Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
4. szám - Horváth Emil: Védekezünk, védekezünk…(?)
193 Védekezünk, védekezünk ... (?) Horváth Emil Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, 8000. Székesfehérvár, Balatoni út 6. Kivonat: A Szerző szemtanúként úja le a Tisza 2001. március 6-i beregi töltés-meghibásodásait, a gátszakadások bekövetkeztét, a betört viz elleni védekezés e b j eményeit és a sérült tarpai gátszakasz helyreállítását. Levonja a katasztrófa tanulságait, vázolja a meggyengített vízügyi szolgálat erőfeszítéseit, teljesítőképességének határait. Megállapítja, hogy a vízügyi szakszemélyzet képes volt ugyan lehetetlennek tűnő helyzetekben is helyt állni, de a védekezések irányítására alkalmas és képzett személyek kevesen voltak és egyre fogynak. Veszélyét látja, hogy a gyakorlott, építőmérnöki képesítésű szakemberek helyét más területekről érkező, a vízügyi szakterületet kevéssé és felületesebben ismerők foglalják el. Aggodalmait fogalmazza meg végül szakmánkért, a vízügyi hivatás jövőéért, mert úgy érzi: a társadalom kevéssé értékelt annak munkásságát. Kulcsszavak: árvíz, árvízvédekezés, vízügyi szervezet. Felkértek, írjam meg műszaki tapasztalataimat a 2001. évi felső-tiszai árvízről * 2001. március 6-án Tarpánál, a Tisza jobb partján, két helyen átszakadt a gát Az eseményt utólag nézve jelképes értékűnek tekinthetjük: a szennyes áradat nem csak értékeket semmisített meg és életeket tett tönkre, de egyben korszakhatárt is jelöl, véget és kezdetet. Mint ahogyan egyes korszakok sem jellemezhetők kerek évszámokkal, a közelmúlt vízügyi történelme is alig több, mint egy évtizednyi. Ha áttekinljük az elmúlt éveket, megkerülhetetlen, hogy az egészről beszéljük, hiszen minden egyes védekezésben benne volt az ágazat addigi történése. Az áttekintés sajátos abból a szempontból, ahogy a hétköznapokat, mint beosztott műszaki, a védekezéseket, mint irányító műszaki láttatom. Elsőként az árvízvédekezés műszaki tapasztalatairól. Átlényegülve A szakadás A tarpai gátszakasz kritikus része 2700 m hosszban magassági hiányos volt. Olyannyira, hogy sok helyen 4050 cm vizet kellett tartani a korona felett A szakadás napjának (március 6.) délelőttjén érkeztünk a helyszínre A gáton azonnal érzékelhető volt: igen komoly a helyzet. A koronán egysor(')széles nyúlgát kígyózott a végtelenbe, amelyen sok-sok helyen alul-felül jött át a víz. A leszűkített koronán csak gyalogosan lehetett közlekedni A homokzsák szállítást emberfeletti erőfeszítéssel végezték az almáskerteken át, a gát lábáig A járművek tengelyig érő hígfolyós sárban küszködtek. 10 2 0-1 1 4 0 óra között sorozatos csúszások (suvadások) következtek be, összesen 11 helyen, a tivadari 54+235 tkm és a tarpai 55+485 tkm, a későbbi szakadások szelvényei között. A jelenségek hevessége, a látvány sokkoló hatású volt, ugyanis a folyós állapotba került mentett oldali rézsű helyén a koronaélig függőleges szakadólap maradt, a keresztszelvény egy része eltűnt, a lábnál térdig érő hígfolyós sárként jelent meg. A suvadások szelvényei: Tisza jobb part: 54+780 54+792; 54+810 - 54+836; 54+320 - 54+356; 54+620 54+640, 55+090 - 55+131 (kettő egybefüggően); 55+170 55+200; 55+200 - 55+226; 55+280 - 55+301, 55+300 55+324; 55+810 - 55+822 tkm. A suvadások néhol olyan közel voltak egymáshoz, hogy egybeértek. Ebben a helyzetben gondolni sem lehetett azonnali bevédésről - ez a helyreállításkor öt napig tartott. Csakis egyszerű, megelőző intézkedések jöhettek számításba, amelyek helyszíni rögtönzéssel kivitelezhetők voltak Elsőként azonnal meg kellett kezdeni a töltéslábhoz lecsúszott töltésanyagból a víz kivezetését, vele egyidejűleg a suvadások szelvényében minden erővel meg kellett állítani a víz átbukását, átfolyását a nyúlgáton. A koronáról a vizet sebtében ásott árkokkal irányították el a suvadások környezetéből. A beavatkozás hatásos volt: rövid időn belül szikkadás jelei voltak tapasztalhatók a függőleges felületeken és a mentett oldali lesuvadt anyagban Ezzel a beavatkozással talán el lehetett volna kerülni a gátszakadást, azonban a folyó még mindig áradt, s ezzel az ütemmel már nem lehetett lépést tartani Tudni kell, hogy az egész nyúlgát-rendszer határhelyzetben volt. Szabályos versenyfütás alakult ki az emelkedő vízzel: a helyi átfolyások megszüntetésénél, a suvadások védésénél Ebben a helyzetben a szállítás volt a szűk keresztmetszet: az elnyújtott szállítási vonalon tengelyig érő sárban - az anyagtöltő hely és a védvonal legszélső pontja között 2 km volt a távolság - pótkocsis traktorokkal megoldhatatlan feladatnak bizonyult a rendelkezésre álló homokzsákkészlet ésszerű elosztása A homokzsákokat nagy nehézséggel lehetett beépíteni A lábtól 10-15 m-re, a pótkocsiról leszedett zsákokat láncban juttatták el az emberek a rézsűig, a koronára, onnan vállon a beépítés helyszínére. Elsőként a suvadások szelvényében emelték a nyúlgátat, hogy megakadályozzák a vízutánpótlódást, utána ott, ahol nagyon átbukott Az uszadékot csak akkor szedték le a nyúlgátról, amikor magasították ... A sorozatos suvadásokat követő közel két óra, a szakadás bekövetkeztéig, nagyon feszült volt: félelemmel, átmeneti megnyugvással, "szakad, vagy átvészeljük" érzéssel Annyi bizonyos, az ezen a szakaszon védekezett kb 200 ember, technika már kevésnek bizonyult a hirtelen bekövetkezett árvízi jelenségek következményeinek azonnali kivédésére Az eddig leírtakból a suvadás jelenségét emelem ki. Azt hiszem, igen ritka eseménynek voltunk szemtanúi, s a védekezés cselekvő részesei. Ezek olyan helyen következtek be, ahol addig semmiféle erre utaló jelet nem tapasztaltak A suvadások hihetetlen gyors lefolyásúak voltak. Minden előzmény nélkül "elindult" a mentett oldal, a rézsű alsó harmada kihasasodott, s 5-10(!) másodperc alatt lecsúszott az egész mentett oldal, belevágva a koronába, s mint híg massza állt meg a gát lábnál, függőleges falat hagyva maga után a töltésben Az első szakadás 13 3 0 órakor következett be a tivadari 54+465 tkm szelvényben, majd 14 1 5 órakor a tarpai 55+350 tkm-ben Az első szakadást követően a védekező erők viszszavonása azonnal megkezdődött, a néhány bent rekedt védekezőt csónakkal mentették ki A helyzet súlyosságát bizonyítja, hogy a magára maradt védelmi szakasz 45 percen belül szó szoros értelemben összeomlott Torokszorító látvány volt, ahogy a nyúlgát-rendszert egyre több helyen hágja meg a víz.
