Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

XLIII. Hidrobiológus Napok: "Vizeink ökológiai állapota: természetvédelem, vízhasznosítás" Tihany, 2001. október 3-5.

73 Kivonat: A Potamophylax rotundipennis (Triehoptera: Limnephilidae) eltérő alapanyagú lakócsöveinek antipredációs jelentősége Dytiscus marginalis (Coleoptera: Dvtiscidae) lárvával szemben Kriska György

1 és Schmera Dénes

2 'ELTE TTK Biológiai Szakmódszertani Csoport, 1175. Budapest, Pázmány P. sétány 1/B, E-mail: riska@ludens.elte.hu 2MTA Növényvédelmi Kutatóintézet, 1525. Budapest, Pf. 102., E-mail: schmera@julia-nki.hu A lakócső építő tegzesek közül számos faj képes különböző alapanyagból felépíteni lakócsövét. Ilyen faj a Potamophylax rotundipennis is: Ha ásványi és növényi alapanyag is rendelkezésre áll a lakócső megépítésére, a P rotundipennis lárva az ásványi alapanyagot választja lakócsöve építőanyagaként annak ellenére, hogy az ásványi lakócső felépítése nagyobb ráfordítást igényel. Jelen dolgozatban arra keressük a választ, hogy mi lehet az indoka az ásványi lakócső preferálásának Hipotézisünk szerint a lakócső felfogható olyan antipredácós eszköznek, melynek anyaga és struktúrája jelentősen befolyásolja a tegzes lárvák túlélését ragadozó támadása esetén. Laboratóriumi kísérletekben P. rotundipennis lárvát, mint prédát és Dytiscus marginalis lárvát, mint ragadozót használtunk hipotézisünk tesztelésére. Eredményeink azt mutatták, hogy az ásványi alapanyagú lakócsőben szignifikánsan nagyobb a tegzes lárva túlélési valószínűsége, mint növényi alapanyagú lakócsőben. Az eredmények azt támasztják alá, hogy a tegez jelentős antipredációs eszköz ragadozó támadásával szemben. Triehoptera, tegzes, predáció, lakócső építőanyag, tegez, Coleoptera, Dytiscidae. jelentős méretbeli különbsége, illetve a ragadozó falánksága lehetővé teszi a lakócső, mint potenciális antipredációs eszköz tesztelését. A kísérlet leírása Kísérletek során 1 literes kör alapú világos kavicsos aljzatú akváriumba helyeztük a ragadozót (mind az ásványi, mind a növényi lakócső sötét színű). Megvártuk, míg a környezetét megszokja, majd ásványi vagy növényi alapanyagú tegzes helyeztünk az akváriumba. Az alább meghatározott események bekövetkeztét másodperces pontossággal mértük. Startnak tekintettük azt az időpontot, amikor a préda az akváriumba került. Észlelés alatt azt az időpontot értjük, amikor a ragadó egyértelmű jelét adja annak, hogy észrevette a zsákmányt: pl. felé fordul. Támadás alatt azt az időpontot értjük, mikor a ragadozó egyértelmű kísérletet tesz a préda elfogására: rágóival megpróbálja megfogni. Elfogás alatt azt a támadást értjük, mikor a ragadozónak sikerül áldozatát rágóival elfogni. A kísérlet végén azt az időpontot, amikor a ragadozó elengedi táplálékát elfogyasztásként definiáltunk. A ragadozó esetleges tanulási folyamatainak elkerülésére elöre definiált éhség szinten alternálva kapott növényi, ill. ásványi alapanyagú lakócsőben élő tegzest zsákmányul. Azon kísérleteket tekintettük érvényesnek, amelyek során az első 10 percben (starttól számolva) bekövetkezett támadás. Elfogási arány alatt az elfogással végződd érvényes kísérletek/összes kísérletet értjük. A start után 1 órával minden kísérletet megszakítottunk, ha nem következett be elfogás. Származtatott mennyiségek és alkalmazott statisztikák Észlelési időnek tekintjük a starttól az észlelésig eltelt időt. Reakcióidő alatt az észleléstől az első támadásig eltelt időt értünk. Elfogási sikeresség alatt kísérletenként az elfogások száma/támadások száma hányadost értjük (Elfogási sikeresség 1, ha az első támadással sikerül elfogni az áldozatot; 0,5, ha csupán a második támadással sikerül elfogni; nem értelmezhető az elfogási sikeresség, ha nein következett be elfogás!). Elfogyasztási idő alatt az elfogástól az elfogyasztásig eltelt időt értjük. Mivel a mért változók nem mutattak normál eloszlást, ezért a STATISTICA programcsomag (StatSoft 2000) Mann-Whitney (/-tesztjét alkalmaztuk a különböző alapanyagú lakócsövek esetében mért és származtatott változók összehasonlításához. Kulcsszavak: Bevezetés A tegzesek (Insecta: Triehoptera) lárvái szabadon élők, hálószövök illetve lakócső (tegez) építők lehetnek (Kiss 2000). Vannak olyan fajok, melyek képesek különböző aIapanyagból is felépíteni lakócsövüket (Kriska & Andrikovics 1997, 2000). A Potamophylax rotundipennis (Brauer 1857) lárva képes növényi és ásványi anyagból is felépíteni lakócsövét, azonban ha az ásványi anyag jelen van a lárva élőhelyén, szívesebben választja azt lakócső-alapanyagul (Kriska 2001). E tapasztalatok meglepőek, hiszen az ásványi alapanyagú lakócső felépítésre a lárva jóval több energiáját köti le (

Otto & Svenson 1980). Jelen dolgozatban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy mi indokolja a „költségesebb" lakócső felépítését. Hipotézisünk az volt, hogy a lakócső felfogható olyan antipredációs eszköznek, amelynek alapanyaga és struktúrája jelentősen befolyásolja ä tegzes lárva (mint préda) ragadozókkal szembeni túlélési valószínűségét. Tegzes lárvák áldozatai lehetnek halaknak (Erős 1998) vagy rovaroknak is (Johanson & Johanson 1992). Célkitűzéseink Dytiscus marginalis Linnaeus 1758 lárva, mint ragadozó felhasználásával a következő kérdések megválaszolására irányultak: (1) Van-e különbség a két különböző alapanyagból készült lakócsövű tegzes észlelése között? (2) Van-e különbség a két különböző alapanyagból készült lakócsövű tegzes esetében tapasztalt reakcióidő között? (3) Milyen arányban végződik egy préda és egy ragadozó találkozása elfogással növényi, illetve ásványi lakócsövű tegzes esetében? (4) Van-e különbség a két különböző lakócső alapanyagú préda elfogási sikerességében? (5) Van-e különbség a két különböző lakócső alapanyagú préda elfogyasztási idejében? Anyag és módszer Vizsgálati objektumok Vizsgálatok során Potamophylax rotundipennis lárvákat használtunk prédaként (átlagos méret: 15 mm). A kísérlethez begyűjtött tegzes lárvák a gyűjtőhelyen ásványi alapanyagú lakócsövet építettek maguknak. Ha a kísérlethez növényi lakócsövű tegzesre volt szükség, akkor a tegzesek eredeti (ásványi) lakócsövet eltávolítottuk, és akváriumban az ásványi anyag hiánya miatt a tegzesek növényi lakócsövet építettek. Ragadozóként Dytiscus marginalis lárvát használtunk (mérete: 60 mm). Élőhely preferenciáik alapján (Moog 1995) a Potamophylax rotundipennis lárva (préda) és a Dytiscus marginalis lárva (ragadozó) ugyan ritkán kerülhetnek zsákmány-ragadozó kapcsolatba, mégis a két állat