Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

XLIII. Hidrobiológus Napok: "Vizeink ökológiai állapota: természetvédelem, vízhasznosítás" Tihany, 2001. október 3-5.

42 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF. A Bujtosi-tavak zoplanktonjának vizsgálata Imre Attila Felső-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség, 4400. Nyíregyháza, Széchenyi u. 19. Kivonat: A 2001. év során 11 alkalommal történt Zooplankton mintavétel a nyíregyházi Bujtosi-tavakból A szokásosan vizsgált Zooplankton taxonok közül a Rotatoria, Cladocera és Copepoda csoportok mennyiségi és minőségi elemzését végeztük el. Az Ostracoda csoport teljesen hiányzott a mintákból. Összegezve az eredményeket, mind időpontok, mind pedig mintavételi pontok szerint, és azokat átlagolva kaptuk az időpontokra és helyszínekre jellemző átlagos összes egyedszámot Az eredmények értékelése során meghatároztuk a jellemző fajokat és előfordulási formákat, valamint a dominancia viszonyokat Ezek alapján következtettünk a tavak összetettségére és biológiai állapotára Kulcsszavak: Zooplankton, összes egyedszám, dominancia viszonyok, Rotatoria, Cladocera, Copepoda Bevezetés Nyíregyháza veszélyeztetett környezeti értéke a Bujtositavak rendszere. A tavak eredete 1886-ra vezethető vissza a mikor két téglagyár kezdte meg működését a közelben és a szükséges agyag kitermelése során jöttek létre ezek a viszonylag szabályos tavak. 1982 óta. a főrendszert két medencére lehet osztani mivel a 4.sz. főút keleti és nyugati félre osztja. Anyag és módszer Vizsgálataink során a keleti medencében 3, a nyugatiban 2 mintavételi ponot jelöltünk ki. A 2001. év során 11 alkalommal történt Zooplankton mintavétel a nyíregyházi Bujtosi-tavakból: 2001. március 14-én és 22-én; április 11-én és 18-án; május 10-én és 16-án; június 13-án és 21-én; július 19-én; augusztus 16-án és 24-én 5 mintavételi ponton : (1) a "klasszikus" mintavételi pont a tavak keleti medencéjében (1. sz. elfolyó zsilip) (2) a keleti medence másik zsilipje (2. sz. elfolyó zsilip) (3) a keleti medencének a 4. sz. főút felőli csúcsa (4) a tavak nyugati medencéjének déli sarka (5) a tavak nyugati medencéjének északi sarka. A mintavételek során mindig felszíni mintavétel történt. Az 1. sz. mintavételi pont vízminőségét évek óta folyamatosan vizsgálja a Feti-Köfe laboratóriuma évenként 8 alkalommal. Ez az első alkalom, hogy ilyen részletességgel, azaz 5 mintavételi ponton vizsgálta valaki a tavak Zooplankton állományát. A mintavételeket az MSZ ISO 5667-2:1993 szabvány előírásai szerint végeztük. A mintavételek során 10 liter felszíni merített vizet szűrtünk át 45pm-es lyukböségű hálótölcséren. Az így kapott sűrített mintákat a helyszínen tartósítottuk tömény 35 %-os a.It. minőségű formaldehid oldattal úgy, hogy a mintákban a formaldehid végkoncentrációja megközelítőleg 4 %-os legyen. A feldolgozás során binokuláris mikroszkópot (Zeiss) és Labophot-2 típusú kutató mikroszkópot (NIKON) használtunk. Szükség esetén a belső szervek megfestéséhez Lugol-oldatot, a rágószervek preparálásához tömény hypót használtunk. A tartósított mintákat fénymikroszkóp és speciális 64 egyenletes mezőre osztott számláló kamra segítségével vizsgáltuk. A sűrített mintából 10 ml-t töltve a kamrába azt ülepítettük, majd 63x-400x-os nagyítások használata mellett vizsgáltuk. A számláló kamrában az egyedeket megszámoltuk, és azonosítottuk, a szükséges nagyítást alkalmazva. A számolást a statisztikailag elfogadható 100-400 egyedig végeztük (kivételt képeztek az ennél kisebb összes egyedszámú (ind./10dm

