Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
XLIII. Hidrobiológus Napok: "Vizeink ökológiai állapota: természetvédelem, vízhasznosítás" Tihany, 2001. október 3-5.
39 Vízfolyások halbiológiai monitorozása - a mintavételek standardizálásának problémái, különös tekintettel az elektromos halászatra Guti Gábor MTA ÖBKI Magyar Dunakutató Állomás, 2131. Göd, Jávorka u. 14. Kivonat Magyarországon a biológiai vízminősitési gyakorlatból hiíinyoznak a halállomány szerkezetének vizsgálatára alapozott eljárások Az EU irányelveinek megfelelő regionális halbiológiai megfigyelőrendszer létrehozása érdekében feladattervet állítottunk össze a halfogási módszerek, elsősorban az elektromos halászeszközökkel történő mintavételek standardizálására Kulcsszavak: EU víz keret-irányelv, folyóvízi rendszerek, ökológiai állapot, megfigyelőrendszer, Kárpát-medence 1. Bevezetés Az EU Víz Keret-irányelv (a továbbiakban: VK1) egyik alapvető célja a felszíni vizek (vízfolyások, tavak, átmeneti vizek, tengerparti vizek, mesterséges vízterek) ökológiai állapotának védelme és javítása a tagállamok területén. E törekvés első lépéseként a VKI javasolja a vízkészletek felmérését és minősítését, továbbá meghatározza azokat a biológiai minőség elemeket, amelyek monitorozásával az ökológiai állapot értékelhető. A vízfolyások és a tavak esetében a biológiai minőség elemeiként a fitoplankton, a perifiton, a makrofiton, a zoobentosz és a halállomány került megjelölésre. A körvonalazott minősítési elv lényege, egy adott vízterület aktuális ökológiai állapota és egy zavartalannak tekintett ökológiai állapot közötti eltérés mértékének kifejezése. Ennek megfelelően a VKI részletesen foglalkozik a minősítési fokozatok (kiváló, jó, tűrhető, gyenge, rossz) definiálásával, és többek között meghatározza a vízfolyások minősítési fokozataihoz rendelhető fontosabb halbiológiai kritériumokat is. A hazai gyakorlatban használt biológiai vízminősítő eljárások közül teljesen hiányoznak a halállomány struktúráját vizsgáló módszerek, ezért az EU csatlakozás előkészítéseként időszerű feladat a halállományt elemző eljárásokkal kiegészíteni a hazai vízminősítő rendszert. A közelmúltban megkezdett kutatási programunk célja, hogy olyan rutinszerűen alkalmazható, standardizált halbiológiai monitorozási módszereket dolgozzon ki, amelyek megfelelnek a VKI ajánlásainak s alkalmasak lehetnek a folyók ökológiai állapotának megállapítására a Kárpát-medence ökorégió térségében. A vízfolyások ökológiai állapotát értékelő halbiológiai monitorozás módszertanának elemzése alapján arra a megállapításra jutottunk, hogy a probléma helyes megoldását nem lehet egyszerű algoritmusok útján levezetni. Sem az egyetlen helyes végeredmény, sem az odavezető út nem ismert, azaz ún. nyílt problémával állunk szemben. A probléma feldolgozásához a halbiológiai megfigyelőrendszer kidolgozásával kapcsolatos legfontosabb feladatokat (funkciókat), és a teljesítésükhöz szükséges teendőket - a jobb átteF 4 i : Halfogó eszközök kiválasztása - vízfolyás (vízgyűjtő: 10-100 km 2) gázló (riffle) < medence (pool) < - közepes vízfolyás (vgy: 100-1.000 km 2) eupotamon < para-, plesio- és paleopotamon <— - nagy vízfolyás (vgy: 1.000-10.000 km 2) eupotamon < para-, plesio- és paleopotamon < - nagyon nagy vízfolyás (vgy: >10.000 km 2) eupotamon < para-, plesio- és paleopotamon kinthetőség érdekében - ún. „funkciófában" foglaltuk össze. A témakörhöz kapcsolódó fo kutatási feladatot (F 0) és a kapcsolódó részfeladatokat (F rF 7) az alábbiak szerint fogalmaztuk meg: Fo:/í vízfolyások ökológiai állapotának minősítéséhez felhasználható regionális halbiológiai megfigyelőrendszer módszereinek kidolgozása Fi: A vizsgálandó objektumok és változók meghatározása F2: A vizsgálati helyszínek osztályozása F3: Az ökológiai állapot fokozatainak megfelelő referencia viszonyok pontosítása F 4: A mintavételi eljárások (protokoll) leírása a vízfolyások típusai szerint F 5: A megfigyelések gyakoriságának megállapítása a vízfolyások típusai szerint F 6: A megfigyelési eredmények értékelési eljárásának kidolgozása F 7: A monitorozás folyamatának logisztikai elemzése Kutatási programunk valamennyi részfeladatra kiterjed, de a következőkben csak az F 4 részfeladat alá tartozó további tennivalókat ismertetjük, elsősorban az elektromos halászat szempontjából. 2. A vízfolyások halbiológiai felmérésére javasolható mintavételi eljárások A létrehozandó halbiológiai megfigyelőrendszerrel kapcsolatban alapvető igény, hogy a felmérések a halállomány struktúrájának azon változóira irányuljanak, amelyek érzékenyek a vízfolyások ökológiai állapotának hosszú távú módosulásaira, illetve a különféle emberi tevékenységek hatásaira. A VKI utalást tesz néhány vizsgálandó halbiológiai változóra: a halállomány fajösszetétele, a halállomány abundanciája, egyes halpopulációk koreloszlása, de nem ad útmutatást a halállomány elemzésének módszereire. Nemzetközi munkacsoportok dolgoznak jelenleg az egységes felmérési eljárások bevezetése érdekében, ezért a munkacsoportok ajánlásai is lényegesek lesznek az elvégzendő feladatok meghatározásakor. Az egységes halbiológiai megfigyelőrendszerek megalapozásához az alábbi problémakörök vizsgálatát tartjuk fontosnak: F 4 n: jellemző fajok térbeli eloszlásának és várható viselkedésének elemzése F 41 2: jellemző fajok méreteloszlásának elemzése F 41 3: halászati hatékonyságot befolyásoló környezeti tényezők elemzése F 41 4: halfogó eszközök faj szelektivitásának értékelése F 41 5: halfogó eszközök méretszelektivitásának értékelése F 41 6: halfogó eszközök alkalmazhatósági feltételeinek értékelése
