Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

5. szám - Juhász József: Gondolatok a felszín alatti vízkészlet védelméről

269 Gondolatok a felszín alatti vízkészlet védelméről Juhász József 1148. Budapest, Felsőbüki Nagy Pál u. 4. Kivonat: A tanulmány szerzőjének 2002. május 28-án a Magyar Hidrológiai Társaság közgyűlésén, tiszteleti taggá választása alkalmából tartott előadása bővített változata. A közgyűlésen elhangzott rövidített változatot folyóiratunk előző száma közölte, vízkészlet-gazdálkodás, vízvédelem Kulcsszavak: 1. A vízkészlet védelem kialakítási elvei A felszín alatti vízkészletek védelmére Európában kialakított elvekből néhány részletet érdemes megismernünk. íme: "Olyan megbízható vízkészlet gazdálkodás kell, amely biztosítja a felszín alatti víz teljes körű védelmét, megakadályozza annak további minőségromlását és megfelelő elővigyázatossági rendszabályokat tartalmaz"."A felszín alatti vizeket összességükben kell védeni"."Szorgalmazni kell a megelőző intézkedések megvalósítását"."A megelőzés kevésbé költséges, mint a rehabilitáció"."Akcióprogramot kell készíteni a felszín alatti vízkészletek védelmére, ahol lehet, a javítására". Talán elég ezt a néhány európai elvet rögzíteni ahhoz, hogy lássuk: hazánkban a szakemberek már három évtizede ismerik és alkalmazni kívánják ezeket az elveket. Magyarországon már az 1961. évi rendeletben szerepel a felszín alatti vízkészletek védelme érdekében megalkotott "védőidom" fogalma Sajnos tudjuk, hogy a vízkészletek védelme érdekében nem elég törvényt vagy rendeleteket hozni, hanem megfelelő közgondolkozást kell kialakítani hazánkban, de elsősorban a hatósági szervezetekben. A harminc éve elvében és módjában kialakított felszín alatti vízkészlet-védelem csak nagyon lassan és nehézkesen indult be, s végül a legkönnyebb utat választó, a célnak a felszín alatti víz teljes körű védelmének nem megfelelő védelmi gyakorlatba torkollott. A felszín alatti vizek szennyezése a légtéri és a felszíni vizek szennyezésével ellentétben "egyirányú utca". Arrut egyszer elszennyeztünk, azt tisztává tenni nincs mód. A felszín alatti víz szennyezése különlegesen veszélyes dolog. Nagyon sürgősnek és fontosnak tartom a felszín alatti vízkészlet védelmének minden oldalú bevezetését, mert a késlekedés csak további felszín alatti vízkészlet mennyiségi, vagy minőségi károsodását okozza Hazánkban a vízellátás 90 %-a felszín alatti vízre mélyített vízbázisra települt. A népesség alakulásának figyelembevételével a belátható száz-kétszáz évben az ország területének lakossága gyakorlatilag nem változik. A lakások, intézmények komfortfokozata nőni fog. Ugyanakkor remélhetőleg az ivóvíz-gazdálkodás ésszerűsítésével természetesen kialakuló tevékenység a komfortfokozat növekedése mellett sem jelent 20-30 %-nál nagyobb többlet ivóvízigényt. Ebből következik, hogy ha vigyázunk felszín alatti vízkészleteink regionális mennyiségi és minőségi viszonyaira, az ország jövő fejlődésében továbbra is döntően a felszín alatti vízkészletekre támaszkodhatunk. Ehhez azonban felszín alatti vízkészleteket gondosan védeni kell. Tudomásul kell vennünk, hogy a víz a társadalom életének nélkülözhetetlen tartozéka volt a múltban is. Jelenleg fontossága még fokozottabb, és szerepe a jövőben tovább növekszik. Eddigi tapasztalataink szerint ivóvíz importra nagyobb mennyiségben aligha számíthatunk, tehát a hazai vízkinccsel kell gazdálkodnunk. Az a gondolkodási