Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
XLIII. Hidrobiológus Napok: "Vizeink ökológiai állapota: természetvédelem, vízhasznosítás" Tihany, 2001. október 3-5.
51 ható, hogy a még nem ívott ikrás példányok nem táplálkoztak, és szaporodás után az ikrások intenzív táplálkozásba kezdtek, míg a tejesek az ivás idején is folyamatosan táplálkoztak. A menyhal ikráját fogyasztó sügérfélék (naphal, vágó durbincs, széles durbincs, sügér) teszik ki az ívóhelyen az idősebb, tejes menyhal példányok táplálékának zömét. Összefoglalva az eredményeket, a menyhal mesterséges szaporítása és az ivadékok etetési kísérlete alkalmával is a hideg, magas oldott oxigéntartalmú víz volt a legfontosabb limitáló tényező. Az ivadékok élő eleségről csak lassan, egy hónap alatt szoktak át tápra. Az ivarérett menyhalak közül az ikrások csak szaporodás után kezdtek táplálkozni, míg a tejesek az ivás időszaka alatt is táplálkoztak. Elsősorban a menyhal ikráját fogyasztó sügérfélék adták az ivarérett menyhalak táplálékának jelentősebb részét. Köszönetnyilvánítás - a halfaunisztikai gyűjtésekben való közreműködést Koncz Ákosnak, Csere Lajosnak köszönjük, a munkahelyi támogatást az MTA biztosította, - a jelenlegi vizsgálatokat megalapozó korábbi kutatási támogatásokat a Környezetvédelmi Minisztérium Élővilágvédelmi Főosztálya és az FM Halászati Alapja tette lehetővé, - a kutatást 2000-200l-ben a Környezetvédelmi Alap támogatta (58/2000). Irodalom Keresztessy K. (1991): A menyhal biológiájáról. Állattani Közlemények, 77. 69-78. Keresztessy K. (2000): Veszélyeztetett hazai halfajok. (Doktori értekezés) Debreceni Egyetem, p. 130. Keresztessy K. és Rideg Á. (1996): A menyhal mesterséges szaporításának kísérlete. XXVI. Óvári Tudományos Napok, Mosonmagyaróvár, Proceedings, 191-192. Keresztessy, K. and Rideg, Á. (2001): Evaluating the Endangeredness of Burbot ( Lota lota L. 1758) and its Artificial Propagation Hungarian Agricultural Research. 10, 16-18. 2. táblázat A menyhal táplálkozásának vizsgálata, a táplálékállatok megoszlása a tiszai és dunai menyhalakban Táplálék komponensek Hány menyhalnál van jelen (%) Elfogyasztott táplálék állatok száma Táplálék komponensek Tisza (26 menyhal) Duna (25 menyhal) Tisza Duna Gymnocephalus cern. 42,3 12 Perca fluviatilis 4,0 1 Lepornis gibbosus 15,4 4,0 5 1 Pelecus cultratus 3,8 1 Alburnus alburnus 7,7 12,0 2 5 Abramis brama 3,8 1 Abramis sapa 3,8 1 Carassius auratus 3,8 1 Neogobius fluviatilis 16,0 5 Orconectes limosus 8,0 2 Gammaridae 19,2 48,0 170 42 Asellus aquaticus 16,0 15 Corophium curvispin. 4,0 3 Ephemeroptera 7,7 4,0 2 1 Hydropsyeche sp. 11,5 12,0 18 3 Tendipedidae (lárva) 4,0 4 Limnaea sp. 28,0 11 Theodoxus fluviatilis 4,0 1 Pisidium sp. 12,0 3 Helobdella stagnalis 8,0 2 Piscicola geometra 4,0 I Hal, tízlábú rák egyUtt: 17 menyhalnál (65,4 %) 7 menyhalnál (28 %) 23 db 14 db Mezofauna elemek: 8 menyhalnál (30,8 %) 21 menyhalnál (84 %) 190 86 Study on of burbot (Lota lota L. 1758) and its artificial propagation K. Keresztessy ', Z. Nagy 2, M. Bercsényi 3, Á. Rideg 4 'Research Group for Animal Breeding of the Hungarian Academy of Sciences, Szent István University, Gödöllő 2Middle-Danube-Valley Protection of the Environment Authority, Budapest 'University of Veszprém, Georgikon Faculty of Agriculture, Keszthely "Rideg and Rideg Fish Farm, Homokmégy Abstract: Artificial propagation of burbot was induced with carp hypophysis and synthetic hormone treatments. The growth rate of juveniles was studied under laboratory conditions Laboratory reared juveniles were stocked to River Tisza. The diet of natural burbot populations was studied in River Tisza and River Danube. Keywords: burbot, artificial propagation, growth rate of juveniles, diet.
