Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

XLIII. Hidrobiológus Napok: "Vizeink ökológiai állapota: természetvédelem, vízhasznosítás" Tihany, 2001. október 3-5.

129 Disztróf tavak (humuszos vizek, polihumózus vizek.): ebbe a kategóriába a tőzegképződéstől sötétbarna, humuszsavakban gazdag vizű, eu-, szemi- vagy asztatikus vízforgalmú, állóvizű tavak és holtmedrek tartoznak. Az élőhelyek vízutánpótlását állandó vagy időszakos, feláramló felszín a latti vizek biztosítják, ezért vizük oxigénrétegzettek, a fenéken gyakori az oxigénhiány. Vegetációja a lápi sorozat részét képezi. Az élőhelyek vízutánpótlásának milyenségétől függően gyakran átmenetet képezhetnek az eutróf tavai-, ritkábban a folyók áramló vizű élőhelyeivel. Jellemző növényphyta (HyH) és egyéves hydro-therophyta (HyTh) fajok alkotják. Fajaik: Nymphaea alba L. *, Nuphar lutea (L.) Sm. *, Stratiotes aloides L. *, Potamogeton filiformis Pers. *, Potamogeton acutifolius Link*., Riedafluitans L. em. Lorbeer*, Lemna trisulca L*., Hottonia palustris L., Aldrovanda vesiculosa L., Utricularia minor L., Utricularia bremii Heer., Ricciocarpus natans (L) Corda. A Kiskörei-tározóban csak a *-gal jelzett fajok fordulnak elő. A tározóban előforduló élőhelyek általános jellemzését az 1. táblázatban foglaljuk össze. zetét évelő, hydro-kryptophyta (HyG), hydro-hemikrypto1. táblázat. A Kiskörei-tározó élőhelyeinek összefoglaló jellemzése a vízutánpótlás, a vízmozgás, a tápanyag ellátottság és a vízinövények életformája alapján Élőhelyek Életformák Vízutánpótlás Vízmozgás Tápanyag ellátottság Eutróf tavi Hydro-Therophyta Felszíni Lenitikus Eutróf Áramló vízi Hydro-Hemikryptophyta Felszíni Lotikus Eutróf Disztróf tavi Hydro-Kryptophyta Felszín alatti Lenitikus Oligotróf Az eredmények értékelése A tározó eutróf tavi élőhelyeinek jellemező vízinövény társulásai a Salvinio- Trapetum, a Ceratophylletum demersi, és a Lemno- Spirodeletum és ezek szubasszociációi. E társulások területi részesedése az 1994. évben 19,1 km

2 volt. Ez az érték 1998-ra 21,1 km

2-re emelkedett. A Salvinio- Trapetum társulás a tározó minden medencéjében előfordul, ahol a víztest lenitikus. Karakter fajának, a súlyomnak (Trapa natans L.) terjedési-stratégiájáról és a terjedés mértékéről Szalma, (1998B) és Szalma és Pomogyi (1999) által készített dolgozatok és jelentések számolnak be. A Kiskörei-tározó áramló vizű élőhelyeinek jellemző vízinövény társulásai, a Potamogetum nodosi, a Myriophyllo - Potamogetum és ezek szubasszociációi. A tározótérben mindenütt előfordulnak, ahol időszakos, pl. szél által keltett hullámzás vagy állandó vízmozgás figyelhető meg. Ilyen területek a Tisza partszegélye, az öblítő csatornák és a tározó nyíltvízi medencéi. A tározóban e társulások területi részesedése mindig alacsony (1994. 2,1 km

2, 1998. 3,4 km

2). A tározó disztróf tavi jelleggel bíró élőhelyeit a Poroszlói- és Valki medencékben található barna vizű holtmedrek (Óhalász Holt-Tisza, Csapói Holt-Tisza, Nagymorotva, Szartos és a Hordódi Holt-Tisza) alkotják. Ezek jellemző vízinövény társulása a Nymphaeetum alboluteae. Ez a társulás már a tározás előtti időszakban is ugyanezeken a helyeken megtalálható volt (Bodrogközy, 1965). Területi részesedése 1994-ben 3,4 km

