Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

1. szám - Hajnal Géza: A budai Várhegy vízmérlege

lllDROt.t'XilAl KÖZLÖNY 2002. 82. IÍV1-. 1. SZ zárójelben látható értékeket. A beszivárgás mértékét az öszszes csapadék egyharmadának, illetve 25 százalékának vették fel. 2. táblázat. Vízniérlegszámítások eredményeinek összehasonlítása Ezeken a különbségeken kívül a legszembetűnőbb eltérés az eddig készített vízmérlegek között az, hogy csak Homsitzkyi H számolt az urbanizációs tényezőkkel, a későbbi számítások teljesen figyelmen kívül hagyták azokat. Kessler H összehasonlította ugyan a barlangi méréseken alapuló "fordított" számítását az elvi modellel számított eredményekkel, de nem próbálta meghatározni az összes paramétert Helyesen állapította meg, hogy a hegy vízháztartásában a közműhibákból eredő veszteségek a meghatározók, ám annak arányait a későbbiekben több szakvéleményben (FÖMTERV 1984, 1993) tévesen adták közre (95 % vízvezetéki víz és 5 % szennyvízzel kevert csapadékvíz). A továbbiakban az urbanizációs hatásokkal is számoló vízmérleg egyes elemeit vesszük sorra. 3. Természetes víz-utánpótlódás 1. ábra. Havi csapadék-adatok összehasonlítása Buda legrégebbi csapadékmérő állomása 1841 óta a Rózsadomb lábánál a Kitaibel Pál utcában, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) területén üzemel Már a XIX. században észlelték a budapesti mérőhelyek adatsorainak különbségét, s megállapították, hogy a csapadék eloszlása területenként változó Ez indokolhatta, hogy az OMSZ állomástól légvonalban pár száz méterre újabb mérőpontot állítottak fel a Várkert területén A két állomás múlt század első felének éves csapadékátlagát közzé tették (Karakas 1967) Eszerint a vári állomáson 1901 és 1950 között az átlagos évi csapadék 579 mm volt, míg az OMSZ állomáson ugyanerre az időszakra 617 mm éves átlag adódott A csapadékeloszlás területi változásai és a vári csapadékmérés megszűnése tette szükségessé, hogy újabb vári méréseket végezzek A Táncsics Mihály utcában mértem a csapadékot 18 hónapon keresztül A légvonalban kb. 500 méterre található OMSZ területén működő csapadékmérő állomás azonos idejű (1993 10 - 1995 3 ) adatsorával összevetve 13 havi csapadékösszeg lényegileg megegyezik egymással, két hónap mérési adatai megsemmisültek, s csak három hónap értékeinél mutatkozik jelentős eltérés (/. ábra) Ezek azonban az észlelés körülményeiből adódtak (az észlelő távolléte miatt több napon is elmaradt a regisztrálás), így a Táncsics Mihály utcában mért adatok alapján megállapítható, hogy a Várhegy területére értelmezhető a OMSZ adatsora. így 30 éves csapadék adatsor áll rendelkezésre, ami elegendő is, mivel a többi vízadatból nem volt összevethető érték a csapadékkal a korábbi vizsgálati időszakból Ez lehetővé teszi az idősorok statisztikai-hidrológiai vizsgálatát, illetve új átlagértékek számítását Az éves csapadék átlag a vizsgált évek számától függ. A Várhegy területére készített különböző vízmérlegek lényegesen eltérő éves csapadék átlagokkal számolnak (Horusitzky 1937, Kessler 1971, FÖMTERV 1988, 1993), a legtöbb tanulmány évi 610 mm-rel. Ez az érték közel azonos két ötéves periódus átlagértékével (1965-1970, 1975-1980), illetve a század első felének átlagos évi értékével, vagyis csak ezekre az időszakokra értelmezhető 1970-től négy alkalommal volt 800 mm-t meghaladó éves csapadék Budán, a Szabadság-hegyi állomáson Az OMSZ állomásának maximumát 1999-ben mérték, 841,2 mm-t Ugyanakkor érdekes megfigyelni, hogy harminc év évi minimuma 1997-ben született (326,5 mm). Ezek az adatok is azt mutatják, hogy szárazabb periódus következett be a múlt évezred végén a múlt század első ötven évéhez képest. A vízmérleg számítások, illetve az egyéb vízvizsgálatok a 30 éves átlaggal (ami szinte megegyezik az utolsó öt év átlagával), az utolsó 30 év ötéves átlagaival és az 1970-197l-es és az 1998-1999-es havi csapadékértékekkel dolgoztak (3. táblázat) 3. táblázat Az OMSZ területén működő csapadékmérő állomás adataiból képzett átlagok Evck Csapadék (mm) 1971 - 1975 528 1976- 1980 610 1981 - 1985 500 1986- 1990 517 1991 - 1995. 504 1996 - 2000 532 1971 - 2000 539 A talajvízszint- és a barlangi kutak vízjárásánál, vagy a vízkilépések vízkémiai változásainál havi összegeknél nagyobb egységet átfogó átlagok (éves, több éves) nem vehetők figyelembe A hidrogeológia szakterületén járatos, számított értékek használata (pl mértékadó csapadék százalék Kessler 1954 , Maucha 1990 ), az urbanizált környezet miatt nem indokolt, de az összehasonlítások elvégzése miatt a vízmérlegeknél előállítom azokat. Fontos kiemelni, hogy a Várhegyen a csapadékból származtatott értékek (párolgás, lefolyás, beszivárgás) sokkal összetettebben vannak jelen, mint a természetes karsztterületeken A lefolyási tényező a burkolatok és háztetők miatt a = 0,8, ugyanakkor a lefolyó vizek nagy hányada az egyesített csatorna rendszerbejut Onnan viszont jelentős az el(be)szivárgás a közetekbe és az üregekbe, tehát mégis csapadék eredetü vizek táplálják a területen előforduló, és mérhető vizek jelentős részét A számítást végezte Terület (m

!) Csap. innió Lefolyás (m

3/év) Párolg. (mVév) Beszivár; (m

J/év) Plató Kessler (1971.) 1 400.000 610 (0,7)170 800 48 800 24.400 Kessler (1971 ) II 400.000 365* 146.000 I'OM IliRV (,1988.) 394.000 610 (0,7)168.238 72.102 I'OMTHRV (1993.) 580 (0,7)165.214 52.964 15.473 lejtó Horusitzkv 11937.) 445.000 564 321.970 241.477 241.477 I-0MTI:RV(I988.) 750.000 610 (0,8)366.000 91.500 Ismeretlen creilelü 750.000 610 (0,9)137.000 (0,8)122.000 (0,16)25.000 10.000 20.000 70.000 66.000 * Ez az érték a már beszivárgott mennyiségnek felel meg