Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

XLIII. Hidrobiológus Napok: "Vizeink ökológiai állapota: természetvédelem, vízhasznosítás" Tihany, 2001. október 3-5.

50 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF. A menyhal (

Lota lota L. 1758) vizsgálata és mesterséges szaporítása Keresztessy Katalin

1, Nagy Zoltán

2, Bercsényi Miklós

3, Rideg Árpád

4 "MTA-SZIE Állatncmesítési Kutatócsoport, Szent István Egyetem, Gödöllő 2Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség, Budapest 3Veszprémi Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely 'Rideg and Rideg Fish Farm, Homokmégy Kivonat: A szerzők a dolgozatban a menyhal mesterséges szaporítási kísérletét és ivadéknevelését mutatják be, táplálkozásbiológiai vizsgálatokkal kiegészítve. Mesterséges szaporítás után az ivadékokat a Közép-Tiszán, alkalmas folyószakaszon kihelyezték menyhal, mesterséges szaporítás, ivadéknevelés, növekedés, táplálkozásbiológia. Kulcsszavak: Bevezetés Kutatásaink célja a vízszennyezések (2000-ben történt cianid- és nehézfém szennyezés) és a halak vándorlását megnehezítő vízrendezések miatt veszélyeztetett helyzetbe került természetes-vízi halfajok populációinak fennmaradását segíteni. A vizsgálatok részét képezi a menyhal szaporodás-biológiai kutatása, gyomortartalmának-, táplálékának elemzése. A sikeres mesterséges szaporításból származó ivadék kihelyezésével a közép-tiszai menyhal populáció erősítése is célunk volt. Anyag és módszer Gyűjtési helyeink a Tiszán Kiskörénél, Nagykörűnél, Vezsenynél, Tiszabecsnél, Milotánál, Tiszacsécsénél, továbbá a Dunán a Csepel-szigetnél és Fajsznál voltak. (2000. VIII. 10, 31, XI. 14, 15, 22, 26, 29, XII. 2, 3, 2001.1. 16, II. 24, IV. 20, 28, V. 4.) A gyűjtésekhez elsősorban egyenáramú, elektromos kutató halászgépet használtunk (RADET IUP-12-es típus, melyre 4-15 A, 20-100 Hz jellemző). A halászati gyűjtéseinket télen menyhalvarsa használatával is kiegészítettük. Kutatásunk során összesen 71 menyhal példányt gyűjtöttünk, részben a mesterséges szaporítás, részben a táplálkozásbiológiai vizsgálatok érdekében. A legfontosabb, jellemző testparamétereket a helyszínen megmértük, részletesebb vizsgálatokra, növekedésvizsgálatra, táplálkozás-biológiai elemzésekre laboratóriumban került sor. A menyhal mesterséges szaporítási kísérleténél ponty hipofízist, illetve szintetikus hormonkezelést alkalmaztunk. A keltetés Zuger-üvegben történt. Az ivadékot földbe süllyesztett, levegőztetett, szabadföldi 800 literes medencékben tartottuk. Eredmények és értékelésük A menyhallal együtt 18 halfaj fordult elő a Tiszán: Esox lucius, Rutilus rutilus, Scardinius erythrophthalmus, Leuciscus cephalus, Chondrostoma nasus, Barbus barbus, Aspius aspius, Alburnus alburnus, Alburnoides bipunctatus, Abramis brama, A. ballerus, Rhodeus sericeus amarus, Lepomis gibbosus, Perca fluviatilis, Cymnocephalus baloni, G. cernuus, Stizostedion lucioperca, Zingel streber. Halfaunisztikai kutatásunk alkalmával a Dunán a menyhallal együtt a következő halfajok kerültek elő: Eudontomyzon mariae, Esox lucius, Rutilus rutilus, Scardinius erythrophthalmus, Leuciscus