Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
6. szám - Major Pál: Síkvidéki erdők hatása a vízháztartásra
MAJOR P Síkvidéki erdők hatása a vízháztartásra 323 Az ábrából láthatóan 1973-74-75 kivételével (magyarázni nem tudtuk) eléggé jellegzetes és egyértelmű kapcsolat mutatható ki. Az ábrát ágy értelmeztük, hogy 1954 és 1966 között az erdő növekedésével ugrásszerűen nőtt az erdő párologtató képessége. A párolgás növekedésének mértéke ettől kezdve csökken és valószínű az 1973. évtől kezdve már nem növekszik A pontok nyilvánvaló szóródása jelzi, hogy a különböző meteorológiai körülmények más és más párolgási körülményeket jelentettek az egyes években. Mégis kiolvashatjuk, hogy valahol az 1966-os év táján állt elő az a helyzet, amikor az erdő a maximálisan lehetséges vízfelhasználás állapotába jutott. Az ábrából azt állapítottuk meg, hogy hasonló adottságú erdő 21-28 év után megérett a kitermelésre. Esetleg érdekes adatként állapítottuk meg, hogy ebben az időszakban 1 fa maximálisan, évente mintegy 6-7 m 3 vizet volt képes elpárologtatni. 5. Az erdő talajvízszint-süllyesztő hatása Schoeller [9] szerint a síkvidéki erdő transzspirációja igen jelentős. Ez azonban függ a fák korától és a rendelkezésre álló víztől is. A tűlevelűek többet párologtatnak, mint a lomblevelűek, az idősebbek, mint a fiatal fák. Itt kell megjegyeznünk, hogy az erdők megélnek és fejlődnek talajvíz felvételi lehetőség nélkül is. Ha azonban rendelkezésükre áll talajvíz, azt mindenképpen felhasználják. Schoeller szerint az erdők evapotranszspirációjának maximuma akkor van ha gyökérzete eléri a talajvíz feletti kapilláris zónát, azaz a talajvíz nincs mélyebben 4-5 méternél. Általában a fák evapotranszspirációja nagyobb, mint ugyanazon a helyen más növényzeté. Az erdő lesüllyeszti a talajvizet. Erről könyvében oroszországi adatokat közöl: A talajvíz terep alatti mélysége az erdőben az erdőn kívül Erdő a Néva völgyében 3 méter 0,5 méter Pavlovszkij obszervatórium erdeje 2,5 méter 0,5-0,7 méter Voronyezsi 60-80 éves erdók 15 méter 4,4 méter Voronyezsi 60-80 éves erdók 17 méter 8,5 méter Herszoni fekete erdő 14 méter 11 méter nek keretében a „szivattyúzás" esti leállásával történik a kialakult depressziós tölcsér visszatöltődése, a talajvízszint emelkedésével. A következő napi, nappalt, új üzemmel a talajvízszint csökkenése a depressziós tölcsér újraképződését jelza. A felhős hideg idő hatása itt is megfigyelhető Az L kútban azért nem jelentkezik a napi ingadozás, mert az erdő alatti depressziós tölcsér tere nagyméretű, hihetően az erdő széléig tart, és így időben nincs mód a visszatöltődésre a teljes erdős területen. TmJOijn'i ÍJÍ 6. ábra. Erdő leszívó hatása a talajvízre. (VITUKI Komlósy I. talajvíz-kísérleti telep) Az előzőekben említettük, hogy hibás adatnak tűnhet, mint azt az előzőekben kifejtettük, hogy a tényleges, évi párolgás magasabb értéket mutatott, mint az évi csapadék öszszege. Ezt a jelenséget azzal magyaráztuk, hogy a síkvidéki, nem nagy kiterjedésű erdő oldalirányból, oldalirányú szivárgásból pótolja az esetleg hiányzó csapadékot. Ezt a körülményt mutatja 6. ábránk helyszínrajza, amelyen ábrázoltuk kísérleti területünk erdejének és környezetének talajvíz-szintvonalait. Ennek alapján megállapítható, hogy a mintegy 2 2,5 km széles erdősáv alatt a talajvíz szintje maximálisan 0,8 -1,1 m-el mélyebben helyezkedik el, mint az erdőn kívüli területeken. Az ábra teljesen hasonló képet mutat, mint egy esésben lévő talajvíz felszínének változása talajvíz-kitermelés hatására Még a jellegzetes inflexiós pontok is kimutathatók. A fák szivattyú hatásának egy érdekes példáját szeretném végül bemutatni a 7 ábrán. Az ábra felső részén a telep L jelű, erdőben lévő kútjának 1970. július havi idősorát láthatjuk. Az idősor az évszaknak megfelelő normális talajvízszint süllyedési trendet mutat, a bejelölt felhős, hidegebb időszak csökkent párolgásának hatásával. Az alatta lévő idősorok két, tisztáson, egy magányos fenyőfa közelében lévő kutak idősorát mutatja Az idősor itt napi ingadozást mutat A magányos fa a tisztáson nem-permanens szivattyúként működik. A napi ingadozás idősorának trendje a talajvízszint nyári csökkenésének trendjét jelzi, míg a napi ingadozás a fa napi párologtatási üzemét, amely4o <1 <i o "t <j~l "<f "7 \*x> ZJ íz Vt 4170 JUL/ US 7. ábra. A talajvíz napi ingadozása. (Komlósy-telep)
