Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

XLIII. Hidrobiológus Napok: "Vizeink ökológiai állapota: természetvédelem, vízhasznosítás" Tihany, 2001. október 3-5.

94 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF. vensis (Chod.) Chod., L. quadriseta (Lemm.) G.M.

Smith, Quadrigula lacustris (Chod.) G.M.

Smith, Tetraédron minimum (A. Br.) Hansg., Sphaerocystis schröeteri (Chod.) közül kerültek ki. Ezek az eredmények hasonlóak az Andrik és mtsai (1978) által kapottakhoz. A Csórréti és a Köszörűvölgyi-tározó mintái mezotróf minőségűek voltak a téli mintavétel során. Köszörűvölgyben Estók és mtsai hasonlóan alacsony produkciót találtak 1969 februárjában. A két mátrai tározó produktivitása a tavaszi és a nyári mintákban is hasonló, kissé eutróf minőségű volt, és kisebb diverzitású planktont tartalmazott, mint a két nagy tározó. A tavaszi mintákban Centrales dominanciát figyeltünk meg. A nyári fitoplankton mintákban Csórréten és Köszörüvölgyön ismét Centrales dominanciát tapasztaltunk. A kovák mellett domináns fajok Dinophyta Peridiniopsis sp. és Peridinium sp., valamint Chrysophyceae Kephirion littorale Lund, Dinobryon divergens Imhof. és D. sociale Ehr. voltak. A Hasznosi-tározó téli mintáiban Centrales dominanciát tapasztaltunk: Cyclostephanos dubius (Fricke) Round a CenlTalesek 94 %-a, Stephanodiscus minutulus Kütz. Cleve & Möller, továbbá Stephanodiscus neoastraea Hak. & Hick, és Cyclotella meneghiniana Kütz. fordult elő. A nyári mintázás során a fő fitoplankton alkotó fajok az Ananabeana circinalis Rabenh., A. spiroides Kleb, és A affinis Lemm. voltak, 73 %-át adták a szervezetszámnak. Természetesen a felszínen jelentek meg nagyobb arányban, a vertikumban még Scenedesmus intermedius Chod., Sphaerocystis schröeteri Chod. zöld, Trachelomonas ostoros és Pennales fajokat is találtunk. 2. táblázat A minták algaegyedtszám (ind/ml), a-klorofill (|ig/l), a Secchi átlátszóság (m) adatok és az OECD (1982) kategóriák szerinti minősítés, valamint a mintákban meghatározott összes taxon száma a vizsgált vízterekben The algal number (ind/ml) and Chlorophyll a content (ng/1) of the averagu sample, Secchi depth (m) and classification by the OECD (1982); and maximum number of taxa' identified in the reservoirs Komravölgy Lázbérc Csórrét Köszörüvölgy Hasznos tél tavasz nyár tél tavasz nyár tél tavasz nyár tél tavasz nyár tél tavasz nyár Alga egyedszám 6425 632 6275 14703 175770 7413 337 2450 636 195 1908 936 392 213 293 a-klorofill 12,1 4,34 28,3 24,2 28,2 13,8 2,7 7,5 15,5 4,1 3,66 6,57 4,2 2,64 17,1 Secchi átlátsz. 1,0 1,9 1,0 1,8 0,9 1,3 1,6 1,8 4,2 (!) 0,5 1,9 4,0 (!) 0,9 2,0 0,9 OECD Eutr. Mező tr. Hiper tr. Eutr. Eu-Hipertr. Eutr. Mező tr. Mező tr. Eutr. Mező tr. Mező tr. Mező tr. Mező tr. Mező tr. Eutr. Taxonok száma 25 21 58 23 28 56 10 17 19 12 14 39 16 11 26 Az eredmények megbeszélése A két nagy tározó: Lázbérc és Komravölgy trofitása hasonlóságot mutat. Az a-klorofill és a Secchi adatok alapján mezotróf - hipertróf (2. táblázat) a vízminőség. A Komravölgyi-tározó vertikális algaeloszlás adatai egyenletesebbek, mint a Lázbérci vízmintáké, mivel 1991 novemberétől tólevegőztető berendezések keverik folyamatosan a tó vizét. A Lázbérci-tározóban is működik tólevegőztető berendezés, ami megszünteti az alsó vízrétegek anaerob jellegét, de nem keveri át a teljes víztömeget, tehát a biológiai rétegzettség az eufotikus zónában kifejezett. A két tározó közötti hasonlóság a meghatározott taxonok számából is látható. A Csórréti és a Köszörűvölgyi-tározók vize leginkább mezotróf minőségű, alacsony a-klorofill koncentrációk, viszonylag magas Secchi- értékek és kevés algafaj jellemzi a vizsgált vízmintákat. A felszín- 6m- rétegben intenzív algaszaporodás figyelhető meg. Ezt a két mátrai tározót hegyi patakok táplálják, ez megmutatkozik az algafajok kis számában és a fitoplankton összetételében is. A tavaszi és a nyári minták is Centrales monokultúrának tekinthetők. A Hasznosi-tározó vízminősége az év hideg vizes időszakában, amikor a csapadékviszonyok miatt jelentős a vízutánpótlás és a nyitott fenékürítő tolózáron akár 2 millió m

3 víz is távozik-, a szervezetszám, Secchi és aklorofill adatai a Csórréti és a Köszörüvölgyi-tározóéhoz hasonlóak. Azonban a vízutápótlás megszűnte után a meleg vizes időszakban, 2001 augusztusában cianobaktérium dominanciát detektáltunk a felszíni és a 3 m-ről vett vízmintákban. Ez azonban nem veszélyeztette az ivóvíz szolgáltatást, mivel a vízelvétel alsóbb vízrétegből történt. Köszönetnyilvánítás Köszönjük Dr. Ács Éva (ELTE Mikrobiológiai Tanszék) értékes segítségét az elektronmikroszkópos vizsgálatokban. Irodalom Andrik P (1978b): Higiénés vlzvizsgálatok hazánk legnagyobb ivóvíz hasznosítású tározóján a Lázbérci-tavon. IV. A tározó algáinak vizsgálata. Hidrológiai Közlöny V. 4. pp. 177-188 Andrik, P., P. Cseh és Takács S. (1977): Higiénés vlzvizsgálatok hazánk legnagyobb ivóvíz hasznosítású tározóján a Lázbérci-tavon. II. Kémiai vizsgálatok. Hidrológiai Közlöny V.U. pp. 494-501 Andrik, P., Takács S„ Cseh P (1978a): Higiénés vízvizsgálatok hazánk legnagyobb ivóvíz hasznosítású tározóján a Lázbérci-tavon. V. Mélységi vízvizsgálatok 1976-ban. Hidr. Közlöny V. 1. pp. 37-41 Balázs D. O. (1983): Mélyvizü tározók minősége az élőbevonat vizsgálatok tükrében XXV. Hidrobiológus Napok pp. 11 Balázs D. O. (1990): Kísérlet a vízminőség megváltoztatására mélylevegőztetéssel a Lázbérci-tározóban. XXXII. Hidrobiológus Napok pp. 46-47 Balázs D. 0., M. Kiss, Lakatos Gy. (1987): Adatok a hegyvidéki víztározók hidrobiológiájához. XXIX. Hidrobiológus Napok pp. 42 Dévai Gy., Dévai /., Lakatos Gy. (1978): Vízminőség vizsgálatok északkelet-magyarországi vlztereken. Acta Biologica Debrecina V 15. pp. 51-88 Estók, 3., L. Körfy és Schiefner K. (1970): Vizsgálatok a Köszörüvölgyi i vóvíztározón a víztisztítás próbaüzemi időszakában Hidrológiai Közlöny V. 7. pp. 325-328 Garamhegyi L., Pápista É (2000): Kémiai vizsgálatok az ÉRV. Rt 5 ivóvíz hasznosítású tározóján. XL11 Hidrobiológus Napok. Tihany Lund.J. W. G„ C. KiplingandE. D. Lecreen (1958): The inverted microscope method of estimating algal number and the statistical basis