cephalus, L. idus, Aspius aspius, Alburnus alburnus, Blicca bjoerkna, Abramis brama, A. ballerus, A. sapa, Vimba vimba, Barbus barbus, Gobio gobio, G. albipinnatus, Rhodeus sericeus amarus, Carassius auratus, Cobitis taenia, Lepomis gibbosus, Perca fluviatilis, Gymnocephalus cernuus, G. baloni, Stizostedion lucioperca, Proterorhinus marmoratus, Neogobius kessleri. A menyhal mesterséges szaporítása és elönevelési kísérlete: Korábbi (1982) tapasztalataink és az 1995-ös kísérleteink alapján végeztük a szaporítást (Keresztessy 2000, Keresztessy és Rideg 1996, 2001). A decemberben gyűjtött 200-550 g testtömegű, 3-6 éves menyhalak kerültek szaporításra. Az ivarérett egyedeket (15 db) zárttéri, hűtött kádakban helyeztük el. 5 ikrás és 5 tejes 5 mg/kg dózisban ponty hipofízist kapott a hasüregbe injektálva. További 5 ikrást pedig 30 ng/kg GnRH analóggal (DALA-6) kezeltünk. Összesen 570 g nyers ikrát nyertünk, amelyet 3-4 °C vízhőmérsékletű, 180 literes Zuger-üvegbe helyeztünk. A kelés a kezelés után 35 nappal kezdődött, és mintegy 10 napig tartott. A kelési arányt 50 %-ra becsültük. A mesterséges szaporítással nyert ivadék egy részét (150 ezer db) Nagykörű térségében két helyen a Tiszába telepítettük. Ekkor a Tiszának ezen a szakaszán, a part közelében a jellemző paraméterek a következők voltak: - víz hőmérséklet: 3,4 °C, - vezetőképesség 344 (tS/cm, - oldott oxigén 10 mg/l, oxigén telítettség 77 %-os volt. A mesterséges szaporítás után nyert ivadék másik része az etetési kísérlet és növekedési ütem vizsgálata után kerül telepítésre. 1. táblázat: A menyhal ivadék növekedési ütemének vizsgálata, és etetési kísérlete Kor TestTestEgyedVízhőTáplálék hossz tömeg szám mérséklet (hónap) (mm) <R) (db) °C keléskor 4 2000 2-8 Egysejtűek, kerekesférgek 1 6 2000 2-12 Cyclops nauplius 2 9 1950 4-18 Plankton 3 0,1 200 9-23 Vágott tubifex 4 0,9 200 15-24 Vágott tubifex 5 2,7 194 15-25 Pisztrángtáp 6 5,1 174 14-24 (0,3-0,4 mm szemcse7 10,4 170 10-19 nagyságú) Megfigyeléseink szerint az első két hónapban az éjszaka lehűlő vizet (0°C körül) az ivadék jól viseli. A menyhal ivadéka az első három hónapban nem fotofób. Májustól a nappali felmelegedő vizet rosszul tűri. Pisztrángtáppal való etetéshez csak lassan, több mint egy hónap alatt szokott hozzá. A táplálkozásbiológiai elemzések részeként a menyhalak gyomortartalmát is vizsgáltuk természetes körülmények között. A Közép-Tiszán gyűjtött 26 menyhal törzshossza 202388 mm és testtömege 75-440 g volt. Az ikrások száma 16 volt. A közép-dunai szakaszon gyűjtött menyhalak (összesen 25) törzshossza 172-265 mm, testtömege pedig 30-152 g volt, és ez a csoport szintén 16 ikrás egyedet tartalmazott. A tiszai menyhalak gyomortartalmában jelentősebb részben (65 %) halmaradványok és tízlábú rákok szerepeltek, míg a mezofauna elemek ritkábbak voltak. A kisebb testű, fiatalabb dunai menyhalak gyomortartalmát elsősorban (84 %) mezofauna elemek alkották és csak kisebb arányban voltak kimutathatóak a hal- és tízlábú rák-maradványok. Ezek az eredmények hasonlóak a korábbi (Keresztessy 1991) adatainkhoz. Gyomortartalmuk elemzése alapján megállapít-