Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
1. szám - Hajnal Géza: A budai Várhegy vízmérlege
31 A budai Várhegy vízmérlege Hajnal Géza Budapesti Műszaki Egyelem Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszéke. 1111. Budapest, Sztoczek u. 2-6. Kivonat: A Világörökség részévé nyilvánított budai Várhegy hidrogeológiai kutatásai közül elsősorban Kessler I lubert rcndszerczell vizsgálati eredményei adtak kiindulást a Szerző számára, aki közel tíz éve foglalkozik a budai Vár műszaki hidrológiai és hidrogeológiai kérdéseivel. K cikke most készülő doktori értekezésében a hegy egészére készített vizmérleg-modell bemutatása. Kulcsszavak: hidrológia, vízmérleg-számítás, víz-utánpótlódás, beszivárgás, közmű-veszteség 1. melléklet. Helyszínrajz 1. Bevezetés Számtalan szakma jeles képviselője munkálkodott és munkálkodik a Várhegy "jó karba helyezése" érdekében, a terület hidrológiai és hidrogeológiai leírásaival azonban csak egyes tanulmányok részleteiként találkozhatunk Pedig a mélyépítési szempontból szorosan összefüggő mélypince- és barlangrendszerek, támfalak, várfal-rendszerek, épületek és közművek állagmegóvása, felújítása, és karbantartása nem lehetséges (vagy legalábbis rendkívül nehézkes) a hidrológiai alapkutatások eredményeinek ismerete nélkül. Ilyen kutatások viszont csak a hetvenes évek elején és napjainkban folytak, illetve folynak. Ezen kutatások fontos állomása volt egy merőben új vízmérleg számítási mód kidolgozása A Várhegyen található víztípusokat az 1. táblázat foglalja össze. Ez a csoportosítás nem a klasszikus hidrológiai rendszerezés (felszíni-, felszín alatti-, talaj-, réteg, stb. vizek) szerint készült, hanem a rendelkezésre álló adatok legegyszerűbb csoportosíthatósága szerint. Az egyes víztípusok eredete részben, vagy teljes egészében megegyezhet. 2. A korábbi számítások ismertetése Eddig négy alkalommal készítettek vízmérleget a Várhegy Platójára, vagy Lejtőire, esetleg egyidejűleg mindkettőre Az elsőt a Logodi utcai csúszás okainak meghatározására (Homsitzky 1937), a későbbieket a vizes műtárgyak (csatornák, szivárgók) méretezéséhez (Fömterv 1988, 1993), valamint a barlangokba lejutó vizek mennyiségének meghatározásához (Kessler 1971) készítették Az eredmények között - melyek elsősorban a beszivárgás mértékének meghatározására irányultak - jelentős eltérések mutatkoztak Ebben nem csak a számítási módok különbözősége játszott szerepet, hanem az alapadatok (vízgyűjtő terület nagysága, csapadék évi átlaga) eltérő felvétele is A 2. táblázat közli a kiindulási adatokat, s az eredményül kapott beszivárgási értékeket 1. táblázat ' A budai Várhegy víztípusai Víztípusok Adattípusok Csapadék (C) 30 éves havi idősor (Kitaibel Pál u mérő-állomás), 18 havi idősor (Táncsics M. u. állomás) Párolgás (P) becsült és számított értékek Beszivárgás (B) számított értékek Lefolyás (L) becsült és számított értékek Szivárgók vizei (V ! Z) vízkémia Talajvízszint-észlelő kutak vizei (V n) 30 éves mért vízállás idősorok, vízkémia Vízkilépések (V b) hőmérséklet és hozam adatok, vízkémia Fúrások vizei (V t) vízállások, vízkémia (csak egyszeri időpontban!) Pincevizek (V„) vízkémia Langyos vizek (V| a) irodalmi utalások, feltételezések Barlangi kutak vizei (V*) vízállás idősorok, hőmérsékleti adatok, hozamok áramlási mérések Csepegő vizek (V c*.) intenzitás (hozam) adatok, vízkémia Közművek veszteségei Vízvezeték (V v) mért és számított értékek, vízkémia Távhő (V*) mérési veszteségből számított értékek Csatorna (Vej,) csapadékból és a V v, V^-ból becsült értékek A lefolyás értékek előtti zárójelben szereplő számok a számításnál figyelembe vett lefolyási tényezők A számítási paraméterek felvételében a következő eltérések mutatkoztak A párolgás mennyiségét teljes mértékben elhanyagolták, vagy az összes csapadék harmadának, illetve kétharmadának tételezték fel A lefolyási tényező felvételénél a zöld terület nagyságának arányai voltak eltérők, így számoltak 10, 15, 20 és 30 százalékos zöldterület aránnyal. A tetők, és a burkolt utcák területi arányát azonosan egyharmad-egyharmad részre osztották, ezek alapján képezték a
