Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
1. szám - Hum László–Matschullat, Jörg: A Tisza és mellékfolyói üledékeinek nehézfém- és arzéntartalma – az 1999/2000. őszi–téli állapot
26 HIDROLÓGIAI KÖZI .ÖN Y 2002 82 Í'.VF. I. SZ rad az ólom mennyisége 60 ppm alatt. A Fehér-Körös, a Királyhegyesi-Száraz-ér, a Maros, a Kőrös-ér felső szakasza, a Csukás-éri-föcsatoma és a Tisza általában az enyhén szenynyezett osztályba tartoznak A Maros valamint a Tisza szegedi és Szeged alatti szakasza már a durvább frakció vizsgálata alapján is a 3 osztályba sorolható Az agyagfrakció általában jelentősebb mennyiségű ólmot tartalmaz, ezért az üleZh 0 1 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 o £ 0 1 I 2 3 4 5 6 osztályok 100 90 80 70 60 50 40 30 20 J 100100 90 80 tb 70 • cz U1 60 O M 50 cz 40 a 30 20 10 0 Ui a £ 1 2 3 4 5 6 I gt 0 osztályok 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1 2 3 4 5 6 I osztálvok o M h 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 0 1 dékek besorolása a Sebes-Körös, Élővíz-csatorna, Kettős- és Hármas-Körös, Maros, a Dong-éri-főcsatorna s a Tisza esetében is egy osztállyal rosszabb Kiugróan magas a Maros üledékeinek ólomtartalma, a legnagyobb értéket (264 ppm) itt mértük A Tisza viszonylag kiegyenlített ólomtartalma - a kadmiumhoz és a cinkhez hasonlóan - a szegedi és Szeged alatti szakaszon nő meg ugrásszerűen (max. 222 ppm) ZJj o § ÍN o £ 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 ÍN o 0 1 2 3 4 5 6 osztályok 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1 2 3 4 5 6 I osztályok 0 -1 ' I, 2 3 4 5 6 „ osztályok 1 2 3 4 5 6 I , osztályok CJj O h 2 3 4 5 6 I osztályok 2. ábra (folytatás). A vizsgált Rézzel kevésbé terheltek az üledékek a vizsgált időszakban A Körösök és Berettyó rendszere a Fehér-Körös, a Kettős-Körös és az Élővíz-csatorna kivételével gyakorlatilag szennyeződés-mentes. Hasonló besorolású a Kurca, a Kórógy-ér, a Királyhegyesi-Száraz-ér alsó szakasza, a Kőrös-ér alsó szakasza és a Dong-éri-focsatoma Csukás-éri-focsatorna torkolata feletti szakasza is mindkét frakciónál Enyhén szennyezett osztályba sorolható a Fehér-Körös, a Maros, a Csukás-éri-főcsatoma és a Tisza vizsgált "felső" és alsó szakasza A Tisza üledekeiben a réztartalom folyásirányban történő átlagos csökkenése mellett a Szeged alatti szakaszon ismét jelentős emelkedést tapasztaltunk A króm mennyisége a 20 |.im alatti szemcsenagyság esetében általában a geogén értékek közelében marad, emiatt az üledékek a gyakorlatilag szennyeződés-mentes osztályba tar100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 0 1 2 3 4 5 6 „„ osztálvok üledékminták I ge ü-besoro!ásai. toznak. Kivételek ez alól a Tisza és a Maros, valamint a Királyhegyesi-Száraz-ér üledékei, melyek az 1 ^„-osztályba tartoznak Az agyagfrakció krómtartalma alapján általában egy osztállyal rosszabb besorolást kapnak a Körösök, a Berettyó és a Hortobágy-Berettyó üledékei A maximális krómtartalmat a Maros üledékében mértük Makónál (279 ppm) A nikkel koncentrációja egy minta kivételével 102 ppm alatti, a többi minta a gyakorlatilag szennyeződésmentes lakosztályba tartozik A nikkel mennyisége a Tiszában és a baloldali mellékfolyókban átlagosan megfelel a geogén háttérértékeknek, a mintákban mért mennyiségek szórása kicsi, az eloszlásuk egyenletes A Duna-Tisza-közi vízfolyásokban az eltérő geokémiai háttér és az üledékek ebből fakadó jellemző ásványi összetétele (sok kvarc, magas karbonáttartalom, kevés agyagásvány) miatt a nikkel nagyon kis mennyiségű
