Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

XLIII. Hidrobiológus Napok: "Vizeink ökológiai állapota: természetvédelem, vízhasznosítás" Tihany, 2001. október 3-5.

38 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF. Vizsgálataink referencia időszakában, 1958-59-ben a KOIp, értékeket 2,4-7,8 mg 0

2/l között mérték, őszi-téli maximumokkal (Dvihally, 1966). A mérések 37,1 %-a adott 4,0 mg Oj/1 alatti értékeket. - Az összes sótartalom enyhe emelkedését mutatja a magasabb Ca

!'-koccntráció, az összes keménység és a HCOj'-koncentráció növekedése. - A pH értékek emelkedése a folyó gyenge lúgosodását jelzi. - A KOIp, értékek éves átlaga 21 %-kal csökkent, csúcsértékei áthelyeződtek az őszi-téli időszakról a vegetációs periódus idejére A növényi tápanyagok közül a nitrát koncentráció mérési eredményei a korábbi adatokhoz képest 50 %-os csökkenést jeleztek. 6. ábra 4. Növényi tápanyagok Az ásványi nitrogénformák közül a nitrát-ion mennyiségét mértük párhuzamosan vizsgálva az oldott szervetlen foszfát-foszfor tartalmat. A növényi tápanyagok a Duna vízminőségét közvetve, a vízi élővilágon keresztül befolyásolják. A vegetáció időszakban a tápanyagok 50-90 %-a a növényi szervezetekbe épül be, ugyanakkor a vízben lévő tápanyagok töménysége csökken (Varga, Ábrahám, Simor, 1989). Télen a nitrogén- és foszfortartalmú ionokat a vízi növények nem használják fel, így azok koncentrációja a terheléstől függő szintre emelkedik. Ezt az évszakos periodicitást mutatja a 7. ábra, ahol a folyó nitrát tartalmának mérési eredményei 4,2 mg/l téli csúcsértéket és 0,5 mg/l nyár eleji minimális koncentrációt jeleznek. A nitrátkoncentráció évről évre enyhén növekszik (Várday, 1987. Várday, Tevanné Bartalis, 1991. Makovinská, 1999). Figyelembe véve Dvihally (1975) méréssorozatainak eredményeit (1964-74 között 4,5-6,5 mg/l NO," éves átlagértékek), saját méréseink 50 %-kal alacsonyabb eredményt adtak. Az oldott reaktív foszfor kocentrációja szintén évszaktól függően periodikusan változott, bár a maximális és a minimális koncentráció szűkebb határértékek között mozgott a nyár eleji „nem mérhető" szinttől a tél végi 0,85 mg/l P0

4

3" koncentrációig (7. ábra). Várday, Tevanné Bartalis (1991) és Makovinská (1999) szerint a Duna-víz foszfáttartalma 1984-1997 között csökkenő tendenciájú. Az 1984-1988 évi vizsgálatok alapján az átlagos PO,,

3-koncentráció 0,51 mg/l volt, míg jelen időszaki eredményünk 0,25 mg/l évi átlagot jelez. Ez egyértelműen a vízminőség javító intézkedések hatékonyságát jelzi. Áttekintve mérési sorozatunk eredményeit és összehasonlítva a Dvihally (1966) által 1958-59-ben végzett vizsgálatokkal a következő változásokat tapasztaltuk: A növényi tápanyagok évszakos változása 1,00 0.50 0,25 -0,25 7. ábra Köszönetnyilvánítás Dolgozatomhoz nyújtott értékes szakmai és gyakorlati segítségéért köszönetemet fejezem a Magyar Dunakutató Állomás dolgozóinak. Irodalom Felföldy, L. (1987): A biológiai vfzminősltés. - Vízügyi Hidrobiológia 16. Vízgazdálkodási Intézet Horváth, L ., T. Bartalis, É. (1999): A vízkémiai viszonyok jellemzése a Duna Rajka-Szob közötti szakaszán. - Vízügyi Közlemények 81:55-79 Makovinská, J. (1999): The Danube water quality between Bratislava and Visegrád (1989-1997). - In.: I. Muha (szerk): Gabcikovo part of the hydroelektric power project enviromental impact review (Slovakia). Ground water consulting,Ltd. :143-145. T. Dvihally, Zs. (1959): Optikai vizsgálatok a váci Duna-ág alsógödi szakaszán. - Hidrológiai Közlöny 39:357-367. T. Dvihally,Zs. (1963): Adatok a Duna-vlz kémiai viszonyainak értékeléséhez. - Hidrológiai Közlöny 43:268-271. T. Dvihally, Zs. (1964): Anyagforgalom a Dunában. Halászat\0:34-35 T. Dvihally, Zs.(1964): Jahresuntersuchung der chemischen Milienfaktoren des Donauwassers ím Bereich der ungarischen Donauforschungstation Alsógöd. -Arch. Hydrobiol./Suppi XXVII.365-380 T. Dvihally,Zs. , V. Kozma ,E . (1966): Beitrag zur Kenntnis eines kleinen Zuflusses der Donau bei Alsógöd (Ungarn). - Opuscula Zoologien Budapest 6:109-118. T. Dvihally ,Zs. (1975): Die Änderung der chemischen Verhaltnisse des Donauwassers zwischen 1964-74. -Danubiala Hungarica 84:29-33. Varga, P., Ábrahám, M., Simor, J. (1999): A magyar Duna-szakasz vízminősége. - Vízügyi Közlemények 71:582-594. Várday, N. (1987): A kisalföldi Duna-szakasz hidrológiai, hidrográfiai és vízkémiai viszonyai. - In.:T. Dvihally, Zs. (szerk.): A kisalföldi Duna-szakasz ökológiája - VEAB. Keszthely, p. 7-41. Várday, N„ T. Bartalis, É. (1991): Vízminőségi állapotfelmérés és hatásbecslés a tervezett Bős-Nagymaros vízlépcsőrendszerben. - Hidrológiai Közlöny 71:153-173. Some recognition about water chemical examination of the Danube Gánti, G. Abstract: The Hungarian Danube Research Station of the Hungarian Academy of Sciences has been examining the waterchemical characteristics of the main arm in Göd for some decades. Based on a series of data collected in 2000-2001 we compared our results with the results of 1958-59 in order to realise the changes. There is a strong relationship between the changes of the water level and the suspended matter. The highest concentration of this suspended matter was experienced at the beginning of floods. The periodical changes in dissolved inorganic matter concentration depending on season can be properly observed. In winter in case of low water level the concentration of hydrogen-carbonat, calcium and magnesium in increasing compared with the data fourty years ago we have experienced minor increase in dissolved inorganic matter concentration. The pH values have proved slight alkalinity. The average of the yearly chemical oxygen demand in 2000-2001 has decreased with 21 % compared with the results some decades ago. The maximum values could be observed in the vegetation period instead of the autumn and winter period. The concentration of nutrients also depend on the season. The highest values were measured during winter. Compared with previous data set nitrate- and orto-phosphate-concentration has decreased with 50 %.