Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

1. szám - Hajnal Géza: A budai Várhegy vízmérlege

Jj^NAL^^budai^árhegv^aiiédeg^ 33 4. Közmű-veszteségekből származó vízutánpótlódás 4.1. Vízellátás Különböző publikációkban mást és mást neveznek hálózati veszteségnek A Várhegyen csak azt a vízmennyiséget tekintjük veszteségnek, melyet nem hasznos célra használnak fel, ellentétben a pontosabban meghatározható értékesítési különbözettel, mely az évenként betáplált és értékesített víz különbsége. Csőtöréseknél viszonylag nagy vízmennyiség nagy intenzitással, de rövid ideig tartósan növeli a veszteségeket A csőtörésekkel ellentétben a kisméretű hibahelyek kis mennyiségű víz elszivárgását okozzák egyenként, de nagy számuk és tartósságuk miatt az értékesítési különbözet 40 -60%-át is alkothatják (4. táblázat) 4. táblázat Vízvezetékből elszivárgó vízmennyiség a hibahely nagyságának függvényében (Somos A.-né 1988) A főváros hálózatában az így keletkező veszteség 15 millió m

3-t is elérhet A hálózati hibákból adódó hálózati veszteségek kiküszöbölésére kétféle eljárást használnak időszakos és folyamatos hálózatvizsgálatot. A Várban időszakos hálózatvizsgálatokat végeznek vízveszteség-elemző mérőkocsi segítségével. A Fővárosi Vízművek 1985ben kezdte meg a rendszeres méréseket a Várhegyen a terület veszélyeztetettsége miatt. 5. táblázat Vízveszteség elemzés eredményei a Várnegyed területén (a Fővárosi Vízművek adatszolgáltatása alapján) Mérési terület Mért hossz m Vesz teség m'/h Faji. vesz m

3/hi km A hibahelyek Mérési terület Mért hossz m Vesz teség m'/h Faji. vesz m

3/hi km Száma Me ^oszlása fdb/m

3/h] Várnegyed Mért hossz m Vesz teség m'/h Faji. vesz m

3/hi km Száma Közcsö Bekötés Főelzáró Tolózár Tűzcsap Belső sérülés 1985 1600 4,2 2,62 3 2/3,6 1/0,6 1987 4800 6,1 1,27 5 1/1,8 2/2,3 1/0,8 1989 4800 12,9 2,69 15 2/8,6 10/7,7 2/0,6 2/0,4 1/0,1 19/13,5 1990 14200 7,7 0,54 13 1/2, C 3/2,9 2/0,4 1/0,6 6/1,8 Várzón '92 28200 74,9 2,66 90 /5,0 6/5,9 6/6,0 4/1,1 73/56,5 6. táblázat Vízveszteségek összehasonlítása Budapest különböző betáplálási területein, 1990-es adatok alapján Mérési terület Átlagos vezeték életkor [évi Fajlagos veszteség [m

3/h/km] Hibahelyek [db/km] Vámegyed 25,5 0,54 0,92 József-hegy, 1 -es körzet 37,0 1,05 0,95 József-hegy, 2.-7. körzet 44,9 0,69 0,88 Pesthidegkút 21,9 0,35 0,20 Zugló, 3.-4. körzet 46,1 0,15 0,50 Mátyásföld, 1.-5. körzet 27,6 0,10 0,16 Rákosszentmihály, 1 -6. körzet 16,5 0,05 0,13 Cinkota, 1.-7. körzet 20,1 0,05 0,10 Pestlőrinc 20,1 0,35 0,18 Az J. táblázatban látható mérési területek - Várnegyed és Vári zóna - természetesen nem fedik le az általam használt területeket (Plató, Lejtő), hiszen az FVM a betáplálási egységek alapján határozza meg a számára fontos területi egységeket. A táblázatból az is leolvasható, hogy a bekötéseknél és a belső sérülésekből adódóan keletkezik a legtöbb hibahely. Ugyancsak az 1990-es adatokat vettem alapul, amikor több mérési terület vezeték életkorait, fajlagos veszteségeit és a hibahelyek számát hasonlítottam össze (6. táblázat) Csak a József-hegy körzeteiben volt magasabb a fajlagos veszteség mint a Várhegyen. A vezetékek életkora pedig nem függ össze közvetlenül a fajlagos veszteséggel és a hibahelyek számával, hiszen a Várhegyen található vezetékeknél idősebb zuglói és mátyásföldi vezetékeken lényegesen kisebb fajlagos veszteséget mértek A vári vízvezetékek átmérője 100-tól 300 mm-ig terjed. Túlnyomó többségüket az 1960-as években fektették le, ezért nem számíthatóak réginek (különösen a Budapesti vezetékek életkorához képest). Az elmúlt tíz esztendőben az FVM jelentősen felújította a Várnegyed vízcsőhálózatát, csak a legfrissebb adatok szerint 1999-ben a plató területén 850 méternyi csövet cseréltek ki, a Várlejtőkön 2000-ben felújításokat végeztek a Hunfalvy, a Szabó Ilonka és a Donáti utcában (Közmű 2000.) Ugyanakkor még mindig található a területen 1886-os vezetékszakasz is. A veszteségek számításakor ezzel együtt a mai napon is elfogadhatónak tartom az 1990-es adatokat, mivel az FVM felügyelete alá csak a közterületeken futó vezetékek és szerelvények tartoznak. (A többi közmű vállalat esetében is!) Amint az 5. táblázatban bemutattam a hibahelyek legnagyobb számban az illesztéseknél fordulnak elő, s a házi bekötéseknek sok esetben nincsen gazdája. A telekhatárokon belüli vezetékek, bekötések, szerelvények felújításán túl. szükséges volna a folyamatos hálózatfigyelő rendszer kiépítése, legalább a Polgárváros üregekkel "terhelt" területén. Megfontolandó volna egy önálló karbantartási szervezet felállítása, s a szerelvények állapotáról számítógépes adatnyilvántartás készítése. Ezen javaslatok megvalósítása komoly költségeket igényelnek, de az elmaradó károk értékétől messze elmaradnak (Táncsics Mihály utcai beszakadás, Hilton nyomóvezetéke) A 7,7 m

3/h veszteséggel számolva a Várnegyedben az éves veszteség 67 452 m\ A Vízmüvek - amennyiben nem méri egy adott területen a veszteségeket - azt az ökölszabályt alkalmazza, hogy a veszteség a területre betáplált vízmennyiség 10 %-a. (Ez a korábban ismertetett veszteségekre vonatkozó adatok értelmében helyesnek mondható.) A Krisztina állomás betáplálási adataiból éves átlagokat képeztem, egyszer az 1992-1995, egyszer pedig az 1996-2000 közötti időszakra. (Erre a két időszakra állt rendelkezésre részletes adatsor, korábban nem készült a betáplálás mennyiségéről számítógépes nyilvántartás ) Az utóbbi időszak éves átlaga 15 %-kal kisebb az előző időszakénál. Ennél még komolyabb csökkenés a betáplálás tekintetében a nyolcvanas évek vége és a kilencvenes évek eleje között következett be, a vízdíj piaci szemléletű bevezetésével. Erről az időszakról a Budapest területére vonatkozó rendszer szintű termelési mennyiségek álltak rendelkezésemre, melyeknek 1971 és 2000 között képeztem az öt éves átlagait (7. táblázat) Lyukátmérő (mm) Vízmennyisé B Lyukátmérő (mm) (l/perc) (m

3/hó) (m

3/év) 1 1,07 45,8 549 3 8,96 386,1 4633 5 24,50 1.056,0 12.672 7 42,20 1.870,0 22.440