Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

XLIII. Hidrobiológus Napok: "Vizeink ökológiai állapota: természetvédelem, vízhasznosítás" Tihany, 2001. október 3-5.

92 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF. A Rotatoria szervezeteket a Meyer-palack és a SchindlerPatalas-Schöpfer készülék fogta a hasonló hatékonysággal. Diszkusszió Kísérleti eredményeink rámutatnak arra, hogy a Balatonkutatás csaknem 100 éve alatt használt mennyiségi Zooplankton mintavevő eszközök fogása illetve szelektivitása oly mértékben eltérő, hogy a régebben publikált, más-és más gyűjtési módszerekkel kapott adatokat korrigálás nélkül összehasonlítani nem lehet. Az 1-1,5 m mélyen és 30-50 m hosszon evezős csónakkal horizontálisan vontatott 200 pm lyukbőségü planktonhálón a kisebb szervezetek, így a Copepoda rákok nauplius stádiumai, a kerekesférgek (Rotatoria) valamint a kagylólárvák átmennek, ugyanakkor a nagyobb testű Zooplankton egyedek sikerrel és viszonylag jó megbízhatósággal gyűjthetők. További hibaforrás, hogy a húzás erősségétől függően a planktonháló tolja maga előtt a vizet, így a kisebb szervezetek be sem kerülnek. Hasonlóképpen, a Sebestyén-féle mintavevő készülék felső kerete felhúzás közben tolja a vizet s az így keletkező lökéshullám elriasztja az aktívabban úszni képes szervezeteket. E két készülék tehát alkalmas ugyan nagy tömegű Zooplankton szervezet gyűjtésére, de nem alkalmas kvantitatív ökológiai vizsgálatokra. A Meyer-palack a kis méretű szervezeteket jól befogja, a nagyobbakat viszont csak igen kis mértékben. Ennek elsősorban az lehet az oka, hogy a nagyobb mélységekben a palackból nagy erővel kitóduló levegő a nyílás körül nagyfokú turbulenciát kelt, s ez a víz szakaszos, hirtelen beáramlását idézi elő a palackba. A szakaszosan beáramló víz sodrának a pici szervezetek kevésbé állhatnak ellen, emiatt nagyobb valószínűséggel kerülnek a palackba. A nagyobbak viszont aktív menekülési magatartásuk miatt jó eséllyel kerülik el a megfogást. Az egyéb mintavevők közös elve az, hogy kerüljék a vízoszlopban tömörítést és a nagyfokú turbulencia keltését. Ezt azáltal érik el, hogy a vízből hirtelen és buborékolás nélkül nagy víztömeget zárnak be. Vizsgálatainkban az e követelményeknek megfelelő Zánkai-féle csőmintavevő, ill. Schindler-Patalas-Schöpfer mintavevő adatai között statisztikailag lényeges eltérés nem volt, még az egyes csoportok vonatkozásában sem. Látni kell azonban, hogy a két eszköz között lényegi különbség van. A különféle Zooplankton populációk többsége jellegzetes napi vertikális migrációt mutat. Emiatt bizonyos rétegekben egyedszámuk sokkal kisebb (vagy nagyobb), mint máshol, ez ráadásul napszakosan is változik. A rétegmintavevők használata esetén fennáll az a hibalehetőség, hogy zooplanktonban különösen gazdag vagy gyér rétegből veszünk mintát, ami az eredményeket jelentősen torzíthatja. Comparison of the efficiency of Zooplankton sampling devices and condensation procedures in Lake Balaton P. Németh', L. G.-Tóth

2, L. Parpalä J, J. Padisdk

1 'University of Veszprém, H-8200. Veszprém, Hungary 2Balaton Limnological Research Institute of the Hungarian Academy of Sciences, H-8237. Tihany, Hungary 'Biological Institute of the Romanian Academy of Sciences, Bucharest, Romania Abstract: Comparative studies were carried out on selectivity and efficiency of different Zooplankton samplers (plankton-net, Meyer-bottle, Sebestyén tube-net sampler, Zánkai tube-sampler and Schindler-Patalas-Schöpfer sampler) used during the last 70 years of quantitative Zooplankton studies in Lake Balaton. Of the investigated samplers, the Zánkai tube sampler and the Schindler-Patalas-Schöpfer sampler proved to be the most efficient for metazoan Zooplankton. Key words: Zooplankton, plankton-net, Meyer-bottle, Sebestyén tube-net sampler, Zánkai tube-sampler, Schindler-Patalas-Schöpfer sampler A csőmintavevőnél ez a hiba nem áll fenn, ugyanakkor alkalmazhatósága a sekély tavakra korlátozódik. Emiatt összehasonlító vizsgálatokra mégis a rétegmintavevők eredményei lehetnek alkalmasabbak. A Zooplankton kvantitatív gyűjtésére alkalmazott mintavételi eszközök és tömörítési eljárások hatékonyságát már számos külföldi tanulmány is vizsgálta (pl. Pace 1986, Evans Sell 1983, Horn és mtsai. 1987, Fiiion 1991). E tanulmányokból saját eredményeinkhez hasonlóan kiderült, hogy a Zooplankton kvantitatív gyűjtésére másutt is leginkább a Schindler-Patalas-Schöpfer mintavevő a legalkalmasabb, a többi hatékonyságát is legtöbbnyire ehhez hasonlítják. Módszertani vizsgálataink korrekt statisztikai kiértékelése után folytatjuk a balatoni zooplanktonra vonatkozó sok évtizedes adatsorok kiértékelését. Köszönetny ilvá n ítás A szerzők köszönetet mondanak az alábbi támogatásért: OTKA (No. T032165 és No. T034813) és MTA Balaton Projektje. Köszönetünket fejezzük ki továbbá dr. B Muskó Ilona tudományos főmunkatársnak (BLKI) és dr. Hlavay József (Veszprémi Egyetem Környezettudományi Tanszék) tanszékvezetőnek az értékes tanácsokért. Irodalom Entz, G„ KottászJ és Sebestyén, O (1937): Kvantitatív tanulmányok a Balaton biosestonján. - Magyar Biol. Kut. Int. Műnk. 9:1-152. Entz, G és Sebestyén, O (1942): A Balaton élete. Magy. Term. Tud. Társ. 1-366. Evans, M„ Sell, D. W. (1983): Zooplankton sampling strategies for environmental studies. - Hydrobiologia 99.: 215-223. Fiiion, J.-M. (1991): Improving Zooplankton samplers with simple electronics. - Limnol. Oceanogr. 36.: 204-210. G.-Tóth L. (2001): A nylltviz és a parti öv gerinctelen állatvilágának kutatása. - Jelentés a Miniszterelnöki Hivatal és a MTA között a Balaton kutatására létrejött megállapodás keretében a MTA megbízásából 2001-ben végzett munkáról, Tihany, p. 1-72. Horn, H., Horn, W., Kohlsdorf (1987): Theoretical and practical investigations on the heterogenous distribution of plankton in the mainbasin of the Saidenbach storage resevoir. - Acta hydrochim. Hydrobio!. 15.: 327-350. Pace, M. L. (1986): An empirical analysis of Zooplankton community size structure across lake trophic gradients. - Limnol. Oceanogr. 31: 45-55. Patalas, K. (1954): Comparative studies on a new type of self acting water sampler for plankton and hydrochemical investigations. - Ekologia Polska 2: 231-242. Sebestyén, O. (1960): Horizontális planktonvizsgálatok a Balatonon. Annal Biol. Tihany 27.: 115-130. Sebestyén, O, Török P. és Varga L. (1951): Mennyiségi planktontanulmányok a Balatonon. - Annal. Biol. Tihany 20: 69-123. Zánkai, & Ponyi, J. (1986): Composition and feeding of Crustacean Zooplankton community in a Hallow temporate lake(Lake Balaton, Hungary) Hydrobiologia 135: 131-147.