Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
6. szám - Major Pál: Síkvidéki erdők hatása a vízháztartásra
322 1 1IDROLÓGIA J KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF 6. SZ. 4. Az erdő növekedése és vízfelhasználásának kapcsolata Akkor, ha számszerű kapcsolatot akarunk felállítani pl. a tényleges párolgás és a meteorológiai tényezők között, nem hagyhatjuk figyelmen kívül az erdő növekedéséből származó hatásokat sem. Valamilyen módon tehát rekonstruálnunk, számszerűsíteni kellett 1954-től az erdő növekedését. Ezért kapcsolatba léptünk az Erdészeti Tudományos Kutató Intézet kecskeméti kísérleti telepével, és az általuk ajánlott módon kíséreltük meg az erdő növekedését jellemezni. 3. ábra. 35 éves fekete-fenyő törzs évgyűrűk alapján megállapított metszete és jellemző méretei 16 jellemzőnek tekintett fatörzset vágtunk ki a 100 * 100 m-es, differencia területünk melletti erdőrészből. Ezekből 01-1,3 (mellmagasság) és utána minden páratlan méterből szeletmintát vettünk, amelyeket csiszolva évgyűrű számlálásra használtunk. A minták között fekete fenyő, erdei fenyő, nyárfa és akácfa is szerepelt. Az évgyűrű számlálások eredményeit feldolgoztuk és ezeket a 3. ábrán példaként bemutatott szelvényben ábrázoltuk. A fa hosszszelvénye az egyes évgyűrűk hosszmenti lefutását ábrázolja Ennek alapján megállapítható a fa magassága a {h = f(t)}, és a mellmagassági átmérő {d,, = f(t)} a különböző években. Ezekkel az értékekkel táblázatból határoztuk meg a fa tömegét tömör köbméterben {V = f(t)}. Az azonos fafajtákra kapott eredményeket az 1976-ban megmért mellmagassági átmérő függvényében a példaként, fekete fenyőkre bemutatott, 4. ábrán láthatjuk. A 100 x 100 méteres hálóelem területén megmérve mind a 967 fa mellmagassági átmérőjét, a különböző múltbeli évekre megállapítható volt, ezen az 1 hektáros területen a fák tömegének időbeni változása 1945-től 1975 ig. Az akkori törzsállomány valószínű 1954-ben alakult ki, és 1954-1975 között megállapítható volt a fatömeg és a csapadék változási trendjének szoros kapcsolata Az 5. ábrán feltüntettük az intercepció nélküli párolgás függvényében a fentiek szerint meghatározott tömör köbméter értékeket. (Megítélésünk szerint az intercepció változása a fák növekedésével, egy meghatározott fejlődési időszak után kevéssé változik. Az erdőben a fák koronájának a területét az erdő faállományának sűrűsége nagymértékben korlátozza Az alsó ágak elhalásával a korona függőleges mérete sem változik nagymértékben). Az így ábrázolt pontok egy4. ábra. Komlósy-telepi fekete-fenyők fatömegének változása 1955-75 között az 1976. évi mellmagassági átmérő függvényében 5. ábra. A tényleges párolgás és az erdő tömegének kapcsolata. (1954-1972. Komlósy-telep, fenyőerdő)
