Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

1. szám - Veress Márton: Néhány bakonyi patakmeder mésztufa kiválásainak morfogenetikai típusai

VKKliSS M Néhány bakonyi palakmcdcr mésztufa kiválásai 21 - A két Balaton-felvidéki vízfolyás vízének Ca'- és Mg '-ion tartalma kisebb (de nem számottevő mértékben), mint a Judit-forrás patakjáé Abszolút értelemben a Ca" -ion tartalom sokkal nagyobb mértékben csökken a Judit-forrás patakjánál, mint a két Balaton-felvidéki völgy vízfolyásánál Annak ellenére, hogy előző vízfolyásnál a szállítási úthossz lényegesen rövidebb, mint az utóbbiaknál A Judit-forrás patakjánál az elszivárgási helyig a forrástól vízszintesen a távolság 120 m A Királykúti-völgynél és a Koloska-völgynél a forrásoktól a folyásirány mentén a legtávolabbi gátig a vízszintes távolság 400 m (Ha a távolságokat a medertalpak mentén - tehát ferde távolságok mentén mérnénk - a fenti két érték különbséA m yft 370 369 368 367 366 365 36 t 363 362 ge valamivel kisebb lenne, miután a Judit-forrás patakjánál az esés nagyobb, mint a vizsgált Balaton-felvidéki patakoknál) A Judit-forrás patakjának elszivárgást helyénél a víz oldott anyagtartalma azonban még mindig meghaladja (Királykúti-völgy), vagy közel olyan mennyiségű (Koloska-völgy), mint a Balaton-felvidéki patakok utolsó gátjainál Lényegében a Ca' -ion tartalom nem csak kevesebb a vizsgált Balaton-felvidéki vízfolyásoknál, hanem kevésbé is csapódik ki Ez a jelenség még feltűnőbb, ha a Mg''-ion tartalmat tekintjük A Judit-forrás patakjánál a Mg' -ion tartalom 21,69 %-a csapódik ki egy liter vízből, míg a Koloska-völgy patakjánál 7,96 %, a Királykútivölgy patakjánál 0.04 %. 0 ím 1 I -JJ r U -U cm M 366 365 361. 363 362 361 360 35» m 357 356 355 354 353 35? 351350 319 B'-e

1 3 a 3'.S 31.9 7. ábra: A Judit-forrás patakjának mésztufa képződményei hosszmetszetben (Jelmagyarázatot lásd a 6. ábrán) Az eltérő kicsapódási intenzitás okai az alábbiak lehetnek. - Nagyobb oldottanyag-tartalomból több is csapódhat ki - A viz hőmérsékletének növekedése - A Judit-forrás patakja (pontosabban gátjai) gazdagabbak moha vegetációban. A mohák a Ca"- és Mg^-ionokat közvetlenül, vagy közvetve (az egyensúlyi C0

2 felhasználásával) kivonják a vízből - A Judit-forrásnál a legnagyobb a vizsgált mederszakaszon a magasságkülönbség (23 m), kisebb a Királykútivölgynél (16 m) és a legkisebb a Koloska-völgynél (11,5 m) A nagyobb magasságkülönbség miatt az áramlási sebesség is nagyobb Ez az áramló víz vastagságát lecsökkenti, ami az egyensúlyi COi eltávozását segíti elő (Cholnoky J. 1944) Lehetséges azonban az is, hogy a nagyobb áramlási sebesség miatt fellépő erőteljesebb turbulencia járul hozzá a nagyobb mértékű kicsapódáshoz A fentiekből az következik, hogy bár a Judit-forrás patakjának mésztufagátjai nagyobbak, mint a Balaton-felvidéki patakok gátjai, de nem feltétlenül idősebbek A gátak nagyobb mérete az intenzívebb kicsapódással magyarázható - A gátaknál a vízminta vétele egy-egy gát felett és alatt gyakorlatilag egy időben történt. Ezért a gátak feletti és alatti oldott anyagtartalom különbségek a gáton bekövetkezett kicsapódás mennyiségét jelzik, ha a mérési hibáktól eltekintünk. - Tanulságos a mederüledékek és a gátak anyagának Ca**- és Mg"-ion aránya Megállapítható, hogy a Balatonfelvidéki patakok vizéből több Ca"- és Mg"-ion kerül a mederüledékekbe, mint a Judit-forrás patakjánál Tehát a Judit-forrás patakjában eleve intenzívebb kicsapódás nagyobb mértékben koncentrálódik egy-egy helyre (gát), vagy egyegy zónára (mésztufakúp), mint a Balaton-felvidéki patakoknál Sajnos gát anyagból csak egyetlen helyen (Királykútivölgy) történt mintavétel A minta viszonylag alacsony Ca ion tartalma (Mg -ion tartalom elhanyagolható) arra utal, hogy a Balaton-felvidéki patakok mésztufagátjait inkább vízi szállítású üledék alkotja és csak kisebb mértékben épülnek fel mésztufából Hz arra vezethető vissza, hogy a torlatokon jelentŐ6 mennyiségű üledék akadhat fenn, amely az ott kicsapódó mészanyaggal együtt építi fel a gátat