Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

6. szám - Nyeste Sándor: Frekvenciaváltók víziközműveknél

NYESTE S Frekvenciaváltók viziközmüveknél 339 Ezért állandó bénítása, majd tűz esetén történő távbekap­csolás veszélyes. A távfelügyeleti csőtörést/tüzet megkü­lönböztető szoftver megírása összetett feladat. Az ilyen „kettősnek" az üzemvitele fegyelmet és erre is felkészí­tett személyzetet igényel, c.) Az ún. státuszváltás a „ke­mény" hálózat idején történik. Célszerűbb lenne ez egy „lágyabb" hálózat idején, mert a 11. ábrán nyomástüske látható. 8. Hálózati veszteség a.) Téseny község jelentős mértékű (35-40 %) háló­zati vesztesége okának keresése során: a.) a jól ismert ún. felezéses, b.) az ún. éjszakai szintcsökkenési mód­szer, c.) FV került felhasználásra. A 12. ábra alapján: használható tolózárral (FT) két részre lett „osztva" a rendszer. Az egyik (nappal változtatott) részen éjjel a HG, a másikon FV tartotta a nyomást (PC). A éjszaka 2 és 3 óra közötti HG szintváltozást OH 850 kompenzo­gráffal rögzítve megbecsülhető volt a részrendszerek vesztesége. így lehetett haladni a jelentős veszteségű rész felé. Az ok egy nem közterületen (állami gazdaság) lévő törés volt. SOm* HO Fogyasztók 12. ábra. A Téseny-i szakaszolás b.) Kishárságyon a domboldalban lévő betonmedence folyását vizsgáltatta az üzemeltető. A medencét teljesen kizárták, a nyomást FV tartotta. Mivel a szint nem csök­kent, a medence nem eresztett. 9.) Szennyvíztelepi felhasználások (Komló) 9.1.) A telep első műtárgya a szivattyúház. Buborékol­tatós szennyvízmagasság-mérő és FV segítségével meg­valósított szintszabályozás mindig a beérkező mennyi­ségnek megfelelőt továbbít a többi műtárgyhoz. Kedvező hatások: a./ a terhelés „simított", nem lökésszerű, b./ Az úszókapcsolós üzem esetén a súlypont alsó és felső kap­csolási értéknek megfelelő szint felénél van. FV-s üzem­nél a szintet a felső billenési közelében lehet tartani, kb. 0,7 m emelési munka megtakarítható. Kedvezőtlen hatá­sok a.) az állandó értéken tartott szennyvízszint teteje „kérgesedik"; hetente egyszer rövid időre át kell állítani úszókapcsolós üzemre, b.) A szivattyúház osztó részén homokszerű anyag válik ki; nagynyomású tisztítással tá­volítható el kb. negyedévente, c.) az átemelő szivattyú kisebb hatásfokú munkapontban is dolgozik. 9.2.) A homokfogó légbevitelét 40-60 % közötti hely­zetekben használják. „Fajlagos homok kiválasztási táva­dó" vagy érintőleges sebességmérő híján ez nem zárt szabályozókör. Váratlan üzemeltetési tapasztalat: a ké­nyelmes bevitel változtatás könnyíti a következő, leve­gőztető műtárgy oxigénbevitelének módosítását. 9.3.) Az utóülepítő recirkulációs szivattyúinak teljesít­ménye könnyen állítható kézi üzemben 70-100% közön. A szívócsövek ellenállás különbségeiből adódóan egyes helyeken kisebb a szívás, itt felúszás is tapasztalható. Ezt az időszakos direkt működtetés megszünteti. 9.4.) A szalagos iszapprés szállítószalagja sebességé­nek kényelmes állítása történik FV-val egyenáramú mo­tor, mechanikus hajtómű stb. helyett. 10. Villámcsapások FV működött még ideiglenesen, HG karbantartás ide­jén a következő településeken: Beremend, Felsőszent­márton, Magyarbóly, Szentlőrinc, Vajszló, Zádor. Az ún. A, B, C osztályú külső villámvédelmet sehol sem lett é­pítették ki. A víztartalék „teljes" hiánya miatt különösen kritikus a villámcsapások hatása. Az e cikkben bemuta­tott esetekben egyetlen egyszer egy Lenze készülékkel (Magyarbóly) fordult elő olyan gond, amely a villámcsa­pások másodlagos hatására vezethető vissza: villámlás után megszűnt a hálózati nyomás; „reset"-tel újraindult a FV. Ennek alapján üzemeltetői szempontból a készülé­kekbe beépített ilyen saját védelem megfelelő. 11. Lágyindítók-frekvenciaváltók A 13. ábrán egy lágyindítóval végzett két leállítás nyomás-idő diagramján a 20 bar-os rendszer kb. 5-6 bar­os lengései láthatók. Sok értéket próbáltak ki: a különfé­le beállítási paraméterekkel végzett leállások alig külön­böznek egymástól. A feszültségejtési tulajdonság sem ja­vított a helyzeten. Előfordult, hogy a szivattyú el sem in­dult. Ezek a lágyindítók a villamos hálózatot jól védik az áramlökések ellen. A csőhálózat oldali lágyindítás kiér­tékeléséhez szükséges lett volna az itt megelőzően hasz­nált tolózáras indítás/leállítás nagy sebességű diagramjá­ra. Ilyen azonban nem készült, és már nem készülhet. A PID szabályzók nemcsak egy érték tartására, hanem kö­vetésre is alkalmasak: képesek egy nyomást „rámpával" egyik értékből egy másikba átvinni, de: a.) a talpcsapágy védelme miatt fi ndítási­>35 Hz legyen [6]! b.) I > Os. Meg­valósítási eset híján is feltételezhető, hogy FV-val a 13. ábrán látottnál jobb átállást is meg lehet valósítani. Tekintve, hogy e 20 bar-os rendszer így is üzemeltethető, nincsenek is ilyen üzemeltetői igények. 12. Sikertelenségek a.) A reménypusztai HG távmüködtetésének meghibá­sodása és jelzőkábel hiánya ellenére meg kellett oldani az átmeneti üzemeltetést. A szerző a nyomásesési tör­vényszerűséget figyelmen kívül hagyva, az indítási nyo­másértéket FV-val állandóra beállítva kívánta a HG szintjét stabilizálni. Utólag természetes: eltérő térfogatá­ramhoz (aktuális fogyasztáshoz) más-más nyomásesés

Next

/
Thumbnails
Contents