Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

4. szám - Scheuer Gyula: A hideg karsztvizek mésztufáinak vizsgálata és főbb típusaik

SCHEUERGY^^MjjdcgJ^ 227 FÖLDKÖZI - TENGER 20 km i * Per • O Aksu Cakirtar 1. ábra. Antalya környéki mésztufa előfordulások áttekintő helyszínrajza (Törökország) 1. Leaded Waterfall. 2. Upper Düden Falls. 3. Lower Duden Falls. 4. Tengerparti mész tu fák. 5. Taurus hegység déli előterében tavimocsári mésztufák. É D A mérsékelt övi karsztok denudációjának nagysága köztes, átmeneti helyzetet mutat a vizsgálatok szerint az arktikus és trópusi éghajlati övek között. Ebből adódóan jelentős a mészakkumulációhoz kapcsolódó mésztufa képződés is, de elmarad a trópusi éghajlati övhöz képest Balázs D. (1971) kimutatta pl hogy a trópusi éghajlati övhöz tartozó indonéziai karsztos területek denudációja során 0,070 - 0,090 mm/év kőzetréteg oldódik le, addig hazai viszonyok között ez az érték csak 0,020 mm/év. Ezért a hazai mészakkumuláció, mint mennyiségi, mint pedig intenzitási szempontból jelentősen alatta marad a trópusiaknak. A trópusok tömeges és nagymennyiségű mészakkumulációjában az is jelentős szerepet játszik, hogy az ottani karsztvizeknek erőteljes mészképző dinamizmusa mellett folyamatosan adottak a kiváláshoz szükséges feltételek, így állandóan képződik mésztufa, míg a mérsékelt éghajlatú karsztoknál a téli időszak tartósságától függően rövidebb-hosszabb ideig (3-6 hónap) teljesen leáll a kiválási folyamat, azaz nem keletkezik mésztufa, így az évnek csak bizonyos időszakában adottak a képződéshez szükséges feltételek, vagyis évszakos periodicitás jelentkezik. A 4349 Jiuzhaigou i 2. ábra. A Lower Düden Falls-i vízesés mésztufa előfordulásának szelvénye 1. Vízesés. 2. Mésztufa. 3. Beboltozódásos üregek. Jakucs L. (1980) a hideg karsztforrásokból kivált mésztufát biogenetikus akkumulációs karsztjelenségként értelmezi. Miután egyes éghajlati övek biológiai aktivitásában alapvető eltérések mutathatók ki, erre vezethetők vissza a mésztufa képződésben tapasztalható jelentős menynyiségi eltérések is, vagyis a mésztufa keletkezés szoros összefüggésben van az adott karszt karsztosodási folyamataival, a korróziós denudáció nagyságával és mértékével. Ezért minél erőteljesebb és gyorsabb a karsztosodás folyamata, a denudáció mértéke egy adott karsztnál avval összefüggésben és ahhoz kapcsolódva arányos a mésztufa képződés is. Miután az arktikus és szubarktikus területeken a karsztosodási folyamatok mértéke messze elmarad a trópusi vidékekéhez képest, evvel magyarázható a két éghajlati öv között a mészakkumuláció gyakoriságában és mennyiségében kimutatott nagyfokú eltérés. 3. ábra. A világhírű Huanglong-i és Jiuzhaigou-i mésztufa előfordulások áttekintő helyszínrajza (Kína, Sichuan tartomány) Az adott éghajlatból eredő a mészakkumulációs folyamatokat fokozó vagy csökkentő tényezők érvényesülnek még a magashegységi régiók esetében is. így például Európában az Alpokban 2000 m felett uralkodó hideg éghajlati feltételek mellett gyakorlatilag hiányoznak a mésztufa képződéshez szükséges feltételek, akárcsak az arktikus területeken, mert a karsztosodás, ill. a karsztos denudáció erősen korlátozott. Más a helyzet azonban a trópusok magashegységi éghajlati adottságai esetében. így példaként Kínában a Szecsuan tartományban fekvő Huanglong-i és Jiuzhaigou-i előfordulásokat említeném meg, amelyeknek képződése kb. 4500 m tszf-i magasságban indul meg és halmozódik fel a mésztufa változatos formákban (Nádor A. 1991). Tehát ilyen magasságban is képződhet nagy mennyiségű mészanyag, abban az 3002 A V