Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

XLIII. Hidrobiológus Napok: "Vizeink ökológiai állapota: természetvédelem, vízhasznosítás" Tihany, 2001. október 3-5.

40 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF. F 4 2: Standardizált mintavétel feltételeinek megállapítása F 4 2i: a halfogó eszközök standardizálása típus méret összeállítás egyéb sajátosság F 42 2: a halfogó eszközök használatának szabályozása beállítási paraméterek kezelő személyzet egyéb szempontok F 42 3: a halfogó eszközök hatékonyságát befolyásoló kör­nyezeti tényezők elemzése meteorológiai tényezők hidrológiai tényezők geomorfológiai tényezők fizikai-kémiai tényezők biológiai tényezők F 4 3: A megfigyelési egységek és alegységek definiálása kü­lönféle halfogó eszközök használata esetén F 43 t: A szemi-kvantitatív becslések feltételeinek elemzé­se F 43 2: A megfigyelési alegység térbeli méretének és alak­jának meghatározása F 43 3: A megfigyelési alegység időtartamának meghatáro­zása F 43 4: A megfigyelési alegységek optimális számának meghatározása egy megfigyelési egységen belül. F 4 4: A mintavételek mintázatának meghatározása F 44 1: A mintázati formák értékelése egyszerű random mintavétel rétegzett random mintavétel csoportos mintavétel szisztematikus mintavétel F 4 5: A mintavételi időszak meghatározása F 45 ]: A monitorozási elvárásoknak megfelelő évszak meghatározása A halállomány struktúrájában megfigyelhető szezoná­lis változások elemzése F 45 2: A monitorozási elvárásoknak megfelelő napszak meghatározása A halállomány napszakos aktivitásának és eloszlásá­nak elemzése F 4 6: A halállomány vizsgálatát kiegészítő egyéb felmérések meghatározása hidrológiai és geomorfológiai sajátosságok jellemzése fizikai-kémiai tulajdonságok jellemzése antropogén hatások jellemzése egyéb 3. A halfogó eszközök kiválasztása A halfogáshoz használt eszközök igen változatosak, a­zonban a vízfolyások heterogenitása következtében nem tudunk olyan szerszámot meghatározni, amely egysége­sen alkalmazható valamennyi vízfolyás halállományának hatékony felmérésére. A halfogó eszközök lehetnek pasz­szívak (halfogáskor nem mozgatott): állítóhálók, rekesz­tőhálók, horgok, stb. valamint aktívak (halfogáskor moz­gatott) kerítőhálók, húzóhálók, elektromos halászeszkö­zök, stb. A különféle eszközök alkalmazhatóságukat te­kintve eltérőek (Hubert 1996): Passzív eszközök Viszonylag egyszerű a szerkezetük és használatuk Könnyen standardizálható a működtetésűk Alkalmasak a halállomány relatív egyedsürűségének tanulmányozásához Működtetési költségük viszonylag alacsony © Alkalmazhatóságuk függ a halak mozgási aktivitá­sától © A mintavételhez szükséges idő viszonylag hosszú © Számottevő a faj- és morfológiai szelektivitásuk © Jelentős a méretszelektivitásuk © Jellemző lehet a halak neme szerinti szelektivitás Aktív eszközök Alkalmazhatóságuk általában nem függ a halak mozgási aktivitásától A működtetésük területe (térfogata) és időtartama jól jel­lemezhető Alkalmasak a halállomány relatív egyedsürűségének ta­nulmányozásához Alkalmasak a halállomány térbeli eloszlásának vizsgálatára A mintavételhez szükséges idő viszonylag rövid © Működtetési költségük viszonylag magas © Jelentős a fajszelektivitásuk © Számottevő a méretszelektivitásuk Egyféle halászeszköz alkalmazása esetén, a legtöbb vízfolyáson nehézséget jelent a halállomány egészét re­prezentáló minták gyűjtése, mivel a halfogó szerszámok valamennyi típusára jellemző bizonyos méret- és fajsze­lektivitás. A halfauna átfogó vizsgálatakor általában cél­szerű különböző eszközre alapozott, komplex felmérést végrehajtani. 4. Az elektromos halászeszközökkel történő minta­vétel A vízfolyások halállományának regionális monitoro­zásakor többnyire előnyben részesülnek a gyors, kevésbé költséges és minimális munkaerőt igénylő halfogó eljárá­sok. Ilyen az elektromos halászat, ami kevésbé szelektív, mint a folyami halászat egyéb eszközei, és világszerte az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer a folyóvizek halbiológiai felmérésekor ( Hendricks és társai 1980, Hi­ckley 1996, Harvey és Cowx 1996). Az elektromos halászeszközök számos típusa és válto­zata ismert. A készülékek méretükben, teljesítményük­ben, kialakításukban, szabályozhatóságukban különböz­nek, ami meghatározza alkalmazhatóságuk feltételeit. Egy vízterület vizsgálatához megfelelő géptípus megha­tározásakor az F 4i feladatban felsorolt szempontok adnak segítséget. A kisebb vízfolyásokon többnyire elegendő a hátra akasztható elektromos halászgép, míg a nagyobb folyókon indokolt lehet az elektromos halászhajó haszná­lata. A halászeszközök hatékonyságát a műszaki paramé­terek mellett a kezelőszemélyzet szaktudása, gyakorlott­sága és helyismerete is jelentősen befolyásolja. A folyóvízi rendszereket nagyfokú tér- és időbeli vál­tozékonyság jellemzi, ami számos vonatkozásban hatás­sal van az elektromos halászeszközökkel történő minta­vételek eredményeire. Például a forrás és torkolat közötti hosszirányú profil mentén a fizikai, kémiai és biológiai sajátosságok gradiense figyelhető meg, az időbeni hete­rogenitást jelzi a vízhozam ingadozása, stb. A vízfolyás­ok változékonysága nem csak a halállomány eloszlását és struktúráját alakítja, hanem számottevő mértékben érinti

Next

/
Thumbnails
Contents