Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

XLIII. Hidrobiológus Napok: "Vizeink ökológiai állapota: természetvédelem, vízhasznosítás" Tihany, 2001. október 3-5.

17 san különbözött az őszi mintákétól, melyekben jóval kevesebb lárvát találtunk. A változás hátterében egyrészt az a természetes folyamat állhat, melynek során a lárvális növekedés és fejlődés előrehaladtával az egyedszám folyamatosan csökken, s ezzel párhuzamosan az egy egyedre eső átlagos testtömeg növekszik (ezen az összefüggésen alapul például az Allen-görbe, a szekunder produkció számításának egyik alapvető módszere, lásd pl. Waters 1977). Ez azonban önmagában kevés ahhoz, hogy az egyedszám drasztikus csökkenésére, főleg átfedő korcsoportok esetén, magyarázatot kapjunk. A változásért sokkal inkább a zsiókaállományok szárazra kerülése, ezáltal a lárvális élőhelyek beszűkülése, illetve megszűnése tehető felelőssé. Emiatt az áttelelésre váró lárvák nagy része valószínűleg elpusztul, amit az is bizonyít, hogy következő év tavaszán a mennyiségi mintáinkban már szinte egyáltalán nem fordultak elő. A regresszióanalízis alapján az 1. elegáns lárváinak száraz tömege (szt) a fejszélesség (fsz) ismeretében az szt = 0,1127(fsz)

3,

4 egyenlet alapján adható meg, ami jó egyezést mutat a Benke és mtsai (1999) által az Ischnura génuszra megadott, szt = 0,1189(fsz)

3 exponenciális függvénnyel. Az I. elegáns lárváinál - az aszinkron fejlődés ellenére az egyes stádiumok, illetve korcsoportok aránya időben jelentősen változik, bár nem olyan egyértelműen, mint a jóval gyakrabban vizsgált szinkron fejlődésű fajoknál. Ezeknek az arányoknak az ismerete segíthet az egyes generációk elkülönítésében. Az áttelelt egyedek kirepülése május hónapban folyamatosan megfigyelhető, hiszen egyrészt a metamorfózis stádiumába lépett egyedek relatív gyakorisága ekkor viszonylag magas értéket mutat, másrészt ebben az időszakban az F-l és az F stádiumú lárvák túlsúlya jellemző. Júniusra a metamorfózis jeleit mutató egyedek relatív gyakorisága kissé lecsökken, július elején pedig újra nő, ami valószínűleg egy újabb (a második) generáció kirepülését jelzi. Ezt követően, július végén a fiatal lárvák kerülnek túlsúlyba, s feltehetően ezekjelentik azt a 3. generációt, amely őszre eléri az F-2 stádiumot és megfelelő vízborítás esetén nagyrészt áttelelne. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a mintavétel során nem azonos hatékonysággal gyűjtöttük a különböző nagyságú lárvákat, amint ez a lárvastádiumok elkülönítésére szolgáló diagramból is jól látszik. A 0,85 mm-nél kisebb fejszélességű egyedek nagy részét az in situ válogatás során például egyszerűen nem vettük észre, ezért az F-x stádiumos lárvák egyedszámait alulbecsültük, ami egyébként mennyiségi mintavétel során elég gyakori hiba (Benke 1984, Benke és Benke 1975). Mindezt szem előtt tartva nem zárhatjuk ki azt a lehetőséget sem, hogy az I. elegáns egyedeinek kis hányada trivoltin, vagyis az áttelelt lárvák május elején kirepülnek, majd a 2. generáció június végén, s végül a 3. július végén, illetve augusztus elején. A legutolsó kirepülés a metamorfózis előtt álló lárvák július végén kimutatott csekély hányada alapján valószínűsíthető. A szitakötők esetében is gyakori jelenség, hogy az éghajlattól függően változik az egy év dél-európai közelrokon faja, az /. graellsii elterjedési területének déli részén (É sz. 34°) kvadnvoltin, ettől északabbra (É.sz. 37°) trivoltin, míg a legészakibb részen (É sz. 42°53') már csak két generációja fejlődik ki évente (

Corbet 1999). Az sem számít kivételnek, hogy egy víztéren belül ugyanazon faj szemivoltin, univoltin vagy bivoltin legyen. Ezért elképzelhetőnek tartjuk, hogy a Kelemen-széken, mint könynyen felmelegedő sekély víztérben, az I. elegánsnak akár három generációja is kifejlődjön egy év alatt, bár valószínűleg jóval ál talánosabb a faj bivoltin jellege. Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozunk a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának, amiért engedélyezte a kutatást a Kelemen-széken. Köszönet illeti Utassy Tibort, aki segítette munkánkat, Kiss Bélát, aki nagy segítséget nyújtott a mintavételek előkészítésében, és az adatok feldolgozásában Munkánkat az OTKA F30527 sz. pályázata (Müller Zoltán) támogatta Irodalom Benke, A.C. (1970): A method for companng individual growth rates of aquatic insects with special reference to the Odonata Ecology 51:328Benke, AC., Benke, S.S. (1975): Comparative dynamics and life histories of coexisting dragonfly populations Ecology 56: 302-317. Benke, A.C. (1984): Secondary production of aquatic insects In: Resh, V.H. & Rosenberg, D.M. (eds). The Ecology of Aquatic Insects: 289-322. Praeger Publishers, New York. Benke, AC., Huryn, A.D., Smock, L A., Wallacc, J.B. (1999): Lengthmass relationships for freshwater macroinvertebrates in North America with particular reference to the southeastern United States . J. N. Am. Benthof Soc. 18: 308-343 Biró Cs., Boros E., Kovács É., Sipos F., Tölgyesi I., Vajda Z. (2001): A Kiskunsági Nemzeti Park digitális élöhelytérképe SPOT-4 űrfelvétel interpretációja alapján. Munkaközi anyag. Kézirat. Kisk. N Pk Igazg Boros E. (1999): A magyarországi szikes tavak és vizek ökológiai értékelése. Acta biol. debrecina, Suppl. oecol. hung. 9: 13-80. Corbet, P.S. (1999): Dragonflies: Behaviour and Ecology of Odonata. Harley Books, Colchester, 829 pp. JuhászP., Kiss B., Olajos P. (1998): Makroszkopikus gerinctelenek faunisztikii vizsgálata a Kiskunsági Nemzeti Park néhány szikes tavában Kutatási jelentés. Kézirat. Juhász P., Kiss B., Lengyel Sz, Olajos P. (1999): Vízi makroszkopikus gerinctelenek faunisztikai és mennyiségi vizsgálata a Kiskunsági Nemzeti Park szikes víztereiben. Kutatási jelentés. Kézirat. Kiss B. (2000): Alföldi vizes élőhelyek vízi- és vízfelszíni poloskaegyütteseinek [Heteroptera (Nepomorpha és Gerromorpha)] szünbiológiai jellemzése. PhD értekezés. Kézirat. Debrecen 145 pp. Kiss B., l^engyel Sz, Müller Z., Juhász P., Olajos P., Szállassy N., Dévai Gy., Grigorszky I. (2001): A Kiskunsági Nemzeti Park szikes víztereiben élő vízi makroszervezetek mennyiségi vizsgálata (Hirudinea, Gastro]x>da, Odonata és Heteroptera). Hidr. Közlöny 81/5-6: 385-388. Lawton, J.H. (1971): Ecological energetics studies on larvae of the damselfly fyrrhosoma nymphula (Sulzer) (Odonata: Zygoptera). J Anim Ecol. 40: 385-423. Lombardo, P. (1997): Predation by Enallagma nymphs (Odonata, Zygoptera) under different conditions of spatial heterogeneity. Hydrobiologia 356: 1-9. Müller Z (2001): Szitakötő-fajegyüttesek tér- és időbeli változásainak szünbiológiai elemzése. PhD értekezés. Kézirat. Debrecen. 128 pp. Solimini, AG., Tarallo, G.A., Carchini, G. (1997): Life-history and species composition of the damselfly assemblage along the urban tract of a river in central Italy. Hydrobiologia 356: 21-32. Waters, T.F. (1977): Secondary production in inland waters. Adv. Ecol. Res. 10: 91-164. alatt kifejlődő generációk száma Például az I. elegáns egyik Growth and development of Ischnura elegáns larvae in a sodic pond in Hungary E. Bárdosi, N. Szállassy, Z. Müller, S. Nagy, Gy. Dévai Abstract: The growth and changes in density and biomass of Ischnura elegáns larvae were traced with regular quantitative sampling carried out in Bolboschoenus maritimus stands of a sodic pond called Kelemen-szék in the Kiskunság National Park from May to September, 2000. Density decreased significantly from the end of July till mid-September, while there was no marked differences in biomass throughout the sampling period Larvae in different stadia of the asynchronous I. elegáns usually inhabit continuously water-bodies throughout the year, but the drying out of the sodic pond at the end of the summer caused dramatically changes and nearly resulted in complete disappearance of the overwintering larvae On the basis of average individual weight and the relative frequency of stadia, F and F-l larvae were predominant m May, which differed significantly from the prevailing young larvae at the end of July. Considering the relative frequency of larvae showing signs of metamorphosis we came to the conclusion that I. elegáns populations inhabiting the sodic pond may be mostly bivoltine, although their minor part could even be trivoltine. Keywords: Ischnura elegáns, larval development, sodic pond, phenology