2, az 1998as adatok csak minimális változást regisztráltak (3,1 km

2). A tározótérben történő folyamatos itt létük feltételezhető oka a terület hidrogeológiai sajátságaiban kereshető. Tóth és Almási (2001) mutatta ki, hogy a Tisza folyó Kiskörei-tározót érintő (Poroszlói- és Valki medence) szakaszán, mintegy 50 km átmérőjű felfelé áramló felszínalatti vízmozgás figyelhető meg. Feltételezzük, hogy ennek kiáramlási területei a fent említett holtágak. A botanikai eredményeken kívül ezt látszik alátámasztani az Óhalászi Holt-Tisza rétegzettség vizsgálatainak vízkémiai eredményei is. A holtág vízkémiai adatai eltérnek a tározótér nyíltvízi kémiai adatsoraitól. A trofitás mértékét meghatározó oldott ortofoszfát - foszfor tartalom 0,00- 0,01 mg/l, a szervetlen kötésű nitrogén mennyiségi értékei 0,00-0,107 mg/l között változott 20300 cm-es vízmélységben. Ezzel szemben a tározótérben, ugyanezen vizsgálati időszakban az oldott ortofoszfát-foszfor tartalom 0,00-0,05 mg/l, a szervetlen kötésű nitrogén 0,02-0,4 mg/l értékek között változott. A holtágban szezonálisan, tavasz elején és nyár közepén kialakuló oxigén-rétegzettség figyelhető meg. (KÖTIVIZIG RLKI Kiskörei laboratórium 2000. 06. 14., 2001. 05. 07., 2001. 07. 14. adatai alapján). Az eltérő élőhelyek egymással érintkező ökotónikus területein mozaikszerű vízinövény-állomány-komplexek alakulnak ki. Köszönetnyilvánítás A kutatási programot a Környezetvédelmi Minisztérium támogatta (KAC 1543/2). Külön köszönettel tartozunk a KÖTIVIZIG szolnoki és kisköre; laboratórium munkatársainak. Irodalom Bancsi, I. (1977): Az Abádszalóki kísérleti terület vizsgálatának eredményei. In: Bancsi, I. (szerk): Adatok a Tisza környezettani ismertetéséhez, különös tekintettel a Kiskörei vízlépcső területére. KÖTIVIZIG Kiskörei Laboratórium, Kisköre. VIZDOK, Bpest 112-137. Bodrogközy, Gy. (1965): Die Vegetation des Theiss- Wellenraumes II Vegetationanalyse und Standortökologie der Wasser- und Sumpflanzenzönoze im Raum von Tiszafüred. Tiscia 1:5-31. B. Tóth M. (1977): A tározó területén fekvő holtágak hidroökológiai viszonyai. In: Bancsi, I. (szerk): Adatok a Tisza környezettani ismertetésiéhez, különös tekintettel a Kiskörei vízlépcső területére KÖTIVIZIG Kiskörei Laboratórium, Kisköre. VIZDOK Budapest 95-97 Hamar, J. (1987): A Kiskörei-tározó vízi vegetációja. In: Bancsi, I és Karcagi, G. (szerk): Album a Kiskörei tározó térségéről KÖTIVÍZ1G, Szolnok. 205-213. Pomogyi, P., Szalma, E. (1995): A Kiskörei-tározó hínár- és mocsári vegetációja 1993-94. Kut. jelents. Kézirat. Keszthely-Szeged. 1-19. Pomogj'i, P., Szalma, E. (1996): A makrovegetáció szerkezeti változásáníik felmérése a Kiskörei Tározóban 1996 nyarán Tanulmány. Kézirat. Keszthely-Szeged. 1-4. Pomogj'i, P., Szalma, E. (1998): A kiskörei tározó vízi- és mocsári vegetációja 1997-1998. Kut.jelents. Kézirat. Keszthely-Szeged. 1-11 Sass, J. (1987): A Kiskörei tározó egyes jellemzőinek vizsgálata távérzékelési eszközökkel. In: Bancsi, I és Karcagi, G. (szerk): Album a Kiskörei tározó térségéről. KÖTIVIZIG, Szolnok. 111-120. Szalma, E. (1998 A): A new classification of hydrophyte life form. Management and ecology of aquatic plants 10'

h EWRS International Symposium on Aquatic Weeds, Lisboa. 131-134. Szalma, E. (1998 B): Kiskörei-tározó vízinövény állományainak ökológiai vizsgálata (A növényzet betelepülése és terjedése). Kutatási jelentés. Kézirat. Szeged. 1-10. Szalma, E. (1998 C): Vízinövények életformái Hidrológiai Közlöny Vol 78. No 5-6. 342. Szalma, E., Pomogyi, P , Bancsi, 1. (1996): A Kiskörei-tározó (Tiszató) vegetációtérképezése. Botanikai Közlemények, 174-175. Szalma, E. -Pomogyi,P. (1999): The Morphological Basis of the Distribution of Water-Chestnut (Trapa natans L ). XVI. International Botanical Congress, St. Louis, Missouri, USA, Absracts. 443 Tóth, J

, Almási, 1. (2001): Interpretation of observed fluid potantial patterns in a deep sedimentary basin under tectonic compression: Hungarian Great Plain, Pannonian Basin. Geofluids 1, 11-36