Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

1. szám - Hum László–Matschullat, Jörg: A Tisza és mellékfolyói üledékeinek nehézfém- és arzéntartalma – az 1999/2000. őszi–téli állapot

HUM 1. - MAI SCI IUI,

1.AT J.

: A l'is/ii cs mellékfolyói nchó/1'cm es gr/.cnlaiLalma 27 A kobalt szintén geogén értékekkel jelenik meg A nikkelhez hasonlóan mennyisége egyenletes, a Duna-Tisza-közi vízfolyások üledékeiben kevesebb kobaltot találtunk. A tiszai üledékeknél mértük az antiniontartalmat is. Mivel az I

BUl

l-osztályozás korábban nem terjedt ki erre az elemre, Reimann-dc Carial (1998) adatai alapján az I

gi:

o-rendszer alapelveit figyelembe véve határoztuk meg az egyes antimontartalmak minősítéséhez a határértékeket (/. táblázat) A folyó üledékei ezek alapján mindkét frakciónál átlagosan az enyhén szennyezett kategóriába tartoznak Míg a 20 pm alatti szemcsenagyságnál az üledékek antimontartalma egyenletes (3. ábra), az agyagfrakcióban folyásirányban jelentősen csökken az elem koncentrációja. 8 6 • 4 • 2 0 300(1 2(100 1000 0 8 6 -4 2 0 1000 800 600 400 200 (I 300 200 100 0 300 -| 200 100 200 160 120 80 40 0 J 3. ábra. A Tisza üledékeinek nehézfémtartalma Szolnok és az országhatár között. A vízszintes tengelyen a folyamkm-eket, a függőleges tengelyen a mennyiségeket (Fe: %; többi elem: ppm) tüntettük fel. Szürke színnel a 20 fim alatti frakcióban mért koncentrációkat, fekete színnel a 2 fwt alatti frakcióban mért mennyiségeket ábrázoltuk. Bár az ai-zén a nehéz elemek (átmeneti fémek) közé tartozik, jellege alapvetően nemfémes Toxicitása miatt környezeti szerepe nagyon jelentős, ezért mértük az üledékek arzéntartalmát is A minősítés határértékeit szintén az ^„-osztályozás alapelveit figyelembe véve adtuk meg Matschullat (2000) és Reimann-de (.lariat (1998) adatait figyelembe véve (/ táblázat) Ennek alapján az üledekek atlagosan az I I

g

c„-osztályba tartoznak. Az agyagfrakció arzéntartalma átlagosan 50 %-kal magasabb, mint a 20 jim alatti szemcsenagyság esetében Mindkét frakcióban geogén értékeket találunk a Hortobágy-Berettyó, a Sebes-Körös, és a Királyhegyesi-Száraz-ér üledékeiben A Hármas-Körös a 20 pm alatti szemcsenagyságnál szintén a 0 osztályba tartozik, az agyagfrakció minősítése a magasabb As-tartalom miatt egy kategóriával romlik A Csukás-éri-focsatorna üledékei mindkét szemcsenagyságnál az I és 2 osztályba tartoznak, a Félegyházai-vízfolyás üledékei mindkét esetben az "enyhén szennyezett-erősen szennyezett" csoportba esnek Utóbbiban mértük a legmagasabb As-tartalmat (94 1 ppm). A Kőrös-ér üledékeiben elsősorban a felső szakaszon tapasztaltunk magasabb értékeket A Maros üledékei a 20 pm alatti frakcióban gyakorlatilag szennyeződés-mentes - enyhén szennyezett