Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
1. szám - Veress Márton: Néhány bakonyi patakmeder mésztufa kiválásainak morfogenetikai típusai
22 HIDROLÓGIAI K07.I.ÖNY 2002. 82. fiVF. 1. S7. - Bár adattal nem rendelkezünk, valószínűnek tartjuk, hogy a Judit-forrás torlatokon kialakult gátjainál (egyenes gát) ugyancsak alacsony a mésztartalom Az íves gátak felépítésében, amelyek úgy tűnik nem torlatokon képződnek, a mésztartalom jóval nagyobb arányú. 4. Összefoglalás A vizsgált patakok mésztufa képződményei eltérő típusúak. A Balaton-felvidéki patakoknál a formaképződés kezdetlegesebb, míg a Judit-forrás patakjának képződményei fejlettebb, előrehaladottabb állapotot képviselnek. A Balaton-felvidéki patakok mésztufa képződményeinél is különbségek mutathatók ki. így a Vászolyi-völgy vízfolyásánál még a torlatos mésztufagátak is hiányoznak, míg a Királykúti-völgynél és a Koloska-völgynél, ha korlátozott számban is e képződmények kifejlődnek. Úgy tűnik, hogy a kicsapódás intenzitása és a keletkezett formák változatossága között kapcsolat van. A kicsapódás intenzitását jelentős mértékben meghatározhatja azon mederszakasz magasságkülönbsége, tehát az áramlási sebesség, ahol a kicsapódás végbemegy. Mivel a balatonfelvidéki patakoknál a kivált mészanyag számos helyen a mederüledékekkel keveredik és nem képez kiválási formát, a kicsapódás folyamata és a kicsapódás során végbemenő formaképződés két egymástól elkülönülő, egymást követő szakaszban történik. Előbb kicsapódik a mészanyag, majd a kivált anyag különböző formákba rendeződik. Miután az íves gátak koncentráltabb mésztufa felhalmozódásra utalnak és ezek a meder intenzívebb vízáramlási helyeinél jönnek létre a formaképződés és az áramlási viszonyok között szoros kapcsolat lehet. Valószínű, hogy a gátak kialakulása akkor és ott történik, ahol turbulens áramlás lép fel A torlatos gátaknál a turbulenciát a meder akadályai, az íves gátaknál a nagy áramlási sebesség idézheti elő. Irodalom Chafetz H. S.-Folk, R. L. (1984): Travertines: depositional morphology and the bactenally constructed constituents J. Sed. Pet. 54. p. 289-316. Casanova./. (1981): Morphologie et biolithogénése des barrages de travertins - „Formations carbonates externes, tufs et travertines". Ass. Francaise de Karstologie, Mem. 3. p. 45-54. Balog A. (1982): Néhány magyarországi hévíz szilárd termékének ásványtani és geokémiai vizsgálata - Hidr. Közi. 7. sz. p. 312-318. CholnokyJ (1940): A mésztufa vagy travertinó képződésről - Mat és Term Tud Ért 59. p. 1004-1010. CholnokyJ. (1944): A barlangokról (A karsztjelenségekről) - A Királyi Magyar Természetűid Társ 15, Bp Ford, D. C..-Williams, P. W. (1989): Karst Geotnorphology and Hidrology Unwin Hyman, LTD London Fügedi U.-Nádor A.Sásdi L. (1990): A recski bánya mélyszintjének hidrotermális vízkökiválásai - Karszt és Barlang I. p. 13-18. Horváth LSzéll Gy. (1964): A balatonfüredi Siske-fonás feltárása - FTV szakvélyemény, Kézirat. Jakucs L. (1977): A magyarországi karsztok fejlődéstörténeti típusai - Karszt és Barlang l-II. p. 1-16. Jakucs L. (1980): A karszt biológiai produktum! - Földr. Közi. p. 331-344. Krivan, P. C. (1964): Az erózióbázis feletti mészkőalakzatok földtani vizsgálatainak elvi alapjairól - Őslénytani Viták p. 13-18. Petnk Ki (1958): Prinosi hidrologiji Plitvica (Contribution to the hydrology of the lakes of Phtvice) - Plitvicka jezera - Nac Park p. 49-171, Zagreb Picknet, R. G. (1972) The pH of calcite solutions with and wothout magnesium carbonate present and the implications concerning rejuvenated aggressiveness - Trans. Cave Res Group G B. 14. p. 145-150 Roglic J. (1981): Les barages de tuf calcatre au lacs de Phtvice - Actes du Coll. De L'AG.F. Formations carbonates externes, tuts et travertines', Franeaise de Karstologie, Mem. 3. p. 137-144 Scheuer Gy. (1992): A mediterrán országok legismertebb édesvízi mészkő előfordulásai és összehasonlításuk a hazai adottságokkal - Mérnökgeológiai Szemle 40, p. 133-147. Scheuer Gy. (2000): Újabb paleo-hidrogeológiai vizsgálatok a Központi- és a Keleti Gerecsében - Hidr. Közi. 80 p. 210-214 Scheuer Gy.-Schweitzer F. (1970): A karsztvíz eredetű édesvízi mészkövek csoportosítása - Földr. Ért. XIX. p. 356-360. Scheuer Gy.-Schweitzer F. (1979): Tavi- mocsári és tetaratás típusú édesvízi mészkőösszletek a Keleti-Gerecsében - Földr. Közi. p 11)6-125. Scheuer Gy.-Schweitzer F. (1983a): A Gerecse- és a Budai-hegység édesvízi mészkőösszletei és képződésük geomorfológiai és geokronológiai sajátosságai - Kandidátusi Disszertáció, Kézirat Scheuer Gy.-Schweitzer F. (1983b): Az édesvízi mészkövek keletkezésköiülményei és kifejlödésformái - Földr. Közi. 107 évf. 3-4. sz. p. 245-257. Schmidt Eligius R. et. al. (1962): Hegyvidékeink vízföldtani áttekintése Vázlatok és tanulmányok Magyarország vízföldtani atlaszához p 211422 Műszaki Könyvkiadó, Bp SchréterZ. (1951): Budai és Gerecse hegységperemi édesvízi mészkő-előfordulások - FöldL Int Évi Jel. p 111-146 Szabó J. (1893): Előadások a geológia köréből - K. M. Termeszeit. Társ Bp. Veress M. (1997): A büki gyógyvíz kiválásformái - Vasi Szemle 1,1 évf. 2. sz. p. 179-190. Veress Kt. (1998): A Vas megyei Bük fürdő édesvízi mészkő kiválásformáinak morfogenetikai csoportosítása - Hídról. Közi. 78. p. 214-222. Weisrock, A. (1981a) Morphogenezis des édilicies tufléux d'lmouzzer Ida Ou Tanane (Maroc) - Ass. Franeaise de Karstologie, Mem. 3. p. 157Weisrock, A (1981b): Stiatigraphie et petrographie des formations travertineuses - Ass. Franeaise de Karstologie, Mem. 3. p. 179-190. A kézirat beérkezett: 2001. április 17. Some morphogenetical types of calcareous sinter from mount Bakony Veress, M. Abstract: We examined the forms of the calcareous sinter of the brooks of Balaton-felvidék valleys (Vászolvi-valley, Királykútivalley, Koloska valley Örvényesi-Séd), as well as the brook of the Judit-spring (Northem-Bakony, Pénzjesgyőr). We distinguished different forms, for example rimestone bars. Those forms can tie placered' bars and arched' bars. The placered' bars develop on the obstacles of the bed (on stones and on tree-tunks), the arced' bars do not develope on obstacles Behind the 'placered' bars the rimstone pools are absent while those are always there behind the arched' bars At the brooks of the Balaton-felvidék placered bars occur at most while at the brook of the Judit-spring 'arched' bars develope too. It can be noticed that from water of brooks of Balaton-felvidék smaller Ca 2* -content disaggregates than from the water of the brook of the Judit-spring even among a greater distance. We explain the bigger Ca 2 4 disaggregation froms the brook of the Judit-spring that the fall of the bed of brook is greater, than at the bed of Balaton-felvidék. Rimstone bars develope in two periods. Firstly the Ca 2* -content will disagregate then different forms develope depending on the velocity of the current. The bars develope during turbulence. Where the water is turbulent at the obstacles placered bars can develope, where the great velocity of the current courses turbulence arching bars develope. Keywords: calcareous smter dissagregtion, calcareous mud, calcareous crust, travertine mud, obstacle rimstone bar, arched rimstone bar, microbar VERESS MÁRTON doktor, biológia-földrajz szakos tanár, főiskolai tanár. Szakterülete a kőzetmorfológia, ezen belül a karsztmorfológia és karsztgenetika. Elsősorban a fedett karsztosodást (fedett karsztos formák tipizálása, kialakulása, völgyfejlődés és karsztos üregesedés kapcsolata) és a karros formákat vizsgálta. Több, a karsztos folyamatok matematikai modellezéséhez alapul szolgáló genetikai elméletet is megalkotott Kutatási területei elsősorban a Bakony, a Bükk, a Mecsek, a Kőszegi-hegység, az Erdélyi-Szigethegység, valamint több magashegység (Totes Gebirge, Durmitor, Júliai-Alpok)
