Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
1. szám - Hum László–Matschullat, Jörg: A Tisza és mellékfolyói üledékeinek nehézfém- és arzéntartalma – az 1999/2000. őszi–téli állapot
A Tisza és mellékfolyói üledékeinek nehézfém- és arzéntartalma -az 1999/2000. őszi-téli állapot liuni László Matschullat, Jörg Szegcdi Tudományegyetem, Interdisziplinäres Ökologisches Zentrum, Földtani és Őslénytani Tanszék TU Bergakademie Freiberg H-6722. Szeged, F.gyetem u. 2-6. D-09599. Freiberg, Brennhausgasse 14. Kivonat: A dolgozat íi Tisza Szolnok alatti szakaszának és az ide torkolló melléklólyók üledékeinek nehézlem- és arzéntartalmával foglalkozik. Az üledékek 20 (im és 2 pm alatti frakciójában mértük a l e. Mn. /,n. Cu, Cd, Pb, Cu, Cr, Ni, Co, Sb és As tartalmat. A szerzők a folyóvízi üledékeket az l g e„ osztályozás alapján minősítették. A vizsgált elemek első csoportját a vas. a nikkel és a kobalt alkotja, ezek koncentrációi gyakorlatilag mindenütt a geogén értékek közelében vannak A következő csoportba a mangánt és a krómot soroltuk, melyeknél a mért mennyiségek általában már meghaladják a geogén értékekel A harmadik csoportba azok a színesfémek (Cd, Cu, Pb, Zn) tartoznak, melyeknél a legmagasabb 1„„,-értékeket kaptuk. UbIx.' a csoportba tartozik az antimon és az arzén is. Kulcsszavak: üledék, nehézfém-tartalom 1. Bevezetés Az ipari tevékenység és a népesség növekvő száma miatt a XIX század második felétől egyre nagyobb mennyiségben kerülnek nehézfémek a környezetbe Ezek tekintélyes hányada a felszíni vizekbe és ezek üledékeibe jut, ahol - elsősorban a finomabb frakciókban - erősen feldúsulhatnak a szennyező anyagok. A Tisza vízgyűjtő területén sokoldalú ipari és mezőgazdasági tevékenység folyik, amely következtében helyenként és időszakonként komoly szennyeződések történtek A nehézfém-tartalom átfogó, nemzetközi eredményekkel párhuzamosítható vizsgálatát - amelynek szükségességére a 2000. évi nehézfémtartalmú szennyezések is felhívták a figyelmet - végeztük el Munkánk célja a Tisza és mellékfolyóinak állapotfelmérése, a folyók által szállított üledékek ásványi és elemi összetételének meghatározása, különös tekintettel a nehézfémek koncentrációjára. Jelen dolgozat a nehézfémtartalommal foglalkozik. A szegedi egyetem regionális kötődése miatt vizsgáltuk a Tisza déli (magyarországi középső és alsó) szakaszát valamint az ide torkolló mellékfolyókat. A korábbi vizsgálatok nagyobb része a Tisza üledékeire terjedt, László-Berta (1981), Waijandt-Banesi (1989), Győri-Végvári (1981), s általában a Hg, Cd, Pb, Cu, Fe, Mn és Zn tartalomról közölt adatokat. Literáthy (1977), Literáthy-László (1977) és Waijandt-Banesi (1989) munkáiban találunk adatokat a mellékfolyók üledékeiről is. Hamar el al (1997) a Körösök és a Berettyó üledékeire közöl nehézfém-adatokat. Ezek nagyrészt az üledék egészének vizsgálatán alapulnak, az elemek mennyiségét a szerzők általában a 63 mikrométer alatti szemcse-kategóriára vonatkoztatva fejezték ki 2. Az alkalmazott vizsgálati módszerek 56 üledékmintát gyűjtöttünk be alacsony vízállású periódusban 1999 október 25-én és 2000 február 3-án (/. ábra) Szárítószekrényben 50°C-os hőmérsékleten szárítottuk ki a mintákat, majd achát-mozsárban aprítottuk az üledékeket A 63 (.mi ala(ti frakciót száraz szitálással, a 20 |.im alatti frakciót nedves szitálással választottuk le A 20 |im alatti szemcseméretü uledekből ülepítéssel (Atterbergmódszer) nyertük a 2 |j.m alatti agyagfrakciót Az előkészítő munkák (száraz és nedves szitálás, ülepítés) során műanyag szitákat (Retsch) és nagytisztaságú vizet (Seral, Millipore) használtunk fel, hogy elkerüljük a kontaminációkat 1. ábra A mintavételi pontok elhelyezkedése A röntgen-fluoreszcens analízisnél a 20 (.tm alatti szemcsekategóriát vizsgáltuk, a nehézfémtartalmat a 20 |im alatti és a 2 |im alatti szemcsenagyság esetében is megmértük A fökomponenseket (SiOi, Ti0 2, AKO3, Fe-A, MnO, CaO, MgO, Na 20, K,0 és P 20,) Fisons típusú RFA berendezéssel mértük, olvasztott mintákból Az atomabszorpciós vizsgálatokhoz ún teljes feltárást végeztünk el, HF - HCIO4 - HNOi keverék felhasználásával, teflonbetétes autoklávban (Heinrichs-Herrmann 1990) A nehézfémtartalmat (Fe, Mn, Zn, Cu) részben láng atomabszorpcióval (Carl Zeiss Jena AAS3), részben pedig grafitkályhás atonuzálóval (Carl Zeiss Jena AAS 5EA) mértük A grafitkályhás mérések kiterjedtek a Cd, Pb, Cu, Cr, Ni, Co, As és Sb tartalom meghatározására, ez utóbbi esetében csak a tiszai mintákat vizsgáltuk. Néhány elem (Cu, Pb) esetében a szilárd mintákból közvetlenül is mértük a nehézfémtartalmat (SF-CíF-AAS, Analytik Jena, AAS 5EA)
