi fokok 2000. évi képződésének megfigyelési eredményei. In: Az ártéri gazdálkodás és fokszabályozás