3) minták). Ha az említetteknél nagyobb nagyítás volt szükséges, akkor a mintából kiemelt egyedet külön tárgylemezre helyeztük és vizsgáltuk. A Zooplankton egyedszámot ind./101 mennyiségben adtuk meg. A főbb Zooplankton elemek közül a Rotatoria, Cladocera és Copepoda csoportok mennyiségi és minőségi elemzését végeztük el (Bancsi 1986, Bancsi 1988, Dévai 1977, Gulyás 1974, Gulyás, Forró 1999). Vizsgálati eredmények és értékelésük A minták elemzése során összesen 78 különböző zooplankton taxont határoztunk meg. Voltak olyanok, amelyeket csak nemzetségi szintig sikerült meghatározni, mint például a Rotaria sp. genus alakjait. Ugyanakkor meghatároztuk a petés, illetve juvenilis alakokat is. így 99 különbözőféle Zooplankton elem fordult elő a mintákban. Ebből 28 különböző nemzetség; 58 különböző faj 22 nemzetségből, 6 csak nemzetségi szintig meghatározott alak. Az evezölábú rákok (Copepoda) közül a Harpacticoida, Calanoida valamint Cyclopoida csoportok juvenilis alakjait csak mint nauplius és mint copepodit stádiumot határoztuk meg. A mintavételi időpontok során mindig találtunk Rotatoria és Copepoda formákat az ágascsápú rákok (Cladocera) viszont csak a június 21-én és a július 19-én vett mintákban fordultak elő. Az előfordult Zooplankton taxonok listája a következő: Rotatoria: Anuraeopsis fissá, Ascomorphella sp., Ascomorphella volvocicola, Asplanchna brightwelli, Asplanchna priodonta, Brachionus angularis, Brachionus bidentata, Brachionus budapestinensis, Brachionus calyciflorus anuraeiformis, Brachionus calyciflorus calyciflorus, Brachionus calyciflorus dorcas, Brachionus diversicornis diversicornis, Brachionus leydigi, Brachionus quadridentatus ancylognathus, Brachionus quadridentatus brevispinus, Brachionus quadridentatus cluniorbicularis, Brachionus sessilis, Brachionus urceolaris, Brachionus variabilis, Cephalodella biungulata, Cephalodella catellina, Cephalodella sp., Cepalodella ventripes, Collotheca sp., Colurella adriatica, Colurella colurus, Colurella uncinala. Encenírum sp., Euchlanis dilatata, Euchlanis incisa, Filinia cornuta, Filinia longiseta, Filinia opoliensis, Filinia terminális, Hexarthra mira, Keralella cochlearis macracantha, Keratella cochlearis micracantha, Keratella cochlearis tecta, Keratella cochlearis tőalak, Keratella irregularis, Lecane bulla, Lecane closterocerca, Lecane luna, Lecane ungulata, Lecane venusta, Lepadella ovális, Lepadella patella, Lophocharis oxysternon. Lophocharis salpina, Paradicranophorus sordidus, Philodina citrina, Philodina sp., Polyarthra dolichoptera, Polyarthra dolichoptera aptera, Polyarthra major, Polyarthra minor, Proales daphnicola, Proales sigmoidea, Proales sp., Proalides tentaculatus, Rotaria sp., Synchaeta grandis, Synchaeta kitina, Synchaeta oblonga, Synchaeta pectinata, Synchaeta tremula, Synchaeta sp., Testudinellapatina, Trichocerca capucina, Trichocerca pusilla, Trichoceca vernalis, Trichotria pocillum; Cladocera: Bosmina longirostris, Ceriodaphnia reticulata; Copepoda: Cyclops strenuus strenuus, Cyclops vicinus vicinus, Calanoida, Harpacticoida;