Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

XLIII. Hidrobiológus Napok: "Vizeink ökológiai állapota: természetvédelem, vízhasznosítás" Tihany, 2001. október 3-5.

93 Algológiai vizsgálatok az ÉRV Rt. öt ivóvíz hasznosítású tározóján 2001-ben 'Pápista Éva - 2Garamhegyi László Eszakmagyarországi Regionális Vízművek Rt. 'Nyugati Keleti Területi Üzemigazgatóság, 3100. Salgótarján, Karancs u. 80. 2Keleti Területi Üzemigazgatóság, 3700. Kazincbarcika, Tardonai út 1. Kivonat Az Északmagyarországi Regionális Vízmüvek Rt. Központi Laboratóriuma évszakonként egy alkalommal kémiai és biológiai vizsgálatokat végez öt ivóvíztározón Az 1999-ben mért kémiai paraméterek változását a XL1I. Hidrobiológus Napok rendezvényén mutattuk be (Garamhegyi és Pápista, 2000). Ez alkalommal a 2001-ben végzett téli, tavaszi és a nyári algológiai vizsgálatok eredményeit adjuk közre a fordilott mikroszkópban meghatározott algaszámok, az átlagminták abundancia, a-klorofill koncentráció és a vertikális algaeloszlás adatain keresztül. ivóvíztározó, biológiai vízminőség, a-klorofill koncentráció, biomassza, vertikális algaeloszlás, fitoplankton Kulcsszavak Bevezetés A víztározás világszerte elterjedt gyakorlat. A vízfolyások vizét gáttal elrekesztve jönnek létre a tározók, amelyek vizét az iparban hűtővízként, a mezőgazdaságban locsolásra (Whittington et al. 2000) használják, de a pihenés és kikapcsolódás célját is szolgálja, illetve Társaságunk esetében az ivóvíz szolgáltatás alapját képezi. Az ÉRV Rt. 6 völgyzárógátas tározót üzemeltet: Rakaca, Köszörüvölgyi, Csórréti, Lázbérci, Komravölgyi és a Hasznosi- tározót. Az utóbbi öt ezek közül ivóvíztározó (/. táblázat). Társaságunk látja el Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zempén megye lakosságának nagy részét ivóvízzel. A mesterséges tavakat foként az 1960-as és 70-es években alakították ki. A "legfiatalabb" a hasznosi, amelyet 1973-86 között építettek. A Lázbérci-tározó vizsgálatát Schiefner kezdte el munkatársaival (1964), amelyet azután Andrik és kollégái egy hosszabb vizsgálat sorozattal tettek teljessé a 70-es évek végén. Ez a kutató csoport algológiai vizsgálatokat is végzett (Andrik et al. 1977, 1978a, 1978b). Dévai és mtsai (1977) átfogó vizsgálatokat végeztek az ország keleti vízterein, ennek részeként vizsgálták a Lázbérci-tározót. Mesterséges alzaton kialakult perifiton vizsgálatokat Balázs D. és munkatársai (1982) a Köszörüvölgyi, Csórréti, Lázbérci és Komravölgyi-tározón végeztek. Balázs D. és társai (1985) tanulmányozták a tározók fényellátottsága és biomassza produkciója közötti kapcsolatot. I. táblázat Algológiai vizsgálatokat a 90-es években Pápista és mtsai végeztek (1997) a Komravölgyi-tározón. A Köszörűvölgyitározó vízminőségét a víztisztítási technológiával kapcsolatban a 60-as években Estók és mtsai (1970) vizsgálták. Anyag és módszer Az ÉRV Rt. Központi Laboratóriuma évente 4 alkalommal végez vizsgálatokat minden tározón. A mintákat perisztaltikus szivattyúval 2-3 méterenként veszik a teljes mélységből. Kémiai paramétereket határoznak meg (Garamhegyi és Pápista 2000), az a-klorofill koncentrációt az ISO 10260 szabvány szerint és algaszámot Bürker- kamrában mérik. A vízminták egy részét Lugol-oldattal tartósítottuk a fordított mikroszkópos vizsgálatokhoz. Célunk volt, hogy összehasonlítsuk az átlagminták a-klorofill tartalmát és algaösszetételét. Az egyes mintákból szintén Utermöhl (1958) módszerével határoztuk meg a fitoplankton állomány-sűrűségét A Thalassiosiraceae Centrales fajok meghatározásához tömörített plankton mintát savas közegben hidrogén-peroxiddal roncsoltuk, majd desztillált vízzel háromszor mostuk. A kapott kovaváz szuszpenziót formwar hártyával bevont gridre cseppentettük és TESLA BS 500 transzmissziós elektronmikroszkópban 5000-szeres nagyítással vizsgáltuk és határoztuk. A 2001 évi téli, tavaszi és nyári mintavétel eredményeiről számolunk be jelen munkánkban. Tározó Komravölgy Hasznos Csórrét Köszörűvölgy Lázbérc A kialakítás dátuma 1972-75 1973-86 1971-77 1966-68 1962-65 Vízgyűjtő-terület 5,4 km

2 36 km

2 8,44 km

2 6,38 km

2 218 km

2 Tápvíz Mesterségesen az Ipoly-folyóból Kövicses-patak Aranybánya- és Nylrjes-patak Köszörű-patak Bán és Uppony-patak Hasznos térfogat 3,8 millió m

3 2,1 millióm

3 1 millió m

3 0,387 millió m

3 5,8 millió m

3 Átlagos mélység 10m 17,2 m 8,95 m 8,3 m 7,5 m Legmélyebb pont 22,0 m 24,2 m 22,5 m 17,5 m 16,5 m Eredmények A Komravölgyi-tározó téli vízmintája az OECD kategóriák alapján eutróf volt, amelyben az alábbi Centrales fajok domináltak: Stephanodiscus neoastraea Hak. & Hick., S. minutulus Kiitz. Cleve & Möller, Cyclostephanos dubius (Fricke) Round. Továbbá Cyclotella meneghiniana Kütz., St. tenuis Hust., St. hantzschii Grun., Thalassiosira pseudonana Hasle & Heim., Cyclotella radiosa Grun volt még a mintában. Az 1994-96 között végzett vizsgálatainkban több alkalommal szintén tapasztaltunk hasonló kovaalga produkciót (Pápista et al. 1997). A tavaszi mintákban Cryptophyta (Cryptomonas erosa Ehr., C. ovata Ehr., C. reflexa Skuja és Chroomonas acuta Uterm.) fajok adták a szervezetszám 64 %-át, valamint Asterionella formosa Hassall további 12 %ot, mezotróf minőségű vízben. A nyári vízminták ismét eutróf kategóriájúak voltak, bennük Centralesek, zöld színanyagú Coelastrum microporum Näg., C. cambricum Arch., és 8 féle Scenedesmus faj volt domináns. (1. ábra) A Lázbérci-tározó téli mintavétele során eu-politróf minőségűnek adódott a szervezetszám adatok alapján. Az Asterionella formosa Hassall Pennales kovaalga tette ki a minták -70 %-át. Andrik és kollégái (1978) 1972-ben és '79ben is nagy tömegű jelenlétét tapasztalták. A tavaszi vízmintákban Kinchneriella contorta KorS. okozott közel 300 millió ind/l-es szervezetszámot. A nyári fitoplankton domináns fajai Centrales kovák és zöldalgák Lagerheimia gene-