mód, miszerint nem a felszín alatti vízkészlet, hanem csak a vízbázisokból kitermelt vagy jövőben kitermelendő vízkészletet védjük, nem felel meg a környezetvédelem fentiekben leszögezett elveinek. A több nagyságrenddel könnyebben és gyorsabban megtisztítható felszíni vízbe sem engedhetünk be akármekkora mennyiségű és akármilyen koncentrációjú szennyvizet, csak azért, mert az a legközelebbi vízkivételig kellően eltűnik. Gondosan előíiják a beengedhető szennyezés mértékét azért, hogy a folyóban sehol ne álljon elő káros állapot. A felszín alatti vízbázisok minőségi védelme esetén az akármekkora szennyezésű víznek legfeljebb azt ítjuk elő, hogy a vízbázisig elfogadható mértékben tisztuljon meg. Hogy az odavezető úton milyen mértékben szennyeződik a felszín alatti víz, azzal nem törődünk. Nem a felszín alatti vízkészletet, hanem csak annak kis hányadát a ma is felhasznált, és az általunk utódaink számára előírt vízbázis területének vízminőségét védjük. De, ha csak a kitermelt vagy a későbbiekben kitermelésre szánt vízkészleteket védjük, azt is csak akkor tudjuk megoldani, ha készleteik a termelés egész ideje alatt megfelelnek a tervezett felhasználási feltételeknek A felhasználási feltételek az alapvízre, a fizikai, kémiai és biológiai összetevőkre egyaránt vonatkoznak. Ezért, ha valahol kitermelhető vízkészletet határozunk meg, egyben meg kell határozni azokat a feltételeket, amik mellett ez a kitermelhető célnak megfelelő marad. Ha a tervezett felhasználási időnél kisebb időtartamra védjük meg a készletet, akkor a megváltozott, szennyezett helyzetben vízkezelést vagy újabb készletek termelésbe állítását kell meghatározni, ameddig az adott készlet a feltételeknek még megfelel s - egyszerre vagy fokozatosan - bevezetni a további felhasználás érdekében. A víztermelés lehet meghatározott időtartamú, például építkezések, ipartelepek, bányatelepek esetén, és határozatlan időtartamú, mint például települések vízellátásánál. A határozatlan időtartamú vízhasználatnál a termelt víz a termelés folyamán az igényeknek mindig meg kell felelnie. A települések a világon mindenütt „ időtlen-időre" készülnek. Ezért súlyos vétek a jövő embereivel szemben az, ha csak egy ideig védjük meg a készleteket mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásban. A környezetvédelem minden természeti védelem esetén előíija, hogy ha valahol szennyező anyagot helyezünk el, akkor ez a szennyező anyag olyan védelemmel kerüljön a környezetébe, hogy a természetes védelem mellett kialakított mesterséges védelem addig tartson ki, ameddig a lerakott szennyezőanyag elbomlása, oxidálása stb. révén belesimul a természetes környezetbe, vagyis, amikorra már úgy alakul át "szennyező anyag"-ból antropogén "kőzetté", hogy az bárhol a környezetben található természetes rétegekkel legfeljebb azonos környezeti terhelést jelentsen. Utódaink részére ne hagyjunk olyan szennyanyagot, amit ők kénytelenek utánunk rendbe tenni. Ez kétségtelenül nagy terhet és nagy felelősséget ró a ma emberére, de feltétlenül jogos elvárás. A felszín alatti vízkészletet - döntően édesvízkészletet az előbbi elvek helyett csak egy rövid időre (legfeljebb néhány évtizedre) akatjuk, s ott is csak minőségileg biztosítani, azaz egy idő múlva gyermekeinkre és unokáinkra kényszeritjük mindazt a feladatot, amit mi nem végeztünk el, holott a ma embere teszi tönkre a felszín alatti vízkészletet. Itt nem érvényesül "a szennyező fizet" elv.