Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
XLIII. Hidrobiológus Napok: "Vizeink ökológiai állapota: természetvédelem, vízhasznosítás" Tihany, 2001. október 3-5.
128 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF. A Kiskörei-tározó hínár- és mocsári növényzetének 1994-1998 közötti változása, a vegetáció-térképek földrajzi információs rendszer (FIR) segítségével való feldolgozása és értékelése. I. Vízinövények Szalma Elemér Bódis Katalin 2, Juhász Géza 2, Zádori Adrián 2 Szakái Szabolcs 2, Fejes Csaba 2, Aleksza Róbert 2, Pomogyi Piroska 3 'Szegedi Tudományegyetem JGYTFK Biológia Tanszék, 6722. Szeged, Boldogasszony sgt. 6. 2Szegedi Tudományegyetem TTK Természeti Földrajzi Tanszék, 6722. Szeged, Egyetem u. 2-6. 3NYUVIZIG, Kis Balaton- és Beruházási Osztály, 8360. Keszthely, Csík F. sétány 1. Kivonat: A Kiskörei-tározó (Tisza-tó) térinformatikai támogatású, több idősíkban történő vegetáció térképeit 2000 és 2001 években készítettük el. Munkánk alapjául az 1994-ben 1:5000 és 1998-ban 1:10000 méretarányú, részletes vegetáció térképek szolgáltak A térinformatikai támogatású vegetáció térképek segítségével jól nyomon követhető a tározó növény-állományainak tér és időbeli változásai. A tározó vízinövény populációinak megjelenését és elterjedését a víztest mozgási viszonyai (lenitikus és lotikus), a tápanyag ellátottsága (eutrof és oligotrof) és a vízutánpótlás milyensége (felszíni- és felszín alatti vizek) határozzák meg. A fentiek alapján a Kiskörei-tározóban három, 1. eutrof tavi, 2. d isztrof tavi (polihumózus vizű) és 3. iramló vízi élőhely típust tudtunk azonosítani. Az eltérő élőhelyek egymással érintkező ökotónikus területein mozaikszerű vízinövényállomány-komplexek alakulnak ki Kulcsszavak: Kiskörei-tározó, vegetáció térkép, eutróf tavi-, áramló vízi-, disztróf tavi növényzet. Bevezetés A Kiskörei tározó térségben végzett, a terület vegetációjára irányuló kutatások a hatvanas évek elején kezdődtek el (Bodrogközy, 1965), melyek a Tiszafüred környéki, még a tározás előtti hullámtér jellegzetes vizes élőhelyeinek megismerésére irányultak. A tározó 1973-as üzembe helyezése után, a tározótérben található holtmedreket, és ezzel párhuzamosan az Abádszalóki kísérleti tározót, mintegy négy éven keresztül (1973 és 1977 közötti időszakban) vizsgálták (B. Tóth, 1977, Bancsi, 1977, Hamar, 1987). A megfigyelések célja a tározás során a növényzetben történt változások regisztrálása, és a várható hidrobiológiái folyamatok előre jelzése volt. Az egész tározó területére vonatkoztatott első vegetáció térkép 1981-ben készült el (Sass, 1987), mely kis számú növénykategóriát (erdő, bokros-cserjés, víznövényzet) tartalmazott, és a tározó térről általános áttekintést adott. 1983-ban a tározó 14 kiválasztott részterületéről, légifelvételek alapján, 1:5000 méretarányú vegetáció térkép készült. A vizsgálat célja itt a tározó részterületein található növényfajok területi részesedéseinek meghatározása volt. A Kiskörei tározó hínár- és mocsári vegetációjának és ezek társulás-szerkezeti változásainak részletes tanulmányozása 1993-ban kezdődött el (Pomogyi és Szalma, 1995, 1996). A tározó első részletes vegetáció térképe, az 1994. évi légifelvételek alapján, 1995-ben készült el (Szalma és mtsai, 1996). Ugyan ez a munka folytatódott 1998-ban (Pomogyi és Szalma, 1998), eredményei lehetővé tették a tározó növényzetében történő változások pontosabb nyomon követését. A tározó területén található fás és lágyszárú növényfajok száma mára megközelíti a százat. A tározóban 14 jellemző növénytársulás és ezeknek több mint 50 különböző szintű cönotaxonómiai egységei különíthetők el. Anyag és módszer Munkánk alapját a Kiskörei tározó 1994-ben 1:5000 és 1998-ban 1:10000 méretarányú, légi-felvételei alapján készült, részletes vegetáció-térképek szolgálták. Az ebből készült digitális alaptérképek előállítása és a helyes topológia kiépítése Arc/Info, a poligononkénti értékadás Arc View segítségével történt. Statisztikai változások és trendek kiértékelése, az életformákra és ökotónokra vonatkoztatott lekérdezés rendszerfejlesztését Arc View Avenue segítségével valósítottuk meg. Az élőhelyekre vonatkoztatott tipizálásnál az „Annex Habitat Directiva" szolgált alapul. Vízinövények életformáinak elkülönítésére Szalma (1998A, 1998C), a terület hidrogeológiájára Tóth és Almási (2001), az élőhelyek tápanyag ellátottságára vonatkozóan a KÖTIVIZIG RLKI Kiskörei laboratórium helyszíni és laboratóriumi vizsgálati eredményeit vettük figyelembe. Eredmények A Kiskörei-tározóban a magasabbrendü vízinövények megjelenését és terjedését a víztest mozgási viszonyai, a víz tápanyag ellátottsága és a vízutánpótlás milyensége határozzák meg. Ezek alapján a tározóban három jellemző élőhely típust ludtunk azonosítani. Ezek: 1. az eutróf tavi, 2. a disztróf tm>i (polihumózus vizű) és 3. az áramló vízi élőhelyek. Az élőhelyek általános jellemzése Eutróf tavi élőhelyek, tavak, víztározók nyugodt vizű öbleiben és a folyóinkat szegélyező hullámtéri holtmedreiben alakulnak ki. Vizük lenitikus, vízforgalmuk szemi- vagy asztatikus. Vízutánpótlásuk elsősorban eutróf felszíni vizekből történik. Növényzetét egyéves, hydro-therophyta (HyTh) fajok alkotják. Az élőhelyre jellemző fajok: Trapa natans L, Hydrocharis morsus-ranae L., Ceratophyllum demersum L., Ceratophyllum submersum L., Myriophyllum verticil latum L., Utricular ia australis R.Br., Lemna minor L., Spirodela polyrrhiza (L.) Schleid., Wolffia arrhiza (L.) Wimm., Salvinia natans (L.) All.. A Kiskörei- tározóban az összes említett faj megtalálható. Áramló vizű élőhelyek, állandó vagy periodikusan ismétlődő vizmozgású, eu-, szemi- vagy assztatikus vízforgalmú, sekély vizű, legalább a vegetációs időszakban állandó vízszintű, -mesterségesen, vagy ritkán természetes úton visszaduzzasztott vizű- helyeken jelennek meg. Fajösszetételük alakulásában jelentős szerepet játszik a víztest tápanyag ellátottsága. A folyók felső régióján (rhitális régió) az oligovagy mezotrófikus vizeket jelző vízinövény állományok jelennek meg. Növényzetét amphibiózus egyéves (HyTh) és évelő (HyH) fajok alkotják. A folyók alsó-szinttájain (márna- és dévérkeszeg szinttájak) a hordalékban és növényi tápanyagban gazdagabb, eutróf vizeket indikáló vízinövények a jellemzők (pl. Tisza-tó, Körösök). Életformájuk egyöntetűen hydro-hemikryptophyta (HyH). Az áramló vizű élőhelyek jellemző fajai: a folyók felső szakaszain: Ranunculus flu'itans Lam., Ranunculus peltatus Schrank, Ranunculus penicillatus subsp. pseudoßuitans (Dum.) Bading., Callitriche hamulata Kiitz.., A közép- és alsószakaszain: Potamogeton nodosus Poir*., Potamogeton natans L., Potamogeton pectinatus L*., Potamogeton perfoliatus L*„ Myriophyllum spicatum L*., Nymphoidespeltata (Gmel.) Ktze*. A Kiskörei-tározóban csak a *-ga! jelzett fajok populációi találhatók.
