Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

XLIII. Hidrobiológus Napok: "Vizeink ökológiai állapota: természetvédelem, vízhasznosítás" Tihany, 2001. október 3-5.

16 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF. Eredmények A mennyiségi mintákban összesen 1068 I. elegáns lárva fordult elő. Emellett az Ischnura pumilio, az Enallagma cyathigerum, a Lestes barbarus, a L. dryas, a L. macrostigma, a Brachytron pratense, az Anax parthenope és az Orthetrum cancellatum lárváit is gyűjtöttük. A mintaterületről a Sympetrum meridionale és a Lesles virens lárvái is előkerültek, de ezek kvantitatív mintáinkban nem szerepeltek. Az 7. elegáns lárvái 79,2 %-át adták a mennyiségi mintákban előforduló összes szitakötölárvának, így a továbbiakban csak ezekkel foglalkozunk. Adataink nem különböztek szignifikánsan a normál eloszlástól. Annak eldöntésére azonban, hogy az egyes időpontok között van-e különbség az egyedszámban, a biomasszában, illetve az egy egyedre eső átlagos testtömegben, Kruskal-Wallis tesztet használtunk (az ANOVA feltételei a varianciák heterogenitása miatt az esetek többségében nem teljesültek). Mind az egyedszámban (x

2 = 14,452, df = 6, p < 0,05), mind a biomasszában (x

2 = 15,952, df = 6, p < 0,05), továbbá az egy egyedre eső átlagos testtömegben is (X

2 = 23,308, df = 6, p < 0,001) szignifikáns különbség mutatkozott. Az egyedszámokban szignifikáns különbséget kaptunk a július végi és az őszi minták között [MRD (mean rank difference) = 20,625, p < 0,05], ezzel ellentétben a biomasszában nem volt kü-lönbség (7. ábra). 1.0 05.04 05 24 06.22. 07.11. 07.27. 08.23. 09.19. Mintavételi időpontok 1. ábra. Az I. elegáns kelemen-széki lárváinak biomasszája és egyedszáma (átlag ± SE) a különböző mintavételi időpontokban, a 2000-ben gyűjtött mennyiségi minták alapján. Az egy egyedre eső átlagos testtömegben szignifikáns különbséget kaptunk a május elején és a július végén (MRD = 22,85, p < 0,01), a május elején és az augusztusban (MRD = 18,6, p < 0,05), valamint a május végén és a július végén (MRD = 19,85, p < 0,05) vett minták között. A fejszélességi értékek alapján csak az utolsó hat lárvastádiumot tudtuk elkülöníteni egyértelműen (2. ábra), az 1,2 mmnél kisebb fejszélességű lárvákat így nem sorolhattuk stádiumokba, ezeket összefoglalóan F-x stádiumként jelöltük. Az egy-egy időponthoz tartozó mintákban levő egyedek száma és az állatok fejszélességi értékei alapján kiszámoltuk az egyes stádiumokba sorolt, valamint a metamorfózis jeleit mutató lárvák relatív gyakorisági értékeit (7. táblázat). Ez alapján májusban és júniusban az utolsó és az utolsó előtti stádiumos lárvák túlsúlya jellemezte a populációt, míg júliusban a fiatal lárvák (F-x) voltak jelen a legnagyobb gyakorisággal, melyek augusztusra F-4-es stádiumú lárvákká, majd szeptemberben F-3-sá növekedtek. A metamorfózis jeleit mutató egyedeknek az összegyedszámhoz viszonyított relatív gyakorisága a májusi magasabb értékeket követően júniusban lecsökkent, majd július elején ismét nőtt, s ezt követően augusztusban és szeptemberben nem voltak jelen kirepülés előtt álló egyedek. Ennek ellenére a júniusi csökkenés nem bizonyult szignifikánsnak, csak a május végi és az augusztus-szeptemberi értékek között kaptunk szignifikáns különbséget (Kruskal-Wallis teszt: x

2 = 17,147, df = 6, p < 0,05; Dunn teszt: MRD = 18,6, p < 0,05, mindkét esetben). 1. táblázat. Az Ischnura elegáns különböző stádiumú lárváinak (F, F-l stb., az F-x az 1,2 mm-nél kisebb fejszélességű fiatal lárvákat jelöli, melyeknél a stádiumok megállapítása nem volt egyértelmű) és a metamorfózis jeleit mutató egyedeinek (M) relatív gyakorisága az összegyedszámhoz viszonyítva, mennyiségi minták alapján (az időpontonkénti legnagyobb értékeket vastagított számokkal emeltük ki) Időpt. F-x F-5 F-4 F-3 F-2 F-l F M 05.04 0,03 0,03 0,13 0,10 0,13 0,31 0,27 0,10 05.24 0,02 0,02 0,09 0,12 0,24 0,24 0,27 0,15 06.22 0,13 0,05 0,15 0,07 0,13 0,24 0,23 0,05 07.11 0,33 0,13 0,13 0,09 0,07 0,10 0,15 0,10 07.27 0,54 0,15 0,21 0,03 0,01 0,02 0,04 0,02 08.23 0,08 0,08 0,43 0,34 0,06 0,00 0,01 0,00 09.19 0,00 0,00 0,06 0,66 0,28 0,00 0,00 0,00 2. ábra. Az I. elegáns egyes lárvastádiumainak elkülönítése a fejszélességi értékek és hozzájuk tartozó egyedszámok alapján (F = utolsó lárvastádium, F-l = utolsó előtti stádium stb., míg F-x összefoglalóan jelöli azt a tartományt, amelyben a lárvastádiumok elkülönítése nem volt egyértelmű). y = -.9401 * 3.2416 'X Korreláció: r= .99140 -0.2 -0.1 0.0 0.1 0.2 0.3 0,4 0.5 0.6 Log fejszólesség (mm) 3. ábra. Az 7. elegáns lárváinak száraz tömege a fejszélesség függvényében. A regresszióanalízishez (5. ábra) a fejszélesség és a száraz tömeg 10-es alapú logaritmusát használtuk, és szoros összefüggést kaptunk a két változó között. Diszkusszió Az 7. elegáns az aszinkron fejlődésü fajok tipikus képviselője, hiszen tavasztól őszig mind az imágók, mind a lárvák folyamatosan gyűjthetők. így egy víztérben adott pillanatban különböző stádiumú lárvák vannak jelen, ami miatt időben jelentős különbségeket sem a biomasszában, sem az egyedszámban nem várhatnánk. A júliusvégi (zömmel fiatal lárvákat tartalmazó) minták egyedszáma mégis szignifikánF-4 F-3 Fejszélesség (mm)