Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

XLIII. Hidrobiológus Napok: "Vizeink ökológiai állapota: természetvédelem, vízhasznosítás" Tihany, 2001. október 3-5.

74 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF. Eredmények 30 Max Min növényi ásványi ° Median lakócsö 1. ábra Növényi ill. az ásványi lakócsövü tegzesek észlelési ideje 6 Max Min növényi ásványi ° Median lakócsö 2. ábra Növényi és ásványi lakócsó'nél tapasztalt reakcióidők 1,2 CD -0J í/> </> 0) 1— 0) ^ 10 c7> •ni D) o 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 0,0 növényi ásványi lakócső Max Min Median tében 10 esetből csupán 3 végződött elfogással. Az elfogás­sal végződő kísérletek közül a legsikeresebben is csupán a harmadik támadás végződött sikerrel (elfogási sikeresség: 0,33). A növényi és az ásványi lakócsőben élő tegzes elfo­gási sikeressége között szignifikáns (p < 0,05) különbség volt kimutatható {U= 0,000, Z = 2,323, p = 0,020; 3. ábra). A tegzes elfogyasztási idejét nem befolyásolta szignifikán­san a lakócső alapanyaga (U = 4,000, Z = 1,290, p = 0,169; 4. ábra). (5000 ásványi Max Min Median 3. ábra A préda elfogási sikeressége növényi és állati lakócsö' eseté­ben (csak, ha a ragadozónak sikerült elfognia a zsákmányt) A 19 érvényes kísérlet közül 10 ásványi, 9 növényi lakó­csövü tegzessel történt. Az érvényes kísérletekben maxi­mum 23 másodperc telt el a zsákmány észleléséig. Nem ta­láltunk szignifikáns különbséget a növényi, ill. az ásványi lakócsőben élő tegzes észlelése között (U = 27, Z = -1,052, p = 0.292; 1. ábra). A ragadozó reakcióideje mindkét lakó­cső esetében szűk intervallumban változott, minimum 2, maximum 5 másodperc telt el az észleléstől az első támadá­sig. Szintén nem volt kimutatható szignifikáns különbség a mért reakcióidők között (U = 26, Z = -1,170, p = 0,254; 2. ábra). Míg a növényi lakócsövü kísérletekben az elfogási a­rány 100 % volt, addig az ásványi lakócső esetén 33,3 %. A növényi lakócsövü tegzes elfogási sikeressége elérte az 1-et, legrosszabb esetben a ragadozó a második kísérletre elfogta a tegzest (elfogási sikeresség: 0,5). Az ásványi lakócső ese­novenyi lakócsö 4. ábra Növényi, ill. ásványi lakócsövü tegzesek elfogyasztási ideje Következtetések Irodalmi adatok alátámasztják, hogy a tegzes (mint pré­da) lakócsövének anyaga jelentősen befolyásolhatja a raga­dozó sikerességét. Ragadozó halakkal szemben (Salmo trut­ta L. és Gottus gobio L.) az ásványi lakócsövü tegzes faj szignifikánsan magasabb túlélési rátát mutat, mint a növé­nyi tegezt építő fajok (Johanson 1991). Jelen vizsgálatok­ban ugyanazon fajú préda eltérő alapanyagú lakócsöveinek antipredációs jelentőségét vizsgáltuk. A kísérletek során al­kalmazott alacsony ismétlésszám, valamint egyetlen raga­dozó egyed felhasználása nem tesz lehetővé megalapozott következmények levonását, azonban az így kapott „előze­tes" eredmények alátámasztani látszanak azon hipotézisün­ket, miszerint a lakócsö anyaga jelentősen befolyásolja a tegzes, ragadozókkal szembeni túlélési valószínűségét. Köszönetnyilvánítás Köszönjük Bárdosi Erikának, Szálassy Noéminak és Pór Gabriellá­nak a cikkel kapcsolatos észrevételeit. Jelen munka az OTKA F 02660fl-as számú pályázatának támogatásával készült. Irodalom Erős, T. (1998): A kövi csík (Barbatula barbatula (L.)) tápláléka a Bük­kös patakban. - Halászai 91: 121-124 Johanson A. (1991): Caddis larvae cases (Trichoptera, Limnephilidae) as anti-predatory devices against brown trout and sculpin. - Hydro­biologia 211: 185-194. Johanson, A & F. Johanson (1992): Effects of two different caddisfly caes structures on predation by dargonfly larva. - Aquatic Insects 14: 73-84. Kiss O. (2000): A tegzeslárvák típusai, kulcs a főbb tegzeslárvák csa­ládjaihoz. - Fol Hist -nat. Mus. Matr. 24: 103-117. Kriska Gy. (2001): A potamophylax rotundipennis (Brauer) (Trichopte­ra, Limnephilidae) lakócsőépitési stratégiája - Hidrológiai Közi. 81: 403-404. Kriska, Gy. & Andrikovics, S. (1997): The life-history and gut content of Potamophylax nigricomis (Trichoptera, Limnephilidae). - O­pusc. Zooi, Budapest 29-30: 113-116. Kriska. Gy & Andrikovics, S(2000): A házépítés ökológiai és evolúci­ósjelentősége tegzeseknél. A Potamophylax nigricomis (Pict.) (Tri­choptera, Limnephilidae) lakócsőépitési stratégiája. - Hidrológiai Közlöny 80: 321-322. Moog, O. (1995): Fauna Aquatica Austriaca. - Bundesministerum für Land- und Fotwirtschaft, Wien

Next

/
Thumbnails
Contents