Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

4. szám - Haszpra Ottó–Zsilák Endre: A dunakiliti fenékgát

197 A dunakiliti fenékgát Haszpra Ottó

1, Zsilák Endre

2 'BMGE, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék, 2OBSERVATOR Kultúrmérnöki Kft. Kivonat: 2002-bcn tíz esztendeje, hogy eredménytelen tárgyalások után a szlovák fél üzembe helyezte a dunacsúnyi vízlépcsőt és azóta a Dunacsúny és Szap közötti Duna-szakaszon az. év túlnyomó részén a valaha észlelt legkisebb természetes vízhozamnál is kevesebb víz folyik, amely a Duna medrében és a Szigetközben minden korábbinál alacsonyabb vízszintet, illetve talajvízszintet eredményezett. A szigetközi talajvízszint-süllyedés és ennek környezeti és mezőgazdasági kárai megszüntetésére hét évvel ezelőtt készült el az ideiglenes dunakiliti fenékgát, amelynek vízszintemelő hatása révén a szigetközi ágrendszer a megcsappant vízhozamú Dunából gravitációs úton mégis kap megfelelő vízpótlási. Indokoltnak láttuk, hogy erről a nagy folyókon szokatlan műről szakszerű tájékoztatást adjunk Kulcsszavak: Dunakiliti, Bős-Nagymaros, fenékgát, surrantó, talajvíz, energiatörés. Előzmények 1992. október 25-én a szlovák fél üzembe helyezte a dunacsúnyi vízlépcsőt, és ennek következtében a Rajka és Szap közötti folyószakaszon alapvetően megváltozott a folyó vízjárása. A Dunán tartósan rendkívül alacsony vízállások alakultak ki, emiatt a talajvíz szintje a Szigetköz nagy részén az eddigi minimum alá csökkent és a hullámtéri ágrendszerek is kiszáradtak. A dunacsúnyi duzzasztás és elterelés megszüntetésében való reménykedés, majd a különböző átgondolatlan és szakszerűtlen szükségintézkedések (a Mosoni Duna vízkészletének megosztásával történő, illetve a dízelmotoros szivattyús vízpótlás) nem hozhattak és nem is hoztak kellő eredményt A Szigetköz jelentős részén a vizes élőhelyek és a mezőgazdaság két és fél éven át szenvedtek a talajvíz lesüllyedésétől. Ezért 1994 végén előtérbe került a hullámtéri mellékágrendszer megfelelő mértékű vízpótlása, mégpedig - a korábbinál lényegesen kisebb dunai vízhozam miatt - a Duna vízszintjének mesterséges megemelésével a kormányhatározatban előírt, a főmederbe építendő ideiglenes fenékgáttal. A fenékgát a dunakiliti műtárggyal és az 1845,9 és az 1854,4 fkm-eknél kialakított Duna-jobbparti vízkivételekkel együtt tudja ellátni a vízpótlást. A fenékgát helyét a megbízó a dunakiliti duzzasztómű fölött kb egy kilométerrel jelölte ki (1. ábra) 1. ábra. A fenékgát helye a dunacsúnyi és a dunai A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya megállapodást kötött egyes ideiglenes műszaki intézkedésekről és vízhozamokról a Dunában és a Mosom Dunában (Budapest, 1995. április 19 ). Az ideiglenes fenékgáttal a főbb műszaki elvárások az alábbiak voltak: - a leggyakoribb duzzasztási szint: 123,00 mB, - a maximális duzzasztás az 1851,7 fkm szelvényben ne haladja meg a 124,00 mB szintet 600 m

3/s Öreg Duna vízhozam esetén, között a környezet helyszínrajzával - a gáton átbukó víz tükörszélessége legalább 200 m, - a leggyakoribb üzemelési állapotban az alvízi szakaszra 200-250 m

3/s vízhozam kerüljön, - a Duna 250-1300 m

3/s közötti vízhozama az 1843 fkm szelvényben szabályozás útján kerül levezetésre, - a jobboldali magyar ágrendszerbe maximálisan 150 m

3/s vízhozam kerül levezetésre