Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

6. szám - Nyeste Sándor: Frekvenciaváltók víziközműveknél

338 4. Az oldott oxigén (DO) szabályozása A 9. ábrán a szigetvári szennyvíztisztító telep egyik medencéjének DO-idő függvénye látható. 9. ábra. Az oldottoxigén (DO) alakulása Az éjszakai órákban azért emelkedik fel a DO, mert a 37 kW-os légbefilvó teljesítménye egyszerű eszközökkel nem szabályozható. A magas DO érték mind az energia­takarékosság, mind a tisztítási hatásfok szempontjából célszerűtlen. A tisztítási technológiától függően egy jel­lemző érték: = 2 mg/l. A folyamatos kimenetű DO mérő + FV + légbefuvó alkotta szabályozási kör segítségével a DO^ 2 mg/l tartása lehetségesnek látszik a telep idősze­rű terhelésétől függetlenül. Szabályozás esetén időará­nyosság alapján kb. 150 kWh/d megtakarítás becsülhető. Egy tárcaközi bizottság támogatást ad a víz- és csatornadíjak nagy­ságának „csökkentésére". Ez a támogatás lehetne kisebb, ha az üzemel­tető szabályozni tudná a DO értékét. Az állam megfelelő szervei dönté­si helyzetben állnak ebben a helyzetben is: támogatást adnak az árak, vagy beruházási pénzt az üzemeltetési költségek csökkentéséhez. Egy ilyen mérlegelést mindig befolyásolni próbálják lobbiérdekek. A FV gyártók, forgalmazók lépjenek fel a DO szabályozás megvalósítása ér­dekében. Sokkal sikeresebbek lehetnek, ha az igény megfogalmazásán túl konkrét, egyeztetett normaszöveggel jelentkeznek. Ugyanis a szerző megkeresésére az akkori KHVM ezt a szabványosítási munkát nem so­rolta a fontosak közé. 5. Fajlagos mutatók eltérése Majs községben a HG karbantartása során (FV-s nyo­mástartás), és utána (nyomáskapcsolós üzem) mérték 10­10 napig a fajlagos mutatók számításához szükséges ér­tékeket: a kWh és a m 3 óra állásokat. A FV a szokásos­nál kisebb nyomás értéket tartott. Megállapítások: a.) a FV-s üzem fajlagosa lényegesen kisebbre adódott; b.) a napi = 150 m 3 termelés = 100 m 3-re csökkent, kisebb lett az ún. „rákényszerített" fogyasztás és a hálózati veszte­ség; c.) üzemmódon belül a fajlagos szóródása csekély; d.) a vízórák a méréshatáruk végén mémek pontosabban: a FV használata miatt törvényszerűen fellépő kisebb tér­fogatáramok mérése pontatlanabb (megindulási küszöb); e.) a villamos fogyasztásmérők felharmonikus tartalmú szinusz 50 Hz-et kapnak. A két üzemmód fajlagos ener­gia felhasználásának [kWh/m 3] eltérése olyan nagy, hogy azt a kisebb tartott nyomás nem indokolja. A mért érté­kek közlésére a megismételt vizsgálat hiánya (tulajdoni átalakítás) miatt nem került sor. A lényeges eltérés felté­telezett okai: mérőóra(k), légzsák a hosszú bekötőveze­tékben; leszakadt tolózárnyelv. Ennek az esetnek az is­mertetésére azért került sor, mert ha a két fajta üzem jel­lemzői között nagy eltérés van, akkor az üzemeltetőnek az ehhez hasonlókat célszerű végiggondolnia. Szubjektív megjegyzések', a.) A kút az 1526-os mohácsi csatame­zőn van b.) A szerző 10 napos adatgyűjtését az a vád érte, hogy az ha­misítás. Az utólagos ellenőrzés valóban kimutatta, hogy a kútnapló ter­melési adatai mások, mint szerzőéi. Az eltérés oka: a naplót utólagosan töltötték ki, a prémiumfeltételekben meghatározott hálózati veszteség érték betartása érdekében „kozmetikázták". A vádaskodó energetikus 11IDROLÓGIAJ KÖ ZLÖNY 200 2. 82. ÉVF 6. S Z. szakmai színvonalát jellemzi, hogy a hálózati veszteség torzítását a szükségképpen jelentkező energia-fajlagos változásán keresztül nem észlelte [1], c.) A lakosság a FV-s üzem alatt .Jobbnak" érezte az ivó­vizet [2], 6. A csőtörési gyakoriság csökkentése FV-val A Márok-Töttös-Lippó-Bezedek térségében lévő műanyag körveze­téken fellépő rendkívül sok csőtörés ügyét ismertette a [3], A HG szint­jének folytonos mérésével és FV-s szivattyú működtetéssel megszűnt a ki/bekapcsolás okozta nyomáshullám, a töltés/ürítés okozta fűrészfogas jellegű dinamikus csőterhelés. 1996 óta működik így a rendszer, amely előtte nagyon sok gondot okozott 7. Nyomástartás hidromult'tval, és tüzivízszivattyú Egy zóna feletti rész ellátásához építettek be az előb­biekből l-l db-ot: szivattyúk; átváltó/szabályzó automa­tika, légüst stb. Danfoss FV-t alkalmaztak, de a szabály­zó behangolás nem az előbbi P, 1, D tagjával történik, hanem a Grundfoss tasztatúrán egy t paraméterrel. Az a­dott helyen t = 5 s volt beállítva. Ezzel a rendszer nem volt stabil. A nyomás felszaladt, a szivattyú leállítására és felváltására került sor. A 10. ábrán a fiírészfogszerűen ingadozó nyomás és a 0-50 Hz között gyorsan mozgó frekvencia látható, amely gyors, dinamikus hálózatterhe­lést jelentett. (A frekvencia átmeneti részét áttekinthetőség miatt elhagytuk. A következőn használható az eredeti diagram ) P •f/vc i > f IjVuucüitutjuuuuuuuuílüuduuuljuu uvuim^ 10. ábra. Nyomás-idő, frekvencia-idő diagramm A feleslegesen elvégzett járókerék módosítás sem ho­zott változást. A légüst tervezett növelése előtt egy t = 50 s időállandó beállítás stabillá tette a nyomás-idő függ­vényt. Módszer: t változtatás, és vonalíróval a hatást fi­gyelni [4]. Az így megváltozott, letisztult helyzetet a 11. ábra mutatja. A nyomás stabilizálódott, a frekvencia követette a napi fogyasztás lefutási görbéjét, két tájékoz­tató óra adattal. 11. ábra. Nyomás-idő, frekv.-idő, 1999. 05. 04 - 05. 05. Tapasztalatok: a.) volt, hogy a FV hosszú idejű, teljes fordulatszámmal sem tudta tartani a nyomást csőtörés miatt. A nyomáskapcsolóról működő, jelentős teljesítmé­nyű tüzivízszivattyú beindulása növelte a csőtörési kárt. b.) A szívóoldali tározó mosatásakor a védelem először a hidromultiX tiltotta le. Kissé később a tűzivíz-szivattyú még kb. 5 percet tudott nyomáskapcsolós módon működ­ni. Az így ki/bekapcsolgató nagy teljesítményű gép a fel­kavaró hatáson keresztül lakossági panaszt okozott [5].

Next

/
Thumbnails
